SG.hu·
Robotok kontra diákmunka: egy egyenlőtlen küzdelem
A technológia már a maradék morzsákért is harcba kényszerítette a tinédzsereket, és most azokat is el akarja venni. Már kiszorultak a munkaerőpiacról, most pedig robotokat tanítanak be arra a néhány munkára is, amely még megmaradt a fiataloknak.
Japánban már robotok pakolják a kisboltok polcait. Európában még nem terjedt el ez a technológia, de nehéz elképzelni, hogy egy diszkontlánc ne kísérletezne vele hamarosan. A gépi látás és a mesterséges intelligencia az elmúlt néhány évben rengeteget fejlődött, és csak idő kérdése, hogy egy gép töltse majd fel bevásárlóközpontban az árut, ne pedig egy középiskolás diák, aki egy kis plusz zsebpénzt keres az utolsó tanévében.
Az igazság az, hogy manapság egyszerűen nincs túl sok munka a tinédzserek számára, és a többségük úgy döntött, inkább teljesen kivonul a munkaerőpiacról. Ennek rengeteg oka van (amelyek többnyire a "technológiára" vezethetők vissza), de függetlenül attól, hogy miért történt így, mindenkinek rossz. Elsősorban senki sem jár jobban attól, ha egy robot süti a hamburgert egy ember helyett, kivéve persze azt, aki befektetett a RoboBurgers.AI-ba.
Ahogy Harry J. Holzer, a Brookings Intézet vezető kutatója rámutat, az automatizáció „áthelyezi a jövedelmet a munkavállalóktól az üzlettulajdonosokhoz, akik magasabb profitot élvezhetnek kevesebb munkaerő alkalmazásával.” Vevőként olyan terméket kap az ember, amely nem feltétlenül jobb vagy megbízhatóbb annál, amit egy 17 éves, formaruhába öltözött tinédzser is el tudna készíteni. Nem lesz olcsóbb sem, és ha jön egy internetes leállás, lehet, hogy semmit nem kapunk meg.
Ugyanilyen fontos, hogy a tinédzserek így kimaradnak egy rendkívül értékes tapasztalatból életük egyik legmeghatározóbb szakaszában. A munkahelyi felelősségek kezelése, a munkahelyi környezetben való eligazodás és az alapvető pénzügyi készségek kialakítása csak nehezebbé válik, ahogy valaki idősebb lesz. Úgy fognak belépni a munkaerőpiacra, hogy sokkal kevesebb tapasztalatuk van, és nem próbálhatták ki magukat egy alacsony kockázatú munkában, például egy fagyizóban, ahol egy kellemetlen főnökkel is megtanulhattak volna bánni.
Daron Acemoglu, az MIT közgazdásza szerint az automatizáció valójában nem növeli számottevően a termelékenységet, sokkal inkább növeli a jövedelmi egyenlőtlenséget az alacsony képzettségű munkavállalók kiszorításával. Az automatizáció már korábban is beleharapott a gyártásban és a raktárakban betöltött munkakörökbe, így azok a felnőttek, akik korábban ezekben a pozíciókban dolgoztak volna, most olyan területekre kényszerülnek, amelyek hagyományosan a fiataloké voltak, például a kiskereskedelembe vagy akár az ételkiszállításba. A kiskereskedelmi dolgozók átlagéletkora folyamatosan nő, és most, hogy a felnőttek mellékállásban pizzát szállítanak ki, hogy kiegészítsék stagnáló fizetésüket és megpróbáljanak lépést tartani a növekvő árakkal, a robotok már ezeket a munkákat is célba vették.
Az Uber Eats és a DoorDash önvezető ételkiszállító robotokkal kísérletezik az Egyesült Államokban. A géprombolónak hangzás kockázatával együtt is: mi előnye származik abból egy fogyasztónak, hogy egy önvezető hűtőláda gurul fel a kapujához? Nincs semmi olyan baj a jelenlegi rendszerrel, amit egy robot megoldana. A polcok feltöltése, a fagyiszervírozás, a hamburgerfordítás és a házhoz szállítás nem éppen dicsőséges munkák. De ezek voltak azok, amelyek megadták a fiataloknak az első ízelítőt a függetlenségből. Fontos leckéket adtak a pénzkezelésről, és megtanították őket a társas készségek alapjaira. Az online vásárlás, az automatizáció és a digitális média következményei azonban nagyrészt kiszorították őket a munkaerőpiacról.
A tinédzserek munkavállalásának aránya csökken, mert egyre zsugorodó számú álláshelyért kellene versenyezniük egyre növekvő számú munkakeresővel. És most a cégek robotokat képeznek ki arra, hogy elvegyék azt a kevés maradékot is.
Japánban már robotok pakolják a kisboltok polcait. Európában még nem terjedt el ez a technológia, de nehéz elképzelni, hogy egy diszkontlánc ne kísérletezne vele hamarosan. A gépi látás és a mesterséges intelligencia az elmúlt néhány évben rengeteget fejlődött, és csak idő kérdése, hogy egy gép töltse majd fel bevásárlóközpontban az árut, ne pedig egy középiskolás diák, aki egy kis plusz zsebpénzt keres az utolsó tanévében.
Az igazság az, hogy manapság egyszerűen nincs túl sok munka a tinédzserek számára, és a többségük úgy döntött, inkább teljesen kivonul a munkaerőpiacról. Ennek rengeteg oka van (amelyek többnyire a "technológiára" vezethetők vissza), de függetlenül attól, hogy miért történt így, mindenkinek rossz. Elsősorban senki sem jár jobban attól, ha egy robot süti a hamburgert egy ember helyett, kivéve persze azt, aki befektetett a RoboBurgers.AI-ba.
Ahogy Harry J. Holzer, a Brookings Intézet vezető kutatója rámutat, az automatizáció „áthelyezi a jövedelmet a munkavállalóktól az üzlettulajdonosokhoz, akik magasabb profitot élvezhetnek kevesebb munkaerő alkalmazásával.” Vevőként olyan terméket kap az ember, amely nem feltétlenül jobb vagy megbízhatóbb annál, amit egy 17 éves, formaruhába öltözött tinédzser is el tudna készíteni. Nem lesz olcsóbb sem, és ha jön egy internetes leállás, lehet, hogy semmit nem kapunk meg.
Ugyanilyen fontos, hogy a tinédzserek így kimaradnak egy rendkívül értékes tapasztalatból életük egyik legmeghatározóbb szakaszában. A munkahelyi felelősségek kezelése, a munkahelyi környezetben való eligazodás és az alapvető pénzügyi készségek kialakítása csak nehezebbé válik, ahogy valaki idősebb lesz. Úgy fognak belépni a munkaerőpiacra, hogy sokkal kevesebb tapasztalatuk van, és nem próbálhatták ki magukat egy alacsony kockázatú munkában, például egy fagyizóban, ahol egy kellemetlen főnökkel is megtanulhattak volna bánni.
Daron Acemoglu, az MIT közgazdásza szerint az automatizáció valójában nem növeli számottevően a termelékenységet, sokkal inkább növeli a jövedelmi egyenlőtlenséget az alacsony képzettségű munkavállalók kiszorításával. Az automatizáció már korábban is beleharapott a gyártásban és a raktárakban betöltött munkakörökbe, így azok a felnőttek, akik korábban ezekben a pozíciókban dolgoztak volna, most olyan területekre kényszerülnek, amelyek hagyományosan a fiