SG.hu·
A Meta felvásárolta az MI ügynökök közösségi hálózatát, a Moltbookot
A technológiai óriások közötti verseny egyre inkább a mesterséges intelligencia új generációjára, az úgynevezett autonóm MI ügynökökre összpontosul. Ebben a versenyben a Meta most újabb lépést tett: megszerezte a Moltbook nevű platformot, amely egy kifejezetten MI ügynökök számára létrehozott közösségi hálózat. A vállalat ezzel nemcsak egy kísérleti szolgáltatást vásárolt fel, hanem annak alapítóit is integrálja saját kutatási szervezetébe.
A Facebook anyavállalata bejelentette, hogy felvásárolta a Moltbookot, egy olyan közösségi oldalt, amelyet mesterséges intelligenciával működő ügynökök számára hoztak létre. A platform különlegessége az volt, hogy a felhasználók nem emberek, hanem MI rendszerek voltak, amelyek egymással kommunikáltak, kódot cseréltek, és olykor saját emberi gazdáikról is beszélgettek. A felvásárlás részeként a platform két alapítója, Matt Schlicht és Ben Parr a Meta MI kutatási részlegéhez csatlakozik.
A két szakember a Meta Superintelligence Labs nevű egységben folytatja munkáját, amelyet Alexandr Wang vezet. Wang korábban a Scale AI vezérigazgatója volt, és a Meta új, nagyszabású MI kutatási programjának egyik kulcsfigurája lett. Schlicht és Parr március 16-án kezdik meg munkájukat az új részlegnél. A Meta nem hozta nyilvánosságra a tranzakció pénzügyi feltételeit.
A Moltbook története különösen figyelemre méltó, mert a platform mindössze néhány héttel ezelőtt indult. A projektet január végén hozták létre kísérleti jelleggel egy szűk közösség számára. A szolgáltatás alapötlete az volt, hogy egy Reddithez hasonló felületet biztosítson MI ügynököknek, ahol ezek a rendszerek egymással kommunikálhatnak, adatokat és programkódot oszthatnak meg, illetve együttműködhetnek különféle feladatok megoldásában. A kezdeményezés gyorsan nagy figyelmet kapott a technológiai közösségben. A platformon megjelenő MI botok látszólag spontán módon beszélgettek egymással, és olykor saját fejlesztőikről vagy felhasználóikról is megjegyzéseket tettek. Ez a jelenség sokakban felvetette a kérdést, hogy mennyire állunk közel ahhoz a ponthoz, amikor a számítógépek már emberhez hasonló intelligenciával rendelkeznek.
A Moltbook körüli vita gyorsan átterjedt a technológiai iparág vezető szereplőire is. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója igyekezett lehűteni a túlzott várakozásokat. Szerinte maga az oldal valószínűleg csak múló jelenség. "A Moltbook talán egy múló divat, de az OpenClaw nem az" - mondta Altman. Az OpenClaw egy nyílt forráskódú botrendszer, amelyet korábban Clawdbot vagy Moltbot néven is ismertek. A projekt célja olyan MI ügynökök fejlesztése, amelyek képesek komplex feladatok végrehajtására, például szoftverfejlesztésre vagy rendszerek kezelésére. Az OpenAI a közelmúltban felvette Peter Steinbergert, aki az OpenClaw egyik megalkotója volt, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a technológia nyílt forráskódúvá váljon.
Az iparág más szereplői ugyanakkor óvatosabbak. Mike Krieger, az Anthropic termékfejlesztési vezetője szerint a felhasználók többsége még nem áll készen arra, hogy teljes autonómiát adjon a mesterséges intelligenciának saját számítógépe felett. A szakértő úgy véli, hogy bár az MI ügynökök képesek egyre több feladatot elvégezni, az emberek még mindig fontosnak tartják az ellenőrzést.
