SG.hu·
Irán egyetlen rakétával lenullázta a közel-keleti szerverépítési terveket
Egyetlen katonai támadás az Amazon helyi szerverközpontja ellen megingatta a régió felhőlétesítményeinek építésére irányuló ambíciókat.
Az amerikai tulajdonú adatközpontok gyors terjeszkedése a Közel-Keleten új frontot nyitott Irán Egyesült Államok elleni megtorlásában, és bonyolultabbá tette az Öböl-menti országok azon törekvéseit, hogy a régióban több milliárd dolláros MI létesítményeket építsenek. Az Amazon Web Services létesítményei ellen ezen a héten végrehajtott dróntámadások az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben rávilágítottak a felhőlétesítmények sebezhetőségére. Ezek az építmények az amerikai technológiai hatalom feltűnő szimbólumai a térségben, és nehéz őket megvédeni a légitámadásokkal szemben.
Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárdához kötődő Fars hírügynökség csütörtökön azt közölte, hogy Irán az Amazon és a Microsoft létesítményeit vette célba a közelmúltbeli dróntámadások során. Szakértők szerint nagy valószínűséggel az Amazon létesítményei voltak Irán célpontjai. A Microsoft közölte, hogy a régióban nem tapasztalt szolgáltatáskiesést. A támadások azt jelentik, hogy a világon először ért katonai támadás amerikai "hiperskálázókat", amelyek uralják a globális felhőszolgáltatási piacot. Ez lassíthatja az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia azon terveit, hogy a következő években több milliárd dollárt költsenek helyi MI-infrastruktúrára. Ez kulcsfontosságú eleme az olajban gazdag államok gazdaságdiverzifikációs törekvéseinek.
"Az irániak az adatközpontokat a konfliktus részének tekintik" - mondta Matt Pearl, a Center for Strategic and International Studies nevű agytröszt egyik igazgatója. "Ez az egyik módja annak, hogy valódi hatást gyakoroljanak a régióra." Az Amazon felhőszolgáltatási üzletága, az AWS több napja dolgozik azon, hogy helyreállítsa a szolgáltatásokat Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben, miután az adatközpontok elleni támadások a régióban széles körű szolgáltatáskieséseket okoztak, amelyek fogyasztói alkalmazásokat is érintettek, köztük az online banki szolgáltatásokat. A vállalat megerősítette, hogy két létesítményét az Egyesült Arab Emírségekben "drónok találták el", ami a csoport három úgynevezett rendelkezésre állási zónájából kettőt működésképtelenné tett. Ezek a zónák a szolgáltatások redundanciáját biztosítják meghibásodás esetén. A régió egyik létesítménye a DC Byte adatközponti elemzőcsoport szerint a dubaji Al Maktoum Nemzetközi Repülőtér közelében található.
Egy Bahreinben található AWS adatközpontot szintén érintett egy támadás. A vállalat legalább három létesítményt működtet az Öböl szigetállamában, köztük egyet Hamala városában, egy helyi katonai bázis és a Fahd király-híd közelében, amely közúti kapcsolatot biztosít Bahrein és Szaúd-Arábia között. Egy másik létesítmény egy alumíniumkohó mellett található, míg egy harmadik telephely a Bahreini Egyetem szomszédságában helyezkedik el. "Miközben dolgozunk ezeknek a létesítményeknek a helyreállításán, a régióban zajló konfliktus miatt a Közel-Kelet működési környezete továbbra is kiszámíthatatlan" - közölte az AWS az ügyfelekkel. "Erősen javasoljuk, hogy azok az ügyfelek, akik a Közel-Keleten futtatják munkaterheléseiket, most tegyenek lépéseket ezen rendszerek más AWS régiókba történő áthelyezésére."
Az informatikai munkaterhelések áthelyezése azonban bonyolult és költséges lehet a vállalati ügyfelek számára, különösen akkor, ha érzékeny adatokat kell országhatárokon átvinni. Több védelmi és technológiai elemző szerint az adatközpontok elleni támadások szándékosnak tűnnek, és beleillenek az iráni csapások egy olyan sorozatába, amely polgári infrastruktúrákat céloz, köztük repülőtereket, energetikai létesítményeket és kikötőket. A Microsoft mindössze a múlt hónapban jelentette be, hogy az év végéig új Azure létesítményt kíván megnyitni Szaúd-Arábiában, amely olyan ügyfeleket szolgál majd ki, mint a helyi közműszolgáltató Acwa és a Qiddiya Investment Company, a királyság egyik kiemelt giga projektje.
