SG.hu·
Még több adatot kérne a beutazókról az USA, az EU ellenáll
Az Európai Unió a növekvő amerikai megfigyelési aggodalmak ellenére is folytatja a tárgyalásokat arról, hogy az Egyesült Államok határhatóságai példátlan hozzáférést kapjanak az európaiak adataihoz.
Az Európai Bizottság egy olyan megállapodáson dolgozik, amely lehetővé tenné a beutazókról szóló információk cseréjét, beleértve az ujjlenyomatokat és a bűnüldözési nyilvántartásokat is, hogy az Egyesült Államok meg tudja állapítani, vajon az érintettek “kockázatot jelentenek-e a közbiztonságra vagy a közrendre” - derül ki hivatalos dokumentumokból. A Bizottság tisztviselői a múlt héten Washingtonba utaztak az első tárgyalási fordulóra. A Trump-kormányzat mélyebb hozzáférésre vonatkozó kérése azután érkezett, hogy az amerikai határügynökség decemberben azzal állt elő, hogy vizsgálják át az érintettek öt évre visszamenő közösségimédia-előzményeit.
Pár napja az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhivatala (ICE) megfigyelési technológiát vetett be tüntetők ellen olyan városokban, mint Minneapolis. A tárgyalásokat “fel kellene függeszteni” addig, amíg az EU-ban és az Egyesült Államokban élő polgárok biztonsága és magánszférája nem garantálható - mondta Raquel García Hermida-van der Walle, az Európai Parlament liberális képviselője. Romain Lanneau, a megfigyelést figyelő Statewatch jogi kutatója azt mondta, hogy az európai rendőrségi adatbázisok kényes információkat is tartalmazhatnak, és a tárgyalt megállapodás alapján ezek az információk az amerikai határhatóságok kezébe kerülnének, akik megtagadhatnák az érintettektől a belépést az Egyesült Államokba, vagy akár őrizetbe is vehetnék őket.
Az európai szabályozók “nagyon óvatosan figyelik, mi történik az Egyesült Államokban” - mondta Wojciech Wiewiórowski, az EU belső adatvédelmi felügyeleti vezetője. Európának “óvatosnak kell lennie” abban, hogyan engedi, hogy az európaiak adatai az Egyesült Államokba áramoljanak - tette hozzá. Hermida-van der Walle januárban társszerzőként aláírt egy levelet hat másik törvényhozóval együtt, amelyben arra szólították fel a Bizottságot, hogy a “jelenlegi geopolitikai helyzet” miatt lépjen vissza, annak ellenére, hogy Washington figyelmeztetett: ha nem születik megállapodás, az európaiak elveszíthetik a hozzáférést a vízummentességi programhoz.
Az Egyesült Államok olyan információkhoz kér hozzáférést, mint például a biometrikus adatok, köztük az ujjlenyomatok, amelyeket az európai országok nemzeti adatbázisai tárolnak - áll egy nemzeti szakértőknek megküldött magyarázó feljegyzésben. A feljegyzés szerint az adatokat “az irreguláris migráció kezelésére, valamint a súlyos bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzésére, felderítésére és leküzdésére” használnák. A megállapodásról korábban kiadott véleményében az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) - a Bizottság adatvédelmi politikájához tanácsot adó felügyeleti szerv - megjegyezte, hogy ez lenne az első ilyen jellegű megállapodás, amely lehetővé tenné “személyes adatok nagy léptékű megosztását határ- és bevándorlás-ellenőrzési célból” egy EU-n kívüli országgal.
