SG.hu·
A Google egyesítené az Androidot és a ChromeOS-t, de ez nem lesz egyszerű
Az Aluminium nemcsak technológiai, hanem jogi és piaci szempontból is viharos indulás elé néz. A felhasználók számára ez hosszú átmenetet, a fejlesztőknek és a szabályozóknak pedig újabb vitákat jelenthet arról, milyen szerepet tölthet be egy egységes Android ChromeOS utódrendszer a PC-k világában és az MI-vel egyre szorosabban összefonódó digitális ökoszisztémában.
A Google régóta tervezett lépése az Android és a ChromeOS-t egyetlen operációs rendszerbe olvasztása. Ez azért szükséges, mert az Android évek óta nehezen találja a helyét a táblagépeken, a ChromeOS pedig sok felhasználónak túlságosan leegyszerűsített alternatívának tűnik a Windows és a macOS mellett. Ezért keltett komoly érdeklődést, amikor kiszivárgott az Aluminium névre keresztelt új rendszer első nyoma, és az is, hogy a Google már konkrét eszközökön dolgozik, például egy Intel Panther Lake alapú Ruby kódnevű laptopon és egy Sapphire nevű felsőkategóriás táblagépen.
A lelkesedést azonban érdemes visszafogni. Egy, a Google keresőpiaci monopóliumával kapcsolatos amerikai trösztellenes perből származó, korábban nem nyilvános bírósági dokumentum szerint az Aluminium teljes értékű megjelenése csak 2028-ban várható. Ez éles ellentétben áll azzal, amit a Google Androidért felelős vezetője, Sameer Samat mondott 2025 szeptemberében, amikor úgy fogalmazott, hogy az Android és a Chrome összeolvadása "valami, ami miatt rendkívül izgatottak vagyunk a jövő év kapcsán", vagyis 2026-ra utalt. Egy, 2025 augusztusából származó tárgyalási jegyzőkönyvben Samat már óvatosabban fogalmazott, és csak reményként említette a 2026-os indulást, hozzátéve: "Keményen dolgozunk rajta."
A Google jogászai ennél is visszafogottabb képet festettek. A bíróságnak benyújtott iratok szerint az Aluminium leggyorsabb piaci útja az, hogy 2026 végén először csak úgynevezett kereskedelmi, megbízható tesztelők kapják meg, a valódi, széles körű megjelenés pedig 2028-ra csúszik. Különösen beszédes, hogy a dokumentumok kifejezetten azt sugallják: az üzleti és oktatási szektor, ahol a Chromebookok ma kifejezetten erősek, csak 2028-ban jut hozzá az új rendszerhez.
A késlekedés egyik oka az átmenet bonyolultsága. A Google jogi képviselői elismerték, hogy az új rendszer nem lesz kompatibilis minden meglévő Chromebook hardverrel. Emiatt a vállalat kénytelen lesz legalább 2033-ig fenntartani a ChromeOS-t, hogy teljesítse a korábban vállalt, tízéves támogatási kötelezettségét. Ez egybevág azzal, amit a ChromeOS vezetője, John Maletis nemrég megerősített: a Google betartja az ígéretét, és tíz évig automatikus frissítéseket biztosít a ChromeOS-eszközökhöz. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy sok gép frissítéseket kap majd, de magára az Aluminiumra nem frissíthető. "Az új technológiai alapra való átállás szempontjából nem minden eszköz lesz képes a migrációra, mert technikai követelmények vannak. De sok újabb eszköznél azon dolgozunk, hogy a felhasználók át tudjanak térni." - mondta Maletis.
A bírósági iratok egy másik, eddig nem nyilvános részletet is felfednek: a Google célja a ChromeOS teljes kivezetése, amint azt a jogi kötelezettségek engedik. A ChromeOS megszüntetésének tervezett időpontja 2034, ennél korábban a vállalat nem léphet, mert különböző joghatóságok eltérő szabályokat írnak elő arra, hogy egy eszközt mennyi ideig kell támogatni. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtized elején hosszú ideig párhuzamosan léteznek majd a ChromeOS és az Aluminium alapú rendszerek.
Felmerül a kérdés, miért volt a Google ilyen őszinte ezekről a tervekről a bíróságon. A válasz a per tétjében keresendő. A vállalat jogászai ezekkel az érvekkel próbálták bizonyítani, hogy az Egyesült Államok nem kényszerítheti a Google-t a Chrome böngésző leválasztására, még akkor sem, ha visszaélt a keresőpiaci fölényével. Az érvelés lényege az volt, hogy a Chrome szorosan összefonódik a ChromeOS-szel, és annak támogatása ellehetetlenülne a böngésző nélkül. A bíró egy ponton konkrétan erre terelte a beszélgetést azzal a kérdéssel, hogy a Chrome leválasztása megnehezítené-e a ChromeOS futtatását a régebbi gépeken.
