SG.hu·
Hét éve titkolják a Gatwick reptér drónkáoszának valódi okát
A brit kormány jogászokat mozgósít annak érdekében, hogy továbbra se hozzák nyilvánosságra a londoni Gatwick repülőtéren 2018-ban történt drónkáoszról készült belső jelentést. Az ügy immár hét éve tartó információszabadsági vita része, és most új szakaszba lép, miután a brit adatvédelmi és információszabadsági felügyelet úgy döntött, hogy a dokumentum nagy részét mégis ki kell adni.
A vita középpontjában az úgynevezett Lessons Report áll. Ez a jelentés azt foglalja össze, milyen tanulságokat vont le a brit kormány a Gatwick repülőtéren 2018 decemberében történt rendkívüli eseményekből. Akkor a hatóságok drónészlelésekre hivatkozva lezárták a kifutópályát, ami 33 órán keresztül gyakorlatilag megbénította az Egyesült Királyság egyik legforgalmasabb repülőterét. A lezárás mintegy 800 járatot érintett, és körülbelül 120 ezer utas utazását hiúsította meg vagy késleltette. Az esemény hivatalos neve Operation Trebor volt. A hatóságok azt állították, hogy több drónt láttak a repülőtér közelében, ezért biztonsági okokból kellett leállítani a forgalmat.
A történet azonban azóta is viták tárgya. Egyes szakértők és a drónipar több képviselője szerint soha nem bizonyították egyértelműen, hogy valóban drón repült volna a repülőtér felett. A brit közlekedési minisztérium most azért küzd, hogy a belső vizsgálati jelentés ne kerüljön teljes egészében nyilvánosságra. A minisztérium azzal érvel, hogy a dokumentum olyan részleteket tartalmaz a kormányzati reakcióról, amelyek közzététele veszélyeztetné a nemzetbiztonságot. "Ezek a dokumentumok konkrétan tartalmazzák azokat a struktúrákat, folyamatokat és intézkedéseket, amelyeket a kormány tett egy brit repülőtéren történt drónbehatolásra adott válaszként. Ha ezek az információk nyilvánosságra kerülnének, az valószínűleg segítené egy támadó munkáját a kritikus nemzeti infrastruktúra elleni támadásban, ami akár jelentős emberéletveszteséghez is vezethet." A minisztérium szerint ezért a jelentés közzététele nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
A dokumentum körüli vita fő alakja Ian Hudson drónszakértő, aki évek óta próbálja feltárni a Gatwick incidens részleteit. Hudson több száz információszabadsági kérelmet nyújtott be a hatóságokhoz 2018 óta. Ezek közül néhány végül azt is felfedte, hogy a kormány valójában több változatban elkészítette a Lessons Report dokumentumot. Hudson szerint a minisztérium még a jelentés létezését is megpróbálta eltitkolni. Egy 2024 júliusában adott hivatalos válasz például egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérés azon részét, amely a jelentésre vonatkozott, és csak annyit közölt, hogy a kért információk egy része már nyilvános. A későbbi megkeresésekből derült ki, hogy a minisztérium valójában öt különböző verziót készített a jelentésből. A tárca azonban nem volt hajlandó kiadni őket, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Hudson végül az Information Commissioner's Office nevű hatósághoz fordult, amely az Egyesült Királyság információszabadsági és adatvédelmi ügyeit felügyeli. A vita eredményeként a kormány 2025 októberében ugyan közzétett egy dokumentumot, de abból gyakorlatilag minden érdemi információt kitakartak. Csak azok a részek maradtak olvashatók, amelyek már korábban is nyilvánosak voltak. A hatóság ezt követően részletesen megvizsgálta a kormány érvelését és végül 2026 februárjában úgy döntött, hogy a nemzetbiztonsági kivétel alkalmazása ebben az esetben nem indokolt.
John Edwards információs biztos a vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a kitakart információk nagyrészt általános jellegűek. A döntést ismertető dokumentum szerint az adatok "magas szintűek", és nehéz belátni, hogyan veszélyeztetnék az ország biztonságát. A hatóság azt is figyelembe vette, hogy a jelentésben szereplő információk már több mint hét évesek. Edwards szerint a dróntechnológia és a drónok észlelésére használt rendszerek azóta jelentősen fejlődtek. Az információs biztos ugyanakkor részben a kormánynak adott igazat. A jelentésben szereplő három nemzetbiztonsági szervezet nevét továbbra is titokban lehet tartani, a dokumentum többi részét azonban a hatóság szerint nyilvánosságra kell hozni. A közlekedési minisztérium azonban fellebbezni készül a döntés ellen, az ügy így a brit közigazgatási bírósági rendszerben folytatódik.
A Gatwick incidens egyébként már a kezdetektől vitákat váltott ki a drónszakértők körében. A hivatalos adatok szerint az első 24 órában legalább 50 drónészlelés történt, később pedig a Sussex Police összesen 109 hiteles észlelést említett. A kritikusok szerint azonban ezek az észlelések nem feltétlenül bizonyítják, hogy valóban drón repült volna a térségben. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy az első észlelések sötétedés után történtek, ráadásul esős időben. A korabeli drónok közül csak kevés volt képes esőben repülni. Emiatt a drónrajongók és szakértők szerint nehezen hihető, hogy valaki egy ritka, vízálló drónt használva éppen egy repülőtér közelében repült volna úgy, hogy a drón fényei is bekapcsolva maradtak.
Brendan Schulman, a DJI korábbi szakpolitikai és jogi alelnöke 2021-ben azt mondta, hogy Hudson kutatásai alapján meggyőződött arról, hogy valójában nem volt drón Gatwick közelében. A drónipar egyik szervezetének alapítója, Graham Degg szintén kételkedik a hivatalos történetben. Szerinte "az időjárási körülmények Gatwick térségében az incidens első estéjén nem voltak alkalmasak pilóta nélküli repülőeszközök rejtett vagy nyílt működtetésére, különösen a 2018-ban rendelkezésre álló technológiával." Hozzátette: "Az állítások, hogy pilóta nélküli rendszerek olyan módon repültek, ahogy azt aznap este leírták, ezért rendkívüliek voltak. A mai napig az iparág nem kapott olyan bizonyítékot, amely ellensúlyozná a hivatalos narratívát."
A vita egyik fontos eleme a drónészlelő rendszerek működése is. A brit légierő 2018 decemberében a Leonardo nevű vállalat Falcon Shield rendszerét telepítette a repülőtéren. Ez egy fejlett drónészlelő technológia, amely december 20. és 24. között folyamatosan működött. A cég később azt közölte, hogy ez idő alatt egyetlen ellenséges drónt sem észleltek. Ugyanakkor minden olyan tesztdrónt érzékeltek, amelyet a repülőtér vagy a rendőrség indított a rendszer kipróbálására. Ez a beszámoló ellentmond a műveletet összegző jelentés idővonalának, amely szerint a rendszer telepítése után is több drónészlelés történt.
A történet egyik legkülönösebb eleme az, hogy sokáig semmilyen kép vagy videó nem került nyilvánosságra a feltételezett drónokról, pedig a repülőtér területén rengeteg kamera működik, és az utasoknál is számtalan mobiltelefon volt. A parlament védelmi bizottsága előtt Giles York, a Sussex Police akkori vezetője azt állította, hogy bár 109 hiteles észlelés történt, videófelvétel nem áll rendelkezésre. A bizottság elnöke, Julian Lewis erre úgy reagált: "Az egyik legkülönösebb része ennek az ügynek az volt, hogy egyáltalán nem készült felvétel a drónról, mégis olyan sok ember gondolta, hogy látta." Majd hozzátette: "Nem furcsa, hogy egyetlen térfigyelő kamera vagy mobiltelefon sem rögzítette ezt az eszközt, miközben ekkora fennakadást okozott?" York szerint ez nem meglepő. Azt mondta, hogy egy fél mérföldre repülő drón rögzítése egy telefonkamerával "rendkívül nehéz".
Az ügy kivizsgálása végül jelentős költséggel járt. A Sussex Police szerint az Operation Trebor nyomozása mintegy 790 ezer fontba került, ennek ellenére sem született elmarasztaló ítélet, és nem került elő meggyőző bizonyíték sem. Hudson szerint éppen ezért lenne fontos a belső jelentés teljes nyilvánosságra hozatala, úgy véli, a dokumentum rávilágíthat arra, mennyire megbízhatatlanok az éjszakai fényészlelések. "Remélem, hogy a Lessons Learned dokumentum rögzíti, mennyire megbízhatatlanok az éjszakai fényészlelések, mert az Európai Unió több repülőterén is ugyanaz a minta ismétlődött meg, amikor bizonyíték nélkül zárták le a reptereket, például Norvégiában."
Hudson szerint a közelmúltban nyilvánosságra hozott katonai felvételek azt is bizonyítják, hogy a drónok hőkamera rendszerekkel könnyen azonosíthatók. Mint fogalmazott: "A védelmi minisztérium ezen a héten közzétett elektro optikai és infravörös pilótafülke videója egy Shahed drón lelövéséről pozitív bizonyíték arra, hogy a drónok gond nélkül rögzíthetők ilyen rendszerekkel." Hozzátette, hogy a brit légierő Gatwicknél a világ egyik legjobb ilyen rendszerét telepítette, amely szerinte csak azt bizonyította, hogy nem volt ellenséges drón.
A vita középpontjában az úgynevezett Lessons Report áll. Ez a jelentés azt foglalja össze, milyen tanulságokat vont le a brit kormány a Gatwick repülőtéren 2018 decemberében történt rendkívüli eseményekből. Akkor a hatóságok drónészlelésekre hivatkozva lezárták a kifutópályát, ami 33 órán keresztül gyakorlatilag megbénította az Egyesült Királyság egyik legforgalmasabb repülőterét. A lezárás mintegy 800 járatot érintett, és körülbelül 120 ezer utas utazását hiúsította meg vagy késleltette. Az esemény hivatalos neve Operation Trebor volt. A hatóságok azt állították, hogy több drónt láttak a repülőtér közelében, ezért biztonsági okokból kellett leállítani a forgalmat.
A történet azonban azóta is viták tárgya. Egyes szakértők és a drónipar több képviselője szerint soha nem bizonyították egyértelműen, hogy valóban drón repült volna a repülőtér felett. A brit közlekedési minisztérium most azért küzd, hogy a belső vizsgálati jelentés ne kerüljön teljes egészében nyilvánosságra. A minisztérium azzal érvel, hogy a dokumentum olyan részleteket tartalmaz a kormányzati reakcióról, amelyek közzététele veszélyeztetné a nemzetbiztonságot. "Ezek a dokumentumok konkrétan tartalmazzák azokat a struktúrákat, folyamatokat és intézkedéseket, amelyeket a kormány tett egy brit repülőtéren történt drónbehatolásra adott válaszként. Ha ezek az információk nyilvánosságra kerülnének, az valószínűleg segítené egy támadó munkáját a kritikus nemzeti infrastruktúra elleni támadásban, ami akár jelentős emberéletveszteséghez is vezethet." A minisztérium szerint ezért a jelentés közzététele nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
A dokumentum körüli vita fő alakja Ian Hudson drónszakértő, aki évek óta próbálja feltárni a Gatwick incidens részleteit. Hudson több száz információszabadsági kérelmet nyújtott be a hatóságokhoz 2018 óta. Ezek közül néhány végül azt is felfedte, hogy a kormány valójában több változatban elkészítette a Lessons Report dokumentumot. Hudson szerint a minisztérium még a jelentés létezését is megpróbálta eltitkolni. Egy 2024 júliusában adott hivatalos válasz például egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérés azon részét, amely a jelentésre vonatkozott, és csak annyit közölt, hogy a kért információk egy része már nyilvános. A későbbi megkeresésekből derült ki, hogy a minisztérium valójában öt különböző verziót készített a jelentésből. A tárca azonban nem volt hajlandó kiadni őket, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Hudson végül az Information Commissioner's Office nevű hatósághoz fordult, amely az Egyesült Királyság információszabadsági és adatvédelmi ügyeit felügyeli. A vita eredményeként a kormány 2025 októberében ugyan közzétett egy dokumentumot, de abból gyakorlatilag minden érdemi információt kitakartak. Csak azok a részek maradtak olvashatók, amelyek már korábban is nyilvánosak voltak. A hatóság ezt követően részletesen megvizsgálta a kormány érvelését és végül 2026 februárjában úgy döntött, hogy a nemzetbiztonsági kivétel alkalmazása ebben az esetben nem indokolt.
John Edwards információs biztos a vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy a kitakart információk nagyrészt általános jellegűek. A döntést ismertető dokumentum szerint az adatok "magas szintűek", és nehéz belátni, hogyan veszélyeztetnék az ország biztonságát. A hatóság azt is figyelembe vette, hogy a jelentésben szereplő információk már több mint hét évesek. Edwards szerint a dróntechnológia és a drónok észlelésére használt rendszerek azóta jelentősen fejlődtek. Az információs biztos ugyanakkor részben a kormánynak adott igazat. A jelentésben szereplő három nemzetbiztonsági szervezet nevét továbbra is titokban lehet tartani, a dokumentum többi részét azonban a hatóság szerint nyilvánosságra kell hozni. A közlekedési minisztérium azonban fellebbezni készül a döntés ellen, az ügy így a brit közigazgatási bírósági rendszerben folytatódik.
A Gatwick incidens egyébként már a kezdetektől vitákat váltott ki a drónszakértők körében. A hivatalos adatok szerint az első 24 órában legalább 50 drónészlelés történt, később pedig a Sussex Police összesen 109 hiteles észlelést említett. A kritikusok szerint azonban ezek az észlelések nem feltétlenül bizonyítják, hogy valóban drón repült volna a térségben. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy az első észlelések sötétedés után történtek, ráadásul esős időben. A korabeli drónok közül csak kevés volt képes esőben repülni. Emiatt a drónrajongók és szakértők szerint nehezen hihető, hogy valaki egy ritka, vízálló drónt használva éppen egy repülőtér közelében repült volna úgy, hogy a drón fényei is bekapcsolva maradtak.
Brendan Schulman, a DJI korábbi szakpolitikai és jogi alelnöke 2021-ben azt mondta, hogy Hudson kutatásai alapján meggyőződött arról, hogy valójában nem volt drón Gatwick közelében. A drónipar egyik szervezetének alapítója, Graham Degg szintén kételkedik a hivatalos történetben. Szerinte "az időjárási körülmények Gatwick térségében az incidens első estéjén nem voltak alkalmasak pilóta nélküli repülőeszközök rejtett vagy nyílt működtetésére, különösen a 2018-ban rendelkezésre álló technológiával." Hozzátette: "Az állítások, hogy pilóta nélküli rendszerek olyan módon repültek, ahogy azt aznap este leírták, ezért rendkívüliek voltak. A mai napig az iparág nem kapott olyan bizonyítékot, amely ellensúlyozná a hivatalos narratívát."
A vita egyik fontos eleme a drónészlelő rendszerek működése is. A brit légierő 2018 decemberében a Leonardo nevű vállalat Falcon Shield rendszerét telepítette a repülőtéren. Ez egy fejlett drónészlelő technológia, amely december 20. és 24. között folyamatosan működött. A cég később azt közölte, hogy ez idő alatt egyetlen ellenséges drónt sem észleltek. Ugyanakkor minden olyan tesztdrónt érzékeltek, amelyet a repülőtér vagy a rendőrség indított a rendszer kipróbálására. Ez a beszámoló ellentmond a műveletet összegző jelentés idővonalának, amely szerint a rendszer telepítése után is több drónészlelés történt.
A történet egyik legkülönösebb eleme az, hogy sokáig semmilyen kép vagy videó nem került nyilvánosságra a feltételezett drónokról, pedig a repülőtér területén rengeteg kamera működik, és az utasoknál is számtalan mobiltelefon volt. A parlament védelmi bizottsága előtt Giles York, a Sussex Police akkori vezetője azt állította, hogy bár 109 hiteles észlelés történt, videófelvétel nem áll rendelkezésre. A bizottság elnöke, Julian Lewis erre úgy reagált: "Az egyik legkülönösebb része ennek az ügynek az volt, hogy egyáltalán nem készült felvétel a drónról, mégis olyan sok ember gondolta, hogy látta." Majd hozzátette: "Nem furcsa, hogy egyetlen térfigyelő kamera vagy mobiltelefon sem rögzítette ezt az eszközt, miközben ekkora fennakadást okozott?" York szerint ez nem meglepő. Azt mondta, hogy egy fél mérföldre repülő drón rögzítése egy telefonkamerával "rendkívül nehéz".
Az ügy kivizsgálása végül jelentős költséggel járt. A Sussex Police szerint az Operation Trebor nyomozása mintegy 790 ezer fontba került, ennek ellenére sem született elmarasztaló ítélet, és nem került elő meggyőző bizonyíték sem. Hudson szerint éppen ezért lenne fontos a belső jelentés teljes nyilvánosságra hozatala, úgy véli, a dokumentum rávilágíthat arra, mennyire megbízhatatlanok az éjszakai fényészlelések. "Remélem, hogy a Lessons Learned dokumentum rögzíti, mennyire megbízhatatlanok az éjszakai fényészlelések, mert az Európai Unió több repülőterén is ugyanaz a minta ismétlődött meg, amikor bizonyíték nélkül zárták le a reptereket, például Norvégiában."
Hudson szerint a közelmúltban nyilvánosságra hozott katonai felvételek azt is bizonyítják, hogy a drónok hőkamera rendszerekkel könnyen azonosíthatók. Mint fogalmazott: "A védelmi minisztérium ezen a héten közzétett elektro optikai és infravörös pilótafülke videója egy Shahed drón lelövéséről pozitív bizonyíték arra, hogy a drónok gond nélkül rögzíthetők ilyen rendszerekkel." Hozzátette, hogy a brit légierő Gatwicknél a világ egyik legjobb ilyen rendszerét telepítette, amely szerinte csak azt bizonyította, hogy nem volt ellenséges drón.