A Bizottság egy keretmegállapodást tárgyalna le, amely mintául szolgálna a kétoldalú megállapodásokhoz, amelyeket Fokozott Határbiztonsági Partnerségeknek (EBSP-knek) neveznek, és amelyeket a nemzeti kormányok kötnek Washingtonnal. Az EU-tagállamok decemberben jóváhagyták a Bizottság kérését, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
Washington eközben a határidővel nyomást gyakorol EU-s partnereire: a kétoldalú megállapodásoknak 2026 végéig meg kell születniük. Ha az országok nem jutnak dűlőre az Egyesült Államokkal, azt kockáztatják, hogy kikerülnek annak vízummentességi programjából. Az Egyesült Államok kötelezővé tette, hogy a vízummentességi programban részt vevő minden országnak rendelkeznie kell EBSP-vel. “Az a nyomás, amelyet az Egyesült Államok a tagállamainkra gyakorol, a fenyegetések, hogy ha ebbe nem egyeztek bele, akkor megszüntetjük a hozzáféréseteket a vízummentességi programhoz, ez egyfajta zsarolás, amit nem hagyhatunk” - mondta Hermida-van der Walle.
Az EDPS felügyeleti szerv arra figyelmeztetett, hogy az adatmegosztás hatókörének a lehető legszűkebbnek kell lennie, minden egyes lekérdezéshez világos indoklással, átláthatósággal arra nézve, hogyan használják fel az adatokat, és az Egyesült Államokban elérhető bírósági jogorvoslattal bármely személy számára. Markus Lammert, a Bizottság szóvivője sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tárgyalás alatt álló keretrendszer “világos és erős adatvédelmi garanciákat” fog tartalmazni, és biztosítani fogja “az információcsere nem szisztematikus jellegét, valamint azt, hogy a csere kizárólag arra korlátozódjon, ami szigorúan szükséges az együttműködés céljainak eléréséhez”.
Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának (DHS) szóvivője közleményben azt mondta: “Kristi Noem államtitkár-helyettes irányítása alatt a DHS óriási előrelépéseket tett az integritás helyreállításában és olyan programok bővítésében, amelyek megkönnyítik a biztonságos belépést az Egyesült Államokba, mint a Vízummentességi Program és a Global Entry. Nem fogunk elébe menni semmilyen lehetséges tárgyalásnak vagy bejelentésnek, amely esetleg a közeljövőben várható.”
Az adatokhoz való hozzáférés csak a legújabb azon ügyek sorában, amelyek az Egyesült Államok és az EU amúgy is problémás kapcsolatát terhelik az adatvédelem terén. Miután Edward Snowden 2013-ban feltárta az Egyesült Államok tömeges, az európaiakat is érintő megfigyelési gyakorlatát, az EU szigorította azokat az ellenőrzéseket, amelyek meghatározzák, miként kezeli Washington az európaiak adatait. Donald Trump tavalyi visszatérése óta tisztviselők és jogvédő csoportok bírálják, hogy az amerikai kormányzat leépített egy kulcsfontosságú adatvédelmi felügyeleti szervet, amelynek feladata az európaiakat védő adatvédelmi garanciák felügyelete volt. A Trump-kormányzat emellett fokozta a szövetségi ügynökségek, például az ICE által végzett tömeges megfigyelést, többek között az izraeli kémprogramokat fejlesztő Paragonnal, a megfigyelési óriás Palantirral és más cégekkel kötött szerződéseken keresztül.
A neves francia informatikai vállalat, a Capgemini vasárnap azt közölte, hogy eladja amerikai tevékenységeit, miután a francia kormány részéről politikai ellenérzést váltott ki, hogy a szoftverét az ICE hatóságai használják. Polgárjogi csoportok, törvényhozók és más felügyeleti szervezetek attól tartanak, hogy az új EU-USA adatmegosztási megállapodások tovább rontanák az adatvédelmi jogok helyzetét. “Az aktuális kezdeményezéseket úgy mutatják be, mintha a terrorizmus elleni küzdelem felé mutatnának, de valójában sokukat a megfélemlítő hatás miatt fogadják el” - mondta Lanneau, a Statewatch munkatársa.
Hermida-van der Walle liberális törvényhozó figyelmeztetett: “Ha az embereknek az Egyesült Államokba kell menniük, és ha ez nem választás kérdése, hanem valami, amit meg kell tenniük, akkor fennáll az öncenzúra kockázata. Ez egy olyan kormányzattól jön, amely azt állítja magáról, hogy a szólásszabadság legnagyobb védelmezője. Amit a tetteikkel csinálnak, az az, hogy korlátozzák az emberek lehetőségét arra, hogy szabadon fejezzék ki magukat, mert különben lehet, hogy nem kapnak belépési engedélyt az országba” - mondta.
Az Európai Bizottság egy olyan megállapodáson dolgozik, amely lehetővé tenné a beutazókról szóló információk cseréjét, beleértve az ujjlenyomatokat és a bűnüldözési nyilvántartásokat is, hogy az Egyesült Államok meg tudja állapítani, vajon az érintettek “kockázatot jelentenek-e a közbiztonságra vagy a közrendre” - derül ki hivatalos dokumentumokból. A Bizottság tisztviselői a múlt héten Washingtonba utaztak az első tárgyalási fordulóra. A Trump-kormányzat mélyebb hozzáférésre vonatkozó kérése azután érkezett, hogy az amerikai határügynökség decemberben azzal állt elő, hogy vizsgálják át az érintettek öt évre visszamenő közösségimédia-előzményeit.
Pár napja az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámhivatala (ICE) megfigyelési technológiát vetett be tüntetők ellen olyan városokban, mint Minneapolis. A tárgyalásokat “fel kellene függeszteni” addig, amíg az EU-ban és az Egyesült Államokban élő polgárok biztonsága és magánszférája nem garantálható - mondta Raquel García Hermida-van der Walle, az Európai Parlament liberális képviselője. Romain Lanneau, a megfigyelést figyelő Statewatch jogi kutatója azt mondta, hogy az európai rendőrségi adatbázisok kényes információkat is tartalmazhatnak, és a tárgyalt megállapodás alapján ezek az információk az amerikai határhatóságok kezébe kerülnének, akik megtagadhatnák az érintettektől a belépést az Egyesült Államokba, vagy akár őrizetbe is vehetnék őket.
Az európai szabályozók “nagyon óvatosan figyelik, mi történik az Egyesült Államokban” - mondta Wojciech Wiewiórowski, az EU belső adatvédelmi felügyeleti vezetője. Európának “óvatosnak kell lennie” abban, hogyan engedi, hogy az európaiak adatai az Egyesült Államokba áramoljanak - tette hozzá. Hermida-van der Walle januárban társszerzőként aláírt egy levelet hat másik törvényhozóval együtt, amelyben arra szólították fel a Bizottságot, hogy a “jelenlegi geopolitikai helyzet” miatt lépjen vissza, annak ellenére, hogy Washington figyelmeztetett: ha nem születik megállapodás, az európaiak elveszíthetik a hozzáférést a vízummentességi programhoz.
Az Egyesült Államok olyan információkhoz kér hozzáférést, mint például a biometrikus adatok, köztük az ujjlenyomatok, amelyeket az európai országok nemzeti adatbázisai tárolnak - áll egy nemzeti szakértőknek megküldött magyarázó feljegyzésben. A feljegyzés szerint az adatokat “az irreguláris migráció kezelésére, valamint a súlyos bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzésére, felderítésére és leküzdésére” használnák. A megállapodásról korábban kiadott véleményében az Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) - a Bizottság adatvédelmi politikájához tanácsot adó felügyeleti szerv - megjegyezte, hogy ez lenne az első ilyen jellegű megállapodás, amely lehetővé tenné “személyes adatok nagy léptékű megosztását határ- és bevándorlás-ellenőrzési célból” egy EU-n kívüli országgal.
A Bizottság egy keretmegállapodást tárgyalna le, amely mintául szolgálna a kétoldalú megállapodásokhoz, amelyeket Fokozott Határbiztonsági Partnerségeknek (EBSP-knek) neveznek, és amelyeket a nemzeti kormányok kötnek Washingtonnal. Az EU-tagállamok decemberben jóváhagyták a Bizottság kérését, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal.
Washington eközben a határidővel nyomást gyakorol EU-s partnereire: a kétoldalú megállapodásoknak 2026 végéig meg kell születniük. Ha az országok nem jutnak dűlőre az Egyesült Államokkal, azt kockáztatják, hogy kikerülnek annak vízummentességi programjából. Az Egyesült Államok kötelezővé tette, hogy a vízummentességi programban részt vevő minden országnak rendelkeznie kell EBSP-vel. “Az a nyomás, amelyet az Egyesült Államok a tagállamainkra gyakorol, a fenyegetések, hogy ha ebbe nem egyeztek bele, akkor megszüntetjük a hozzáféréseteket a vízummentességi programhoz, ez egyfajta zsarolás, amit nem hagyhatunk” - mondta Hermida-van der Walle.
Az EDPS felügyeleti szerv arra figyelmeztetett, hogy az adatmegosztás hatókörének a lehető legszűkebbnek kell lennie, minden egyes lekérdezéshez világos indoklással, átláthatósággal arra nézve, hogyan használják fel az adatokat, és az Egyesült Államokban elérhető bírósági jogorvoslattal bármely személy számára. Markus Lammert, a Bizottság szóvivője sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tárgyalás alatt álló keretrendszer “világos és erős adatvédelmi garanciákat” fog tartalmazni, és biztosítani fogja “az információcsere nem szisztematikus jellegét, valamint azt, hogy a csere kizárólag arra korlátozódjon, ami szigorúan szükséges az együttműködés céljainak eléréséhez”.
Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának (DHS) szóvivője közleményben azt mondta: “Kristi Noem államtitkár-helyettes irányítása alatt a DHS óriási előrelépéseket tett az integritás helyreállításában és olyan programok bővítésében, amelyek megkönnyítik a biztonságos belépést az Egyesült Államokba, mint a Vízummentességi Program és a Global Entry. Nem fogunk elébe menni semmilyen lehetséges tárgyalásnak vagy bejelentésnek, amely esetleg a közeljövőben várható.”
Az adatokhoz való hozzáférés csak a legújabb azon ügyek sorában, amelyek az Egyesült Államok és az EU amúgy is problémás kapcsolatát terhelik az adatvédelem terén. Miután Edward Snowden 2013-ban feltárta az Egyesült Államok tömeges, az európaiakat is érintő megfigyelési gyakorlatát, az EU szigorította azokat az ellenőrzéseket, amelyek meghatározzák, miként kezeli Washington az európaiak adatait. Donald Trump tavalyi visszatérése óta tisztviselők és jogvédő csoportok bírálják, hogy az amerikai kormányzat leépített egy kulcsfontosságú adatvédelmi felügyeleti szervet, amelynek feladata az európaiakat védő adatvédelmi garanciák felügyelete volt. A Trump-kormányzat emellett fokozta a szövetségi ügynökségek, például az ICE által végzett tömeges megfigyelést, többek között az izraeli kémprogramokat fejlesztő Paragonnal, a megfigyelési óriás Palantirral és más cégekkel kötött szerződéseken keresztül.
A neves francia informatikai vállalat, a Capgemini vasárnap azt közölte, hogy eladja amerikai tevékenységeit, miután a francia kormány részéről politikai ellenérzést váltott ki, hogy a szoftverét az ICE hatóságai használják. Polgárjogi csoportok, törvényhozók és más felügyeleti szervezetek attól tartanak, hogy az új EU-USA adatmegosztási megállapodások tovább rontanák az adatvédelmi jogok helyzetét. “Az aktuális kezdeményezéseket úgy mutatják be, mintha a terrorizmus elleni küzdelem felé mutatnának, de valójában sokukat a megfélemlítő hatás miatt fogadják el” - mondta Lanneau, a Statewatch munkatársa.
Hermida-van der Walle liberális törvényhozó figyelmeztetett: “Ha az embereknek az Egyesült Államokba kell menniük, és ha ez nem választás kérdése, hanem valami, amit meg kell tenniük, akkor fennáll az öncenzúra kockázata. Ez egy olyan kormányzattól jön, amely azt állítja magáról, hogy a szólásszabadság legnagyobb védelmezője. Amit a tetteikkel csinálnak, az az, hogy korlátozzák az emberek lehetőségét arra, hogy szabadon fejezzék ki magukat, mert különben lehet, hogy nem kapnak belépési engedélyt az országba” - mondta.