SG.hu
Az MI-szabályozásának betiltásával akarja biztosítani Trump az ágazat növekedését
Washington a mesterséges intelligencia technológiájának szabályozását az Egyesült Államok globális dominanciáját veszélyeztető akadálynak tekinti.
Donald Trump amerikai elnök újabb, heves vitákat kiváltó lépést tett a mesterséges intelligencia szabályozása körül zajló politikai küzdelemben: aláírta azt a rendeletet, amely felhatalmazza a szövetségi kormányt, hogy perelje azokat a tagállamokat, amelyek saját MI-törvényeket vezetnek be. A döntés megerősíti a Trump-adminisztráció eddigi, az iparág érdekeit előtérbe helyező politikáját, miközben egyre több republikánus és demokrata politikus bírálja az elnök túlzott engedékenységét a technológiai óriásokkal szemben.
A rendelet értelmében az igazságügyi minisztériumnak keresetet kell benyújtania minden olyan állami jogszabály ellen, amely ellentmond a Fehér Ház „minimálisan korlátozó” MI-szabályozási elvének. Jogászok szerint a lépés komoly alkotmányos akadályokba ütközhet, mivel az amerikai alkotmány széles jogkört biztosít a tagállamok számára olyan ügyekben, amelyeket nem szabályoz külön szövetségi törvény. Trump rendelete azt is előírja, hogy a szövetségi ügynökségek vizsgálják meg a lehetőségét, hogy megvonják a támogatásokat azoktól az államoktól, amelyek saját MI-szabályokat vezetnek be, továbbá a Fehér Ház technológiai tanácsadóinak olyan törvénytervezetet kell készíteniük, amely a Kongresszus felhatalmazásával előzetesen megtiltaná a tagállamoknak az önálló MI-szabályozást.
A dokumentum külön kiemel egy Colorado államban elfogadott törvényt, amely az állampolgárokat védené a diszkriminatív algoritmusoktól - ezt az iparági lobbisták is régóta támadják. Trump a rendelet aláírásakor azt mondta, a mesterséges intelligencia már most is látványos orvosi áttöréseket tesz lehetővé, és az Egyesült Államoknak elengedhetetlen, hogy technológiai és geopolitikai versenyben tartsa a tempót Kínával. Azt állította, hogy az MI a jövőben akár az amerikai gazdaság felét is kiteheti, ezért szerinte nem engedhető meg, hogy állami szinten szabályok akadályozzák a fejlődését.
A mesterséges intelligencia körüli vita azonban mély megosztottságot hozott a republikánus táboron belül. Trump MAGA-koalíciójában a technológiai milliárdosok, a szabadpiaci gondolkodók és a jobboldali populisták egyre élesebben ütköznek a kérdésben. Több konzervatív politikus - köztük Ron DeSantis floridai kormányzó és Josh Hawley missouri szenátor - nyíltan bírálja az elnök kezdeményezését, mondván, a republikánus párt a történelem során mindig is a tagállami önrendelkezés védelmezője volt. Szerintük sok amerikai aggódik a technológia munkahelyekre gyakorolt hatása miatt, másokat a gyermekvédelmi kockázatok vagy a mesterséges intelligencia hatalmas energiaigényének következményei nyugtalanítanak. A techcégek százmilliárd dolláros adatközpont-beruházásai egyre nagyobb terhet rónak az amerikai elektromos hálózatra.
Trump ezzel szemben azzal érvel, hogy az egymástól eltérő és szerinte gyakran „rosszindulatú” állami szabályok alááshatják az ország esélyeit a nemzetközi versenyben, különösen Kínával szemben. A hét elején saját közösségi platformján, a Truth Socialön azt írta: az USA jelenleg vezető szerepet tölt be az MI-versenyben, de ez gyorsan megváltozhat, ha a technológiai szabályozást 50 különböző állami rendszerre bízzák.
A most aláírt rendelet szinte teljesen megegyezik egy novemberben kiszivárgott tervezettel, amely akkor komoly tiltakozást váltott ki republikánus politikusok körében. A végső szöveg azonban tartalmaz néhány engedményt: kimondja, hogy a készülő szövetségi MI-törvény nem akadályozhatja meg az államokat abban, hogy gyermekvédelmi szabályokat alkossanak, hogy saját döntéseket hozzanak az adatközpontok létesítéséről, illetve hogy szabályozzák a mesterséges intelligencia állami felhasználását. Ezek a kivételek megfelelnek több, a rendeletet bíráló republikánus és demokrata politikus követeléseinek.