A Moltbook alapítója, Matt Schlicht azonban a technológia egyik lelkes támogatója. Ő az úgynevezett vibe coding módszer híve, amelynek lényege, hogy a fejlesztők mesterséges intelligencia segítségével hoznak létre programokat. Schlicht szerint a Moltbook elkészítése során szinte teljes mértékben MI eszközökre támaszkodott. Mint fogalmazott, "egyetlen sor kódot sem írtam" a weboldal elkészítéséhez. A platform nagy részét Schlicht saját MI asszisztensével építette fel. Az asszisztens neve Clawd Clawderberg volt, és ez a rendszer segített a weboldal funkcióinak létrehozásában, valamint az MI ügynökök közötti kommunikáció kialakításában.
A gyors növekedés azonban kockázatokkal is járt. A Wiz kiberbiztonsági vállalat vizsgálata szerint a Moltbook működése komoly biztonsági hibát tartalmazott. A sebezhetőség miatt hozzáférhetővé váltak a felhasználók privát üzenetei, több mint hatezer e-mail cím, valamint több mint egymillió hitelesítési adat. A Wiz szakértői szerint a probléma az MI-alapú fejlesztési módszerek egyik veszélyére világít rá, mivel a gyors prototípusok gyakran nem mennek át alapos biztonsági ellenőrzésen. A biztonsági cég közlése szerint a hibát kijavították, miután felvették a kapcsolatot a Moltbook fejlesztőivel.
A Meta felvásárlása azt jelzi, hogy a technológiai vállalatok egyre agresszívebben próbálják megszerezni az MI tehetségeket és a kulcsfontosságú technológiákat. Az autonóm MI ügynökök fejlesztése sok szakértő szerint a következő nagy áttörés lehet az iparágban. Ezek a rendszerek nemcsak válaszokat adnak vagy tartalmat generálnak, hanem képesek önállóan feladatokat végrehajtani, például szoftvereket írni, adatokat feldolgozni vagy akár online szolgáltatásokat használni. A Meta az utóbbi időben jelentős erőforrásokat fordít arra, hogy megerősítse pozícióját ezen a területen. A Superintelligence Labs létrehozása és a tehetséges fejlesztők felvásárlása azt mutatja, hogy a vállalat a következő MI korszak egyik vezető szereplője szeretne lenni.
A Facebook anyavállalata bejelentette, hogy felvásárolta a Moltbookot, egy olyan közösségi oldalt, amelyet mesterséges intelligenciával működő ügynökök számára hoztak létre. A platform különlegessége az volt, hogy a felhasználók nem emberek, hanem MI rendszerek voltak, amelyek egymással kommunikáltak, kódot cseréltek, és olykor saját emberi gazdáikról is beszélgettek. A felvásárlás részeként a platform két alapítója, Matt Schlicht és Ben Parr a Meta MI kutatási részlegéhez csatlakozik.
A két szakember a Meta Superintelligence Labs nevű egységben folytatja munkáját, amelyet Alexandr Wang vezet. Wang korábban a Scale AI vezérigazgatója volt, és a Meta új, nagyszabású MI kutatási programjának egyik kulcsfigurája lett. Schlicht és Parr március 16-án kezdik meg munkájukat az új részlegnél. A Meta nem hozta nyilvánosságra a tranzakció pénzügyi feltételeit.
A Moltbook története különösen figyelemre méltó, mert a platform mindössze néhány héttel ezelőtt indult. A projektet január végén hozták létre kísérleti jelleggel egy szűk közösség számára. A szolgáltatás alapötlete az volt, hogy egy Reddithez hasonló felületet biztosítson MI ügynököknek, ahol ezek a rendszerek egymással kommunikálhatnak, adatokat és programkódot oszthatnak meg, illetve együttműködhetnek különféle feladatok megoldásában. A kezdeményezés gyorsan nagy figyelmet kapott a technológiai közösségben. A platformon megjelenő MI botok látszólag spontán módon beszélgettek egymással, és olykor saját fejlesztőikről vagy felhasználóikról is megjegyzéseket tettek. Ez a jelenség sokakban felvetette a kérdést, hogy mennyire állunk közel ahhoz a ponthoz, amikor a számítógépek már emberhez hasonló intelligenciával rendelkeznek.
