SG.hu·
Várhatóan 40%-kal emelkedik a laptopok ára az MI-boom miatt
A személyi számítógépek piaca az utóbbi években jelentős átalakuláson ment keresztül, és a szakértők szerint hamarosan újabb drámai változás következhet. Egy iparági elemzés szerint a laptopok ára akár mintegy 40 százalékkal is megemelkedhet, ami alapjaiban formálhatja át a fogyasztói piacot.
Az emelkedés mögött több egymást erősítő tényező áll, amelyek közül a legfontosabbak a memóriachipek és SSD-khez szükséges NAND chipek hiánya, a processzorok drágulása, valamint az MI robbanásszerű terjedése, amely az adatközpontoktól a felhőszolgáltatásokig mindenhol hatalmas hardverigényt generál. A TrendForce iparági elemzőcég szerint ha a gyártók, a disztribútorok és a kiskereskedők meg akarják őrizni jelenlegi haszonkulcsukat, akkor a laptopok fogyasztói ára jelentősen nőhet. Egy ma körülbelül 900 dollárba kerülő, átlagos kategóriájú notebook ára így akár 1260 dollár körül alakulhat. Ez a változás a mindennapi vásárlók számára különösen fájdalmas lehet, hiszen a hordozható számítógépek piacának jelentős része éppen az ezer dollár alatti árszegmensben mozog.
A költségnövekedés egyik legfontosabb oka a kulcsfontosságú alkatrészek árának emelkedése. A laptopok három alapvető komponense a memória, a háttértár és a központi processzor. A korábbi években ezek együtt a készülék előállítási költségének körülbelül 45 százalékát tették ki. A RAM modulok és az SSD meghajtók egyenként nagyjából 15 százalékot képviseltek a teljes anyagköltségből, míg a processzor nagyjából 30 százalékot. A legutóbbi piaci fejlemények azonban jelentősen megváltoztatták ezt az arányt. Az elemzők szerint ezeknek az alkatrészeknek az összesített részesedése ma már közelebb áll az 58 százalékhoz. Ez első ránézésre csupán 13 százalékpontos növekedésnek tűnhet, de a teljes ellátási lánc profitelvárásait figyelembe véve a végső fogyasztói ár ennél jóval nagyobb mértékben emelkedhet.
A memória és a háttértár árának emelkedése már 2025 utolsó negyedévében megkezdődött. Az iparág egyik meghatározó szereplője akkor arra figyelmeztetett, hogy a NAND flash chipek hiánya akár teljes vállalkozásokat is működésképtelenné tehet, mivel nem tudnak elegendő mennyiségű tárolókomponenst beszerezni. A NAND memória a modern SSD meghajtók alapja, ezért hiánya az egész számítástechnikai iparágra kihat.
A hiány egyik fő oka az MI rendszerekhez kapcsolódó hatalmas kereslet. A felhőszolgáltatók és az adatközpont-üzemeltetők hatalmas mennyiségben vásárolnak nagy sávszélességű memóriát és rendkívül gyors adattárolókat. Ezek a cégek jóval magasabb árat hajlandók fizetni az alkatrészekért, mint az átlagos fogyasztói piac szereplői. Ennek következtében sok gyártó inkább a nagyobb hasznot ígérő adatközponti termékek felé terelte gyártókapacitását. A fogyasztói elektronika számára így kevesebb memória és háttértár marad, ami felhajtja az árakat.
Az iparág szereplői azonban 2026 elején egy újabb meglepetéssel szembesültek. Az MI iránti kereslet immár nemcsak a memóriát és a tárolókat érinti, hanem a processzorokat is. Az Intel és az AMD egyaránt arról számolt be, hogy jelentősen megugrott a kereslet a szerverprocesszorok iránt. Kínában például már hiány alakult ki bizonyos szerver CPU modellekből. A jelenség hátterében az úgynevezett ügynöki MI rendszerek terjedése áll. Ezek a rendszerek összetett feladatokat végeznek, és működésükhöz nemcsak grafikus gyorsítókra, hanem hagyományos processzorokra, neurális feldolgozó egységekre és más speciális chipekre is szükség van.
