SG.hu·
Az AMD CES-bemutatója az MI chipektől a finomhangolt processzorokig
Az AMD a 2026-os CES egyik meghatározó szereplőjeként számos újdonságot mutatott be Las Vegasban, amelyek középpontjában a nagy teljesítményű MI chipek, a vállalati és adatközponti megoldások, valamint a frissített, de alapjaiban már ismert processzorcsaládok álltak.
Lisa Su vezérigazgató a színpadon hangsúlyozta, hogy a vállalat hosszú távú stratégiája az MI-alapú számítási igények kiszolgálására épül, legyen szó felhőszolgáltatókról, kutatólaborokról vagy éppen vállalati környezetben működő rendszerekről. A bemutató egyik legfontosabb eleme az MI455 jelzésű új adatközponti processzor volt, amely a vállalat jelenleg legfejlettebb MI-megoldása. Ezek a chipek már most részei azoknak a szerverrackeknek, amelyeket az AMD olyan partnereknek értékesít, mint a ChatGPT fejlesztőjeként ismert OpenAI. A hangsúly itt nem csupán a nyers teljesítményen volt, hanem azon is, hogy ezek a processzorok skálázhatóan, nagy klaszterekben képesek kiszolgálni az egyre növekvő számítási igényeket.
Ezzel párhuzamosan az AMD bemutatta az MI440X-et is, amely az MI400 sorozat egy kifejezetten vállalati környezetre szabott változata. Ez a modell olyan helyszíni, úgynevezett on premise infrastruktúrákba készült, amelyek nem eleve MI klaszterekre lettek tervezve. A vállalat szerint ez a megoldás hidat képez a hagyományos adatközponti rendszerek és a modern MI-alapú feldolgozás között. Az MI440X egy korábbi chip továbbfejlesztett változata, amelyet az Egyesült Államok egy szuperszámítógépes projektben is fel kíván használni.
Bár az AMD továbbra is az Nvidia egyik legerősebb kihívója, a piaci erőviszonyok egyelőre nem változtak meg drasztikusan. Elemzők szerint az AMD-OpenAI együttműködés, amelyet tavaly októberben írtak alá, komoly szakmai elismerést jelent az AMD MI-chipjei és szoftveres megoldásai számára, ugyanakkor rövid távon nem valószínű, hogy érdemben megingatná az Nvidia dominanciáját. Az Nvidia továbbra is gyakorlatilag minden legyártott MI chipjét értékesíteni tudja, és bevételei negyedévről negyedévre tízmilliárd dolláros nagyságrendben alakulnak.
A hétfői eseményen az OpenAI elnöke, Greg Brockman is csatlakozott Lisa Suhoz a színpadon, és kiemelte, hogy a chiptechnológia fejlődése kulcsfontosságú az OpenAI hatalmas számítási igényeinek kielégítéséhez. Az AMD számára különösen fontos az OpenAI-val kötött megállapodás, amely a várakozások szerint évente több milliárd dollárral növelheti a cég bevételeit. Az MI400 sorozatra épülő első megoldások bevezetése már idén megkezdődik, és a Santa Clara-i központú vállalat vezetői arra számítanak, hogy ez a partnerség további jelentős megrendeléseket generál majd. Su e gondolatmenetet továbbvíve már a jövőbe tekintett, amikor előzetesen bemutatta az MI500-at. Elmondása szerint ez az új generációs processzor akár ezerszeres teljesítményt is kínálhat egy korábbi változathoz képest, az AMD tervei szerint pedig 2027-ben kerül piacra.
A rendezvényen nem csak chipekről esett szó. Lisa Su vendége volt Daniele Pucci, az olasz Generative Bionics vezérigazgatója is, aki bemutatta a GENE.01 nevű humanoid robotot. „Az első kereskedelmi humanoid robotunkat 2026 második felében fogjuk gyártani.” - mondta Pucci. A bejelentés jól illeszkedett az AMD azon törekvéséhez, hogy az MI-hardvereket nem önmagukban, hanem komplex, valós alkalmazásokban mutassa be.