A per egyik legnagyobb visszhangot kiváltó döntése 2025 szeptemberében született meg, amikor Amit Mehta bíró engedélyezte, hogy a Google megtartsa a Chrome-ot. Kevésbé kapott figyelmet azonban egy másik, legalább ilyen fontos részlet: Mehta azt is kimondta, hogy nem tiltja meg a Google-nek az úgynevezett önpreferáló megállapodásokat az Aluminium esetében. Míg az ítélet megtiltja az olyan szerződéseket, amelyek például előírják, hogy egy gyártó csak akkor telepíthet Google-alkalmazásokat, ha alapértelmezettként a Google keresőt állítja be, addig ez a tilalom nem vonatkozik a ChromeOS-re és annak utódjára. Az ítélet szövege szerint azok az eszközök, "amelyeken a ChromeOS operációs rendszer vagy a ChromeOS operációs rendszer utódja fut", kivételt képeznek.
Mehta 2025 decemberi indoklásban azzal magyarázta ezt, hogy "a Chrome a ChromeOS-eszközök szükséges összetevője". Ez elsőre logikusnak tűnhet, és elképzelhető, hogy az Aluminium esetében is így lesz. Ugyanakkor kritikusok szerint az sem kizárt, hogy a Chrome csak azért válik megkerülhetetlenné, mert a Google így tervezi meg a rendszert, különleges jogosultságokat adva saját böngészőjének és alkalmazásainak, amelyeket akár más fejlesztők is megkaphatnának. Ha az Aluminium lényegében egy PC-kre szabott Android lesz, amely a felhasználókat szorosan a Google böngészőjéhez, alkalmazásboltjához és API-jaihoz köti, az könnyen szembemehet azokkal a globális törekvésekkel, amelyek a Google piaci túlhatalmának visszaszorítását célozzák.
A Google talán az Epic Games kontra Google per következményeitől is igyekszik megóvni az Aluminiumot, mely ügy a Google Play megnyitásáról szól a versenytársak előtt. Bár James Donato bíró eredeti, végleges tiltó rendelkezése általánosságban vonatkozik a Google Play körüli üzleti gyakorlatokra, a Google és az Epic által javasolt egyezség módosítaná ezt úgy, hogy csak azokra az okostelefonokra és táblagépekre érvényes, amelyek kifejezetten "az Android operációs rendszert" futtatják. Ha ezt jóváhagyják, az kizárhatja az Aluminiumot, valamint általában a laptopokat és asztali gépeket is.
A Google régóta tervezett lépése az Android és a ChromeOS-t egyetlen operációs rendszerbe olvasztása. Ez azért szükséges, mert az Android évek óta nehezen találja a helyét a táblagépeken, a ChromeOS pedig sok felhasználónak túlságosan leegyszerűsített alternatívának tűnik a Windows és a macOS mellett. Ezért keltett komoly érdeklődést, amikor kiszivárgott az Aluminium névre keresztelt új rendszer első nyoma, és az is, hogy a Google már konkrét eszközökön dolgozik, például egy Intel Panther Lake alapú Ruby kódnevű laptopon és egy Sapphire nevű felsőkategóriás táblagépen.
A lelkesedést azonban érdemes visszafogni. Egy, a Google keresőpiaci monopóliumával kapcsolatos amerikai trösztellenes perből származó, korábban nem nyilvános bírósági dokumentum szerint az Aluminium teljes értékű megjelenése csak 2028-ban várható. Ez éles ellentétben áll azzal, amit a Google Androidért felelős vezetője, Sameer Samat mondott 2025 szeptemberében, amikor úgy fogalmazott, hogy az Android és a Chrome összeolvadása "valami, ami miatt rendkívül izgatottak vagyunk a jövő év kapcsán", vagyis 2026-ra utalt. Egy, 2025 augusztusából származó tárgyalási jegyzőkönyvben Samat már óvatosabban fogalmazott, és csak reményként említette a 2026-os indulást, hozzátéve: "Keményen dolgozunk rajta."
A Google jogászai ennél is visszafogottabb képet festettek. A bíróságnak benyújtott iratok szerint az Aluminium leggyorsabb piaci útja az, hogy 2026 végén először csak úgynevezett kereskedelmi, megbízható tesztelők kapják meg, a valódi, széles körű megjelenés pedig 2028-ra csúszik. Különösen beszédes, hogy a dokumentumok kifejezetten azt sugallják: az üzleti és oktatási szektor, ahol a Chromebookok ma kifejezetten erősek, csak 2028-ban jut hozzá az új rendszerhez.