Owen Rogers, az Uptime Institute informatikai infrastruktúrával foglalkozó tanácsadó cég felhőszolgáltatási kutatási igazgatója úgy véli, hogy az AWS elleni támadás volt az első alkalom, amikor egy amerikai Big Tech vállalat adatközpontját katonai művelet során vették célba. Elmondása szerint miközben a katonai igényeket kiszolgáló adatközpontok kisebbek lehetnek és "elrejtve" működnek, egy nagy kereskedelmi létesítmény, például az AWS adatközpontja általában több ezer ügyfelet szolgál ki a régióban, ami jelentős koncentrációs kockázatot teremt.
Sam Winter-Levy, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója azt mondta, hogy a régió adatközpontjai egyre nagyobb stratégiai jelentőséggel bírnak az Egyesült Államok és szövetségesei számára, mivel az Öböl-menti rezsimek arra törekszenek, hogy jelentős MI központokká váljanak. A dróntámadások azt is megmutatták, hogy ezek "puha célpontok" lehetnek - tette hozzá Winter-Levy. Az ilyen létesítmények jellegzetes elemei közé tartoznak a légkondicionáló rendszerek, a dízelgenerátorok és a gázturbinák. "Hatalmas kiterjedésű létesítményekről van szó, és alig néhány hűtőrendszer kiiktatásával teljesen leállíthatók."
Szaúd-Arábia Humain nevű vállalata és az Egyesült Arab Emírségek G42 nevű cége - az Öböl térségének két államilag támogatott MI vállalata - hatalmas adatközpont klaszterek finanszírozását vállalta a régióban, és jelentős megállapodásokat kötött az Nvidia, az Amazon és a Microsoft vállalatokkal. Az Egyesült Arab Emírségek emellett Abu-Dzabiban építi az OpenAI egyik hatalmas "Stargate" klaszterét. "Az ilyen támadások alapjaiban változtathatják meg a kockázati számításokat a magánbefektetők, a biztosítók és maguk a technológiai vállalatok számára a régióba történő befektetésekkel kapcsolatban" - mondta Jessica Brandt, a Council on Foreign Relations vezető kutatója. "Az Öböl térsége eddig biztonságos alternatívaként mutatta be magát más piacokhoz képest. Ezt az érvet most sokkal nehezebb lesz fenntartani."
Bár az Egyesült Arab Emírségek valószínűleg továbbra is finanszírozni akarja a Stargate projektet, a konfliktus megnehezítheti, hogy az ilyen projektek vonzzák azokat a külföldi mérnöki és építőipari szakembereket, akikre szükség van a megvalósításukhoz. Összehasonlításul, az Intel több milliárd dolláros izraeli chipgyártó üzemeit az izraeli hadsereg védi, és légvédelmi rendszerek veszik azt körül. Szakértők szerint a Stargate méretéhez és költségéhez hasonló projektek esetében alapkövetelmény lesz a védelem beépítése.
Mohammed Soliman, a washingtoni Middle East Institute vezető kutatója szerint a regionális vezetők feladata, hogy biztosítékokat hozzanak létre a kereskedelmi létesítmények védelmére. "Az adatközpontok számára nem lehet különleges védelmi réteget hozzáadni" - mondta. "Ez légvédelmi kérdés, és nemcsak itt, hanem Tajvanon és Ukrajnában is így van." Soliman szerint a régióba befektető vállalatok nem voltak vakok a térség bizonyos kockázataira, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok "politikai döntést hozott", amikor több Öböl-menti államot az MI ökoszisztémájának részévé tett. "Ez nem fogja megállítani az adatközpontok építését" - mondta. Az azonban, hogy Irán milyen könnyen volt képes célba venni az adatközpontokat, kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet világszerte megvédeni az MI infrastruktúrát. A Carnegie Endowment kutatója, Winter-Levy így fogalmazott: "Ez annak az előjele, ami még következik. Az ilyen típusú támadások nem fognak a Közel-Keletre korlátozódni."
Az amerikai tulajdonú adatközpontok gyors terjeszkedése a Közel-Keleten új frontot nyitott Irán Egyesült Államok elleni megtorlásában, és bonyolultabbá tette az Öböl-menti országok azon törekvéseit, hogy a régióban több milliárd dolláros MI létesítményeket építsenek. Az Amazon Web Services létesítményei ellen ezen a héten végrehajtott dróntámadások az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben rávilágítottak a felhőlétesítmények sebezhetőségére. Ezek az építmények az amerikai technológiai hatalom feltűnő szimbólumai a térségben, és nehéz őket megvédeni a légitámadásokkal szemben.
Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárdához kötődő Fars hírügynökség csütörtökön azt közölte, hogy Irán az Amazon és a Microsoft létesítményeit vette célba a közelmúltbeli dróntámadások során. Szakértők szerint nagy valószínűséggel az Amazon létesítményei voltak Irán célpontjai. A Microsoft közölte, hogy a régióban nem tapasztalt szolgáltatáskiesést. A támadások azt jelentik, hogy a világon először ért katonai támadás amerikai "hiperskálázókat", amelyek uralják a globális felhőszolgáltatási piacot. Ez lassíthatja az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia azon terveit, hogy a következő években több milliárd dollárt költsenek helyi MI-infrastruktúrára. Ez kulcsfontosságú eleme az olajban gazdag államok gazdaságdiverzifikációs törekvéseinek.
"Az irániak az adatközpontokat a konfliktus részének tekintik" - mondta Matt Pearl, a Center for Strategic and International Studies nevű agytröszt egyik igazgatója. "Ez az egyik módja annak, hogy valódi hatást gyakoroljanak a régióra." Az Amazon felhőszolgáltatási üzletága, az AWS több napja dolgozik azon, hogy helyreállítsa a szolgáltatásokat Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben, miután az adatközpontok elleni támadások a régióban széles körű szolgáltatáskieséseket okoztak, amelyek fogyasztói alkalmazásokat is érintettek, köztük az online banki szolgáltatásokat. A vállalat megerősítette, hogy két létesítményét az Egyesült Arab Emírségekben "drónok találták el", ami a csoport három úgynevezett rendelkezésre állási zónájából kettőt működésképtelenné tett. Ezek a zónák a szolgáltatások redundanciáját biztosítják meghibásodás esetén. A régió egyik létesítménye a DC Byte adatközponti elemzőcsoport szerint a dubaji Al Maktoum Nemzetközi Repülőtér közelében található.
Egy Bahreinben található AWS adatközpontot szintén érintett egy támadás. A vállalat legalább három létesítményt működtet az Öböl szigetállamában, köztük egyet Hamala városában, egy helyi katonai bázis és a Fahd király-híd közelében, amely közúti kapcsolatot biztosít Bahrein és Szaúd-Arábia között. Egy másik létesítmény egy alumíniumkohó mellett található, míg egy harmadik telephely a Bahreini Egyetem szomszédságában helyezkedik el. "Miközben dolgozunk ezeknek a létesítményeknek a helyreállításán, a régióban zajló konfliktus miatt a Közel-Kelet működési környezete továbbra is kiszámíthatatlan" - közölte az AWS az ügyfelekkel. "Erősen javasoljuk, hogy azok az ügyfelek, akik a Közel-Keleten futtatják munkaterheléseiket, most tegyenek lépéseket ezen rendszerek más AWS régiókba történő áthelyezésére."
Az informatikai munkaterhelések áthelyezése azonban bonyolult és költséges lehet a vállalati ügyfelek számára, különösen akkor, ha érzékeny adatokat kell országhatárokon átvinni. Több védelmi és technológiai elemző szerint az adatközpontok elleni támadások szándékosnak tűnnek, és beleillenek az iráni csapások egy olyan sorozatába, amely polgári infrastruktúrákat céloz, köztük repülőtereket, energetikai létesítményeket és kikötőket. A Microsoft mindössze a múlt hónapban jelentette be, hogy az év végéig új Azure létesítményt kíván megnyitni Szaúd-Arábiában, amely olyan ügyfeleket szolgál majd ki, mint a helyi közműszolgáltató Acwa és a Qiddiya Investment Company, a királyság egyik kiemelt giga projektje.
Owen Rogers, az Uptime Institute informatikai infrastruktúrával foglalkozó tanácsadó cég felhőszolgáltatási kutatási igazgatója úgy véli, hogy az AWS elleni támadás volt az első alkalom, amikor egy amerikai Big Tech vállalat adatközpontját katonai művelet során vették célba. Elmondása szerint miközben a katonai igényeket kiszolgáló adatközpontok kisebbek lehetnek és "elrejtve" működnek, egy nagy kereskedelmi létesítmény, például az AWS adatközpontja általában több ezer ügyfelet szolgál ki a régióban, ami jelentős koncentrációs kockázatot teremt.
Sam Winter-Levy, a Carnegie Endowment for International Peace kutatója azt mondta, hogy a régió adatközpontjai egyre nagyobb stratégiai jelentőséggel bírnak az Egyesült Államok és szövetségesei számára, mivel az Öböl-menti rezsimek arra törekszenek, hogy jelentős MI központokká váljanak. A dróntámadások azt is megmutatták, hogy ezek "puha célpontok" lehetnek - tette hozzá Winter-Levy. Az ilyen létesítmények jellegzetes elemei közé tartoznak a légkondicionáló rendszerek, a dízelgenerátorok és a gázturbinák. "Hatalmas kiterjedésű létesítményekről van szó, és alig néhány hűtőrendszer kiiktatásával teljesen leállíthatók."
Szaúd-Arábia Humain nevű vállalata és az Egyesült Arab Emírségek G42 nevű cége - az Öböl térségének két államilag támogatott MI vállalata - hatalmas adatközpont klaszterek finanszírozását vállalta a régióban, és jelentős megállapodásokat kötött az Nvidia, az Amazon és a Microsoft vállalatokkal. Az Egyesült Arab Emírségek emellett Abu-Dzabiban építi az OpenAI egyik hatalmas "Stargate" klaszterét. "Az ilyen támadások alapjaiban változtathatják meg a kockázati számításokat a magánbefektetők, a biztosítók és maguk a technológiai vállalatok számára a régióba történő befektetésekkel kapcsolatban" - mondta Jessica Brandt, a Council on Foreign Relations vezető kutatója. "Az Öböl térsége eddig biztonságos alternatívaként mutatta be magát más piacokhoz képest. Ezt az érvet most sokkal nehezebb lesz fenntartani."
Bár az Egyesült Arab Emírségek valószínűleg továbbra is finanszírozni akarja a Stargate projektet, a konfliktus megnehezítheti, hogy az ilyen projektek vonzzák azokat a külföldi mérnöki és építőipari szakembereket, akikre szükség van a megvalósításukhoz. Összehasonlításul, az Intel több milliárd dolláros izraeli chipgyártó üzemeit az izraeli hadsereg védi, és légvédelmi rendszerek veszik azt körül. Szakértők szerint a Stargate méretéhez és költségéhez hasonló projektek esetében alapkövetelmény lesz a védelem beépítése.
Mohammed Soliman, a washingtoni Middle East Institute vezető kutatója szerint a regionális vezetők feladata, hogy biztosítékokat hozzanak létre a kereskedelmi létesítmények védelmére. "Az adatközpontok számára nem lehet különleges védelmi réteget hozzáadni" - mondta. "Ez légvédelmi kérdés, és nemcsak itt, hanem Tajvanon és Ukrajnában is így van." Soliman szerint a régióba befektető vállalatok nem voltak vakok a térség bizonyos kockázataira, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok "politikai döntést hozott", amikor több Öböl-menti államot az MI ökoszisztémájának részévé tett. "Ez nem fogja megállítani az adatközpontok építését" - mondta. Az azonban, hogy Irán milyen könnyen volt képes célba venni az adatközpontokat, kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan lehet világszerte megvédeni az MI infrastruktúrát. A Carnegie Endowment kutatója, Winter-Levy így fogalmazott: "Ez annak az előjele, ami még következik. Az ilyen típusú támadások nem fognak a Közel-Keletre korlátozódni."