A nagyteljesítményű adatközponti chipek mellett az AMD a PC-s piacra is hozott újdonságokat. Bemutatkozott a Ryzen AI 400 sorozat, amelyet kifejezetten MI PC-khez szántak, valamint a Ryzen AI Max+ chipek új változatai, amelyek a helyi MI-alapú feldolgozást és a játékos teljesítményt célozzák. A szakmai közönség számára azonban gyorsan kiderült, hogy az AMD idei Ryzen bejelentései inkább finomhangolásról, mint valódi generációváltásról szólnak. A Ryzen AI 400 sorozat hivatalosan a 2024-ben bemutatott Ryzen AI 300 utódja, de a változások mérsékeltek. Például a Ryzen AI 9 HX 470 maximális órajele 5,2 GHz-re nőtt az előző generáció 5,1 GHz-éhez képest, a memóriatámogatás pedig LPDDR5x-8533-ra bővült. Az integrált neurális feldolgozóegység teljesítménye 50 TOPS-ról 60 TOPS-ra emelkedett.
Ezeken túl azonban az architektúra változatlan maradt. A chipek továbbra is a nagy teljesítményű Zen 5 és a takarékosabb Zen 5c magok kombinációjára épülnek, az integrált grafika az RDNA 3 architektúrát használja, a gyártástechnológia pedig a 4 nanométeres TSMC eljárás. Ez a megközelítés nem új az AMD-nél, korábban a Ryzen 8040-es mobilprocesszoroknál is hasonló módon frissítettek egy meglévő alapot. A gyakorlati következmény az, hogy egy kedvező áron elérhető Ryzen AI 300-as rendszer ma is jó választás lehet, hiszen az új modellek nem kínálnak radikálisan többet.
Némileg izgalmasabb fejlesztésnek számítanak a Ryzen AI Max+ 300 sorozat bővítései, különösen a játékos laptopok és mini PC-k iránt érdeklődők számára. Ezeknek a chipeknek a fő vonzereje a rendkívül erős integrált Radeon grafika, amely teljesítményben már belépőszintű dedikált videokártyákkal is felveszi a versenyt. Korábban azonban a teljes, 40 RDNA 3.5 grafikus maggal rendelkező változatok csak a maximális, 16 CPU magos konfigurációval voltak elérhetők. Az új Ryzen AI Max+ 392 és 388 modellek ezen változtatnak: a grafikus rész teljes értékű marad, miközben a CPU magok száma 12-re, illetve 8-ra csökken. Ez játékok alatt alig érezhető teljesítménycsökkenést jelenthet, ugyanakkor kedvezőbb árazást tesz lehetővé.
Az egyik árnyoldala annak, hogy az AMD továbbra is a meglévő architektúrákra épít, az, hogy ezek az integrált grafikus megoldások nem támogatják az újonnan bejelentett FSR Redstone technológiákat. Ezek az eljárások kizárólag az RDNA 4 architektúrához kötődnek, amely jelenleg csak a dedikált Radeon RX 9060 és 9070 sorozatban érhető el. Bár az új processzorok továbbra is használhatják a korábbi FSR verziókat, az új fejlesztésekből kimaradnak.
Az asztali gépek piacán az AMD mindössze egyetlen új AM5 foglalatos processzort jelentett be, a Ryzen 7 9850X3D-t. Ez egy nyolcmagos Zen 5 alapú modell, amely 64 MB 3D V-Cache gyorsítótárral rendelkezik. Lényegében a Ryzen 7 9800X3D továbbfejlesztett változatáról van szó, magasabb, akár 5,6 GHz-es órajellel a korábbi 5,2 GHz helyett. Jelentős architekturális újításról azonban itt sincs szó, így akik Zen 6-ra vagy komolyabb átalakításra vártak, továbbra is türelmesek kell legyenek. A jelenlegi, magas memória- és háttértárárak mellett ez a kivárás sokak számára talán nem is jelent akkora hátrányt.