A konzervatív kritikák azonban továbbra sem csillapodnak. Több technológiai kockázatokkal foglalkozó szakértő szerint a Fehér Ház által kínált engedmények csupán látszatintézkedések. Michael Toscano, a Family First Technology Initiative igazgatója úgy fogalmazott: semmi esetre sem legitimálható az egész MI-iparág állami szabályozásának teljes tiltása pusztán azért, mert a kivételek között szerepelnek a gyermekvédelmi előírások.
A Fehér Ház azért választotta az elnöki rendelet útját, mert a republikánus szenátorok közötti megosztottság miatt júliusban megbukott egy olyan törvényjavaslat, amely tíz évre blokkolta volna minden állami MI-szabályozási kezdeményezés lehetőségét. Egy későbbi kísérlet, hogy ugyanezt a rendelkezést a védelmi költségvetéshez csatolják, szintén sikertelen maradt.
Mindeközben az államok saját törvényalkotási tempót diktálnak. Az elmúlt két évben több tucat jogszabály született a mesterséges intelligenciára reagálva, Kaliforniában például bevezettek egy olyan rendelkezést, amely védi a technológiai cégek visszaéléseiről információt adó dolgozókat. Texasban megtiltották, hogy az állami hivatalok MI segítségével döntsék el, ki jogosult szociális juttatásokra. A Pew Research Center egy júniusi felmérése szerint az amerikai felnőttek fele inkább tart az MI-tól, mintsem lelkesedne érte. A Kongresszus évek óta képtelen átfogó MI-törvényt elfogadni, ezért sok állami törvényhozó úgy érzi, kénytelen maga szabályozni a területet.
Trump új rendelete ezzel olyan jogi és politikai csatát indít el, amely mind a tagállamok jogköreit, mind az amerikai technológiai ipar jövőjét érintheti, és jó eséllyel akár évekig a bíróságok és a közvélemény egyik legélesebben vitatott kérdése lehet.
Donald Trump amerikai elnök újabb, heves vitákat kiváltó lépést tett a mesterséges intelligencia szabályozása körül zajló politikai küzdelemben: aláírta azt a rendeletet, amely felhatalmazza a szövetségi kormányt, hogy perelje azokat a tagállamokat, amelyek saját MI-törvényeket vezetnek be. A döntés megerősíti a Trump-adminisztráció eddigi, az iparág érdekeit előtérbe helyező politikáját, miközben egyre több republikánus és demokrata politikus bírálja az elnök túlzott engedékenységét a technológiai óriásokkal szemben.
A rendelet értelmében az igazságügyi minisztériumnak keresetet kell benyújtania minden olyan állami jogszabály ellen, amely ellentmond a Fehér Ház „minimálisan korlátozó” MI-szabályozási elvének. Jogászok szerint a lépés komoly alkotmányos akadályokba ütközhet, mivel az amerikai alkotmány széles jogkört biztosít a tagállamok számára olyan ügyekben, amelyeket nem szabályoz külön szövetségi törvény. Trump rendelete azt is előírja, hogy a szövetségi ügynökségek vizsgálják meg a lehetőségét, hogy megvonják a támogatásokat azoktól az államoktól, amelyek saját MI-szabályokat vezetnek be, továbbá a Fehér Ház technológiai tanácsadóinak olyan törvénytervezetet kell készíteniük, amely a Kongresszus felhatalmazásával előzetesen megtiltaná a tagállamoknak az önálló MI-szabályozást.
A dokumentum külön kiemel egy Colorado államban elfogadott törvényt, amely az állampolgárokat védené a diszkriminatív algoritmusoktól - ezt az iparági lobbisták is régóta támadják. Trump a rendelet aláírásakor azt mondta, a mesterséges intelligencia már most is látványos orvosi áttöréseket tesz lehetővé, és az Egyesült Államoknak elengedhetetlen, hogy technológiai és geopolitikai versenyben tartsa a tempót Kínával. Azt állította, hogy az MI a jövőben akár az amerikai gazdaság felét is kiteheti, ezért szerinte nem engedhető meg, hogy állami szinten szabályok akadályozzák a fejlődését.
A mesterséges intelligencia körüli vita azonban mély megosztottságot hozott a republikánus táboron belül. Trump MAGA-koalíciójában a technológiai milliárdosok, a szabadpiaci gondolkodók és a jobboldali populisták egyre élesebben ütköznek a kérdésben. Több konzervatív politikus - köztük Ron DeSantis floridai kormányzó és Josh Hawley missouri szenátor - nyíltan bírálja az elnök kezdeményezését, mondván, a republikánus párt a történelem során mindig is a tagállami önrendelkezés védelmezője volt. Szerintük sok amerikai aggódik a technológia munkahelyekre gyakorolt hatása miatt, másokat a gyermekvédelmi kockázatok vagy a mesterséges intelligencia hatalmas energiaigényének következményei nyugtalanítanak. A techcégek százmilliárd dolláros adatközpont-beruházásai egyre nagyobb terhet rónak az amerikai elektromos hálózatra.
Trump ezzel szemben azzal érvel, hogy az egymástól eltérő és szerinte gyakran „rosszindulatú” állami szabályok alááshatják az ország esélyeit a nemzetközi versenyben, különösen Kínával szemben. A hét elején saját közösségi platformján, a Truth Socialön azt írta: az USA jelenleg vezető szerepet tölt be az MI-versenyben, de ez gyorsan megváltozhat, ha a technológiai szabályozást 50 különböző állami rendszerre bízzák.
A most aláírt rendelet szinte teljesen megegyezik egy novemberben kiszivárgott tervezettel, amely akkor komoly tiltakozást váltott ki republikánus politikusok körében. A végső szöveg azonban tartalmaz néhány engedményt: kimondja, hogy a készülő szövetségi MI-törvény nem akadályozhatja meg az államokat abban, hogy gyermekvédelmi szabályokat alkossanak, hogy saját döntéseket hozzanak az adatközpontok létesítéséről, illetve hogy szabályozzák a mesterséges intelligencia állami felhasználását. Ezek a kivételek megfelelnek több, a rendeletet bíráló republikánus és demokrata politikus követeléseinek.
A konzervatív kritikák azonban továbbra sem csillapodnak. Több technológiai kockázatokkal foglalkozó szakértő szerint a Fehér Ház által kínált engedmények csupán látszatintézkedések. Michael Toscano, a Family First Technology Initiative igazgatója úgy fogalmazott: semmi esetre sem legitimálható az egész MI-iparág állami szabályozásának teljes tiltása pusztán azért, mert a kivételek között szerepelnek a gyermekvédelmi előírások.
A Fehér Ház azért választotta az elnöki rendelet útját, mert a republikánus szenátorok közötti megosztottság miatt júliusban megbukott egy olyan törvényjavaslat, amely tíz évre blokkolta volna minden állami MI-szabályozási kezdeményezés lehetőségét. Egy későbbi kísérlet, hogy ugyanezt a rendelkezést a védelmi költségvetéshez csatolják, szintén sikertelen maradt.
Mindeközben az államok saját törvényalkotási tempót diktálnak. Az elmúlt két évben több tucat jogszabály született a mesterséges intelligenciára reagálva, Kaliforniában például bevezettek egy olyan rendelkezést, amely védi a technológiai cégek visszaéléseiről információt adó dolgozókat. Texasban megtiltották, hogy az állami hivatalok MI segítségével döntsék el, ki jogosult szociális juttatásokra. A Pew Research Center egy júniusi felmérése szerint az amerikai felnőttek fele inkább tart az MI-tól, mintsem lelkesedne érte. A Kongresszus évek óta képtelen átfogó MI-törvényt elfogadni, ezért sok állami törvényhozó úgy érzi, kénytelen maga szabályozni a területet.
Trump új rendelete ezzel olyan jogi és politikai csatát indít el, amely mind a tagállamok jogköreit, mind az amerikai technológiai ipar jövőjét érintheti, és jó eséllyel akár évekig a bíróságok és a közvélemény egyik legélesebben vitatott kérdése lehet.