Az MI fejlődése a fogyasztói piacon is egyre inkább érezhető. A technológiai rajongók például egyre gyakrabban kísérleteznek helyben futtatott MI modellekkel, például az OpenClaw nevű rendszerrel. Az ilyen alkalmazások nagy mennyiségű memóriát és számítási kapacitást igényelnek, ami megnöveli a keresletet a csúcskategóriás számítógépek iránt. Ennek egyik jele, hogy az Apple kivette a kínálatából az 512 GB memóriával szerelt Mac számítógépeit.
A piaci folyamatok különösen kellemetlen helyzetbe hozhatják a Windows alapú laptopgyártókat és a Microsoft ökoszisztémát. A Windows laptopok egyik legfontosabb vonzereje ugyanis az volt, hogy sok modell elérhető volt ezer dollár alatti áron. Ha a becsült árnövekedés valóban bekövetkezik, akkor ezek a készülékek elveszíthetik árversenyben betöltött előnyüket. A jelenlegi trendek alapján akár az is előfordulhat, hogy az Apple termékei relatíve kedvezőbb árú alternatívának tűnnek majd. Az új M5 processzorral szerelt MacBook Air például 1099 dolláros alapáron kerül piacra, és már 16 gigabájt egyesített memóriával, valamint 512 gigabájtos tárhellyel érkezik. Ha a Windows laptopok ára valóban a jósolt mértékben emelkedik, akkor ezek a konfigurációk már nem tűnnek majd drágának a versenytársakhoz képest.
Az Apple ráadásul egy új belépőszintű készüléket is bemutatott, amely MacBook Neo néven jelent meg. Ez a modell kifejezetten azokat a vásárlókat célozza, akik kedvezőbb áron szeretnének prémium kivitelű laptopot. A vállalat ezzel a lépéssel erősítheti pozícióját a belépő kategóriában is, miközben a konkurens gyártók költségnyomással küzdenek.
Az emelkedés mögött több egymást erősítő tényező áll, amelyek közül a legfontosabbak a memóriachipek és SSD-khez szükséges NAND chipek hiánya, a processzorok drágulása, valamint az MI robbanásszerű terjedése, amely az adatközpontoktól a felhőszolgáltatásokig mindenhol hatalmas hardverigényt generál. A TrendForce iparági elemzőcég szerint ha a gyártók, a disztribútorok és a kiskereskedők meg akarják őrizni jelenlegi haszonkulcsukat, akkor a laptopok fogyasztói ára jelentősen nőhet. Egy ma körülbelül 900 dollárba kerülő, átlagos kategóriájú notebook ára így akár 1260 dollár körül alakulhat. Ez a változás a mindennapi vásárlók számára különösen fájdalmas lehet, hiszen a hordozható számítógépek piacának jelentős része éppen az ezer dollár alatti árszegmensben mozog.
A költségnövekedés egyik legfontosabb oka a kulcsfontosságú alkatrészek árának emelkedése. A laptopok három alapvető komponense a memória, a háttértár és a központi processzor. A korábbi években ezek együtt a készülék előállítási költségének körülbelül 45 százalékát tették ki. A RAM modulok és az SSD meghajtók egyenként nagyjából 15 százalékot képviseltek a teljes anyagköltségből, míg a processzor nagyjából 30 százalékot. A legutóbbi piaci fejlemények azonban jelentősen megváltoztatták ezt az arányt. Az elemzők szerint ezeknek az alkatrészeknek az összesített részesedése ma már közelebb áll az 58 százalékhoz. Ez első ránézésre csupán 13 százalékpontos növekedésnek tűnhet, de a teljes ellátási lánc profitelvárásait figyelembe véve a végső fogyasztói ár ennél jóval nagyobb mértékben emelkedhet.