Lisa Su vezérigazgató a színpadon hangsúlyozta, hogy a vállalat hosszú távú stratégiája az MI-alapú számítási igények kiszolgálására épül, legyen szó felhőszolgáltatókról, kutatólaborokról vagy éppen vállalati környezetben működő rendszerekről. A bemutató egyik legfontosabb eleme az MI455 jelzésű új adatközponti processzor volt, amely a vállalat jelenleg legfejlettebb MI-megoldása. Ezek a chipek már most részei azoknak a szerverrackeknek, amelyeket az AMD olyan partnereknek értékesít, mint a ChatGPT fejlesztőjeként ismert OpenAI. A hangsúly itt nem csupán a nyers teljesítményen volt, hanem azon is, hogy ezek a processzorok skálázhatóan, nagy klaszterekben képesek kiszolgálni az egyre növekvő számítási igényeket.
Ezzel párhuzamosan az AMD bemutatta az MI440X-et is, amely az MI400 sorozat egy kifejezetten vállalati környezetre szabott változata. Ez a modell olyan helyszíni, úgynevezett on premise infrastruktúrákba készült, amelyek nem eleve MI klaszterekre lettek tervezve. A vállalat szerint ez a megoldás hidat képez a hagyományos adatközponti rendszerek és a modern MI-alapú feldolgozás között. Az MI440X egy korábbi chip továbbfejlesztett változata, amelyet az Egyesült Államok egy szuperszámítógépes projektben is fel kíván használni.
Bár az AMD továbbra is az Nvidia egyik legerősebb kihívója, a piaci erőviszonyok egyelőre nem változtak meg drasztikusan. Elemzők szerint az AMD-OpenAI együttműködés, amelyet tavaly októberben írtak alá, komoly szakmai elismerést jelent az AMD MI-chipjei és szoftveres megoldásai számára, ugyanakkor rövid távon nem valószínű, hogy érdemben megingatná az Nvidia dominanciáját. Az Nvidia továbbra is gyakorlatilag minden legyártott MI chipjét értékesíteni tudja, és bevételei negyedévről negyedévre tízmilliárd dolláros nagyságrendben alakulnak.
A hétfői eseményen az OpenAI elnöke, Greg Brockman is csatlakozott Lisa Suhoz a színpadon, és kiemelte, hogy a chiptechnológia fejlődése kulcsfontosságú az OpenAI hatalmas számítási igényeinek kielégítéséhez. Az AMD számára különösen fontos az OpenAI-val kötött megállapodás, amely a várakozások szerint évente több milliárd dollárral növelheti a cég bevételeit. Az MI400 sorozatra épülő első megoldások bevezetése már idén megkezdődik, és a Santa Clara-i központú vállalat vezetői arra számítanak, hogy ez a partnerség további jelentős megrendeléseket generál majd. Su e gondolatmenetet továbbvíve már a jövőbe tekintett, amikor előzetesen bemutatta az MI500-at. Elmondása szerint ez az új generációs processzor akár ezerszeres teljesítményt is kínálhat egy korábbi változathoz képest, az AMD tervei szerint pedig 2027-ben kerül piacra.
A rendezvényen nem csak chipekről esett szó. Lisa Su vendége volt Daniele Pucci, az olasz Generative Bionics vezérigazgatója is, aki bemutatta a GENE.01 nevű humanoid robotot. „Az első kereskedelmi humanoid robotunkat 2026 második felében fogjuk gyártani.” - mondta Pucci. A bejelentés jól illeszkedett az AMD azon törekvéséhez, hogy az MI-hardvereket nem önmagukban, hanem komplex, valós alkalmazásokban mutassa be.