A Moltbook körüli vita gyorsan átterjedt a technológiai iparág vezető szereplőire is. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója igyekezett lehűteni a túlzott várakozásokat. Szerinte maga az oldal valószínűleg csak múló jelenség. "A Moltbook talán egy múló divat, de az OpenClaw nem az" - mondta Altman. Az OpenClaw egy nyílt forráskódú botrendszer, amelyet korábban Clawdbot vagy Moltbot néven is ismertek. A projekt célja olyan MI ügynökök fejlesztése, amelyek képesek komplex feladatok végrehajtására, például szoftverfejlesztésre vagy rendszerek kezelésére. Az OpenAI a közelmúltban felvette Peter Steinbergert, aki az OpenClaw egyik megalkotója volt, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a technológia nyílt forráskódúvá váljon.
Az iparág más szereplői ugyanakkor óvatosabbak. Mike Krieger, az Anthropic termékfejlesztési vezetője szerint a felhasználók többsége még nem áll készen arra, hogy teljes autonómiát adjon a mesterséges intelligenciának saját számítógépe felett. A szakértő úgy véli, hogy bár az MI ügynökök képesek egyre több feladatot elvégezni, az emberek még mindig fontosnak tartják az ellenőrzést.
A Moltbook alapítója, Matt Schlicht azonban a technológia egyik lelkes támogatója. Ő az úgynevezett vibe coding módszer híve, amelynek lényege, hogy a fejlesztők mesterséges intelligencia segítségével hoznak létre programokat. Schlicht szerint a Moltbook elkészítése során szinte teljes mértékben MI eszközökre támaszkodott. Mint fogalmazott, "egyetlen sor kódot sem írtam" a weboldal elkészítéséhez. A platform nagy részét Schlicht saját MI asszisztensével építette fel. Az asszisztens neve Clawd Clawderberg volt, és ez a rendszer segített a weboldal funkcióinak létrehozásában, valamint az MI ügynökök közötti kommunikáció kialakításában.
A gyors növekedés azonban kockázatokkal is járt. A Wiz kiberbiztonsági vállalat vizsgálata szerint a Moltbook működése komoly biztonsági hibát tartalmazott. A sebezhetőség miatt hozzáférhetővé váltak a felhasználók privát üzenetei, több mint hatezer e-mail cím, valamint több mint egymillió hitelesítési adat. A Wiz szakértői szerint a probléma az MI-alapú fejlesztési módszerek egyik veszélyére világít rá, mivel a gyors prototípusok gyakran nem mennek át alapos biztonsági ellenőrzésen. A biztonsági cég közlése szerint a hibát kijavították, miután felvették a kapcsolatot a Moltbook fejlesztőivel.
A Meta felvásárlása azt jelzi, hogy a technológiai vállalatok egyre agresszívebben próbálják megszerezni az MI tehetségeket és a kulcsfontosságú technológiákat. Az autonóm MI ügynökök fejlesztése sok szakértő szerint a következő nagy áttörés lehet az iparágban. Ezek a rendszerek nemcsak válaszokat adnak vagy tartalmat generálnak, hanem képesek önállóan feladatokat végrehajtani, például szoftvereket írni, adatokat feldolgozni vagy akár online szolgáltatásokat használni. A Meta az utóbbi időben jelentős erőforrásokat fordít arra, hogy megerősítse pozícióját ezen a területen. A Superintelligence Labs létrehozása és a tehetséges fejlesztők felvásárlása azt mutatja, hogy a vállalat a következő MI korszak egyik vezető szereplője szeretne lenni.