A késlekedés egyik oka az átmenet bonyolultsága. A Google jogi képviselői elismerték, hogy az új rendszer nem lesz kompatibilis minden meglévő Chromebook hardverrel. Emiatt a vállalat kénytelen lesz legalább 2033-ig fenntartani a ChromeOS-t, hogy teljesítse a korábban vállalt, tízéves támogatási kötelezettségét. Ez egybevág azzal, amit a ChromeOS vezetője, John Maletis nemrég megerősített: a Google betartja az ígéretét, és tíz évig automatikus frissítéseket biztosít a ChromeOS-eszközökhöz. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy sok gép frissítéseket kap majd, de magára az Aluminiumra nem frissíthető. "Az új technológiai alapra való átállás szempontjából nem minden eszköz lesz képes a migrációra, mert technikai követelmények vannak. De sok újabb eszköznél azon dolgozunk, hogy a felhasználók át tudjanak térni." - mondta Maletis.
A bírósági iratok egy másik, eddig nem nyilvános részletet is felfednek: a Google célja a ChromeOS teljes kivezetése, amint azt a jogi kötelezettségek engedik. A ChromeOS megszüntetésének tervezett időpontja 2034, ennél korábban a vállalat nem léphet, mert különböző joghatóságok eltérő szabályokat írnak elő arra, hogy egy eszközt mennyi ideig kell támogatni. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező évtized elején hosszú ideig párhuzamosan léteznek majd a ChromeOS és az Aluminium alapú rendszerek.
Felmerül a kérdés, miért volt a Google ilyen őszinte ezekről a tervekről a bíróságon. A válasz a per tétjében keresendő. A vállalat jogászai ezekkel az érvekkel próbálták bizonyítani, hogy az Egyesült Államok nem kényszerítheti a Google-t a Chrome böngésző leválasztására, még akkor sem, ha visszaélt a keresőpiaci fölényével. Az érvelés lényege az volt, hogy a Chrome szorosan összefonódik a ChromeOS-szel, és annak támogatása ellehetetlenülne a böngésző nélkül. A bíró egy ponton konkrétan erre terelte a beszélgetést azzal a kérdéssel, hogy a Chrome leválasztása megnehezítené-e a ChromeOS futtatását a régebbi gépeken.
A per egyik legnagyobb visszhangot kiváltó döntése 2025 szeptemberében született meg, amikor Amit Mehta bíró engedélyezte, hogy a Google megtartsa a Chrome-ot. Kevésbé kapott figyelmet azonban egy másik, legalább ilyen fontos részlet: Mehta azt is kimondta, hogy nem tiltja meg a Google-nek az úgynevezett önpreferáló megállapodásokat az Aluminium esetében. Míg az ítélet megtiltja az olyan szerződéseket, amelyek például előírják, hogy egy gyártó csak akkor telepíthet Google-alkalmazásokat, ha alapértelmezettként a Google keresőt állítja be, addig ez a tilalom nem vonatkozik a ChromeOS-re és annak utódjára. Az ítélet szövege szerint azok az eszközök, "amelyeken a ChromeOS operációs rendszer vagy a ChromeOS operációs rendszer utódja fut", kivételt képeznek.
Mehta 2025 decemberi indoklásban azzal magyarázta ezt, hogy "a Chrome a ChromeOS-eszközök szükséges összetevője". Ez elsőre logikusnak tűnhet, és elképzelhető, hogy az Aluminium esetében is így lesz. Ugyanakkor kritikusok szerint az sem kizárt, hogy a Chrome csak azért válik megkerülhetetlenné, mert a Google így tervezi meg a rendszert, különleges jogosultságokat adva saját böngészőjének és alkalmazásainak, amelyeket akár más fejlesztők is megkaphatnának. Ha az Aluminium lényegében egy PC-kre szabott Android lesz, amely a felhasználókat szorosan a Google böngészőjéhez, alkalmazásboltjához és API-jaihoz köti, az könnyen szembemehet azokkal a globális törekvésekkel, amelyek a Google piaci túlhatalmának visszaszorítását célozzák.
A Google talán az Epic Games kontra Google per következményeitől is igyekszik megóvni az Aluminiumot, mely ügy a Google Play megnyitásáról szól a versenytársak előtt. Bár James Donato bíró eredeti, végleges tiltó rendelkezése általánosságban vonatkozik a Google Play körüli üzleti gyakorlatokra, a Google és az Epic által javasolt egyezség módosítaná ezt úgy, hogy csak azokra az okostelefonokra és táblagépekre érvényes, amelyek kifejezetten "az Android operációs rendszert" futtatják. Ha ezt jóváhagyják, az kizárhatja az Aluminiumot, valamint általában a laptopokat és asztali gépeket is.