A memória és a háttértár árának emelkedése már 2025 utolsó negyedévében megkezdődött. Az iparág egyik meghatározó szereplője akkor arra figyelmeztetett, hogy a NAND flash chipek hiánya akár teljes vállalkozásokat is működésképtelenné tehet, mivel nem tudnak elegendő mennyiségű tárolókomponenst beszerezni. A NAND memória a modern SSD meghajtók alapja, ezért hiánya az egész számítástechnikai iparágra kihat.
A hiány egyik fő oka az MI rendszerekhez kapcsolódó hatalmas kereslet. A felhőszolgáltatók és az adatközpont-üzemeltetők hatalmas mennyiségben vásárolnak nagy sávszélességű memóriát és rendkívül gyors adattárolókat. Ezek a cégek jóval magasabb árat hajlandók fizetni az alkatrészekért, mint az átlagos fogyasztói piac szereplői. Ennek következtében sok gyártó inkább a nagyobb hasznot ígérő adatközponti termékek felé terelte gyártókapacitását. A fogyasztói elektronika számára így kevesebb memória és háttértár marad, ami felhajtja az árakat.
Az iparág szereplői azonban 2026 elején egy újabb meglepetéssel szembesültek. Az MI iránti kereslet immár nemcsak a memóriát és a tárolókat érinti, hanem a processzorokat is. Az Intel és az AMD egyaránt arról számolt be, hogy jelentősen megugrott a kereslet a szerverprocesszorok iránt. Kínában például már hiány alakult ki bizonyos szerver CPU modellekből. A jelenség hátterében az úgynevezett ügynöki MI rendszerek terjedése áll. Ezek a rendszerek összetett feladatokat végeznek, és működésükhöz nemcsak grafikus gyorsítókra, hanem hagyományos processzorokra, neurális feldolgozó egységekre és más speciális chipekre is szükség van.
Az MI fejlődése a fogyasztói piacon is egyre inkább érezhető. A technológiai rajongók például egyre gyakrabban kísérleteznek helyben futtatott MI modellekkel, például az OpenClaw nevű rendszerrel. Az ilyen alkalmazások nagy mennyiségű memóriát és számítási kapacitást igényelnek, ami megnöveli a keresletet a csúcskategóriás számítógépek iránt. Ennek egyik jele, hogy az Apple kivette a kínálatából az 512 GB memóriával szerelt Mac számítógépeit.
A piaci folyamatok különösen kellemetlen helyzetbe hozhatják a Windows alapú laptopgyártókat és a Microsoft ökoszisztémát. A Windows laptopok egyik legfontosabb vonzereje ugyanis az volt, hogy sok modell elérhető volt ezer dollár alatti áron. Ha a becsült árnövekedés valóban bekövetkezik, akkor ezek a készülékek elveszíthetik árversenyben betöltött előnyüket. A jelenlegi trendek alapján akár az is előfordulhat, hogy az Apple termékei relatíve kedvezőbb árú alternatívának tűnnek majd. Az új M5 processzorral szerelt MacBook Air például 1099 dolláros alapáron kerül piacra, és már 16 gigabájt egyesített memóriával, valamint 512 gigabájtos tárhellyel érkezik. Ha a Windows laptopok ára valóban a jósolt mértékben emelkedik, akkor ezek a konfigurációk már nem tűnnek majd drágának a versenytársakhoz képest.
Az Apple ráadásul egy új belépőszintű készüléket is bemutatott, amely MacBook Neo néven jelent meg. Ez a modell kifejezetten azokat a vásárlókat célozza, akik kedvezőbb áron szeretnének prémium kivitelű laptopot. A vállalat ezzel a lépéssel erősítheti pozícióját a belépő kategóriában is, miközben a konkurens gyártók költségnyomással küzdenek.