A nagyteljesítményű adatközponti chipek mellett az AMD a PC-s piacra is hozott újdonságokat. Bemutatkozott a Ryzen AI 400 sorozat, amelyet kifejezetten MI PC-khez szántak, valamint a Ryzen AI Max+ chipek új változatai, amelyek a helyi MI-alapú feldolgozást és a játékos teljesítményt célozzák. A szakmai közönség számára azonban gyorsan kiderült, hogy az AMD idei Ryzen bejelentései inkább finomhangolásról, mint valódi generációváltásról szólnak. A Ryzen AI 400 sorozat hivatalosan a 2024-ben bemutatott Ryzen AI 300 utódja, de a változások mérsékeltek. Például a Ryzen AI 9 HX 470 maximális órajele 5,2 GHz-re nőtt az előző generáció 5,1 GHz-éhez képest, a memóriatámogatás pedig LPDDR5x-8533-ra bővült. Az integrált neurális feldolgozóegység teljesítménye 50 TOPS-ról 60 TOPS-ra emelkedett.
Ezeken túl azonban az architektúra változatlan maradt. A chipek továbbra is a nagy teljesítményű Zen 5 és a takarékosabb Zen 5c magok kombinációjára épülnek, az integrált grafika az RDNA 3 architektúrát használja, a gyártástechnológia pedig a 4 nanométeres TSMC eljárás. Ez a megközelítés nem új az AMD-nél, korábban a Ryzen 8040-es mobilprocesszoroknál is hasonló módon frissítettek egy meglévő alapot. A gyakorlati következmény az, hogy egy kedvező áron elérhető Ryzen AI 300-as rendszer ma is jó választás lehet, hiszen az új modellek nem kínálnak radikálisan többet.
Némileg izgalmasabb fejlesztésnek számítanak a Ryzen AI Max+ 300 sorozat bővítései, különösen a játékos laptopok és mini PC-k iránt érdeklődők számára. Ezeknek a chipeknek a fő vonzereje a rendkívül erős integrált Radeon grafika, amely teljesítményben már belépőszintű dedikált videokártyákkal is felveszi a versenyt. Korábban azonban a teljes, 40 RDNA 3.5 grafikus maggal rendelkező változatok csak a maximális, 16 CPU magos konfigurációval voltak elérhetők. Az új Ryzen AI Max+ 392 és 388 modellek ezen változtatnak: a grafikus rész teljes értékű marad, miközben a CPU magok száma 12-re, illetve 8-ra csökken. Ez játékok alatt alig érezhető teljesítménycsökkenést jelenthet, ugyanakkor kedvezőbb árazást tesz lehetővé.
Az egyik árnyoldala annak, hogy az AMD továbbra is a meglévő architektúrákra épít, az, hogy ezek az integrált grafikus megoldások nem támogatják az újonnan bejelentett FSR Redstone technológiákat. Ezek az eljárások kizárólag az RDNA 4 architektúrához kötődnek, amely jelenleg csak a dedikált Radeon RX 9060 és 9070 sorozatban érhető el. Bár az új processzorok továbbra is használhatják a korábbi FSR verziókat, az új fejlesztésekből kimaradnak.
Az asztali gépek piacán az AMD mindössze egyetlen új AM5 foglalatos processzort jelentett be, a Ryzen 7 9850X3D-t. Ez egy nyolcmagos Zen 5 alapú modell, amely 64 MB 3D V-Cache gyorsítótárral rendelkezik. Lényegében a Ryzen 7 9800X3D továbbfejlesztett változatáról van szó, magasabb, akár 5,6 GHz-es órajellel a korábbi 5,2 GHz helyett. Jelentős architekturális újításról azonban itt sincs szó, így akik Zen 6-ra vagy komolyabb átalakításra vártak, továbbra is türelmesek kell legyenek. A jelenlegi, magas memória- és háttértárárak mellett ez a kivárás sokak számára talán nem is jelent akkora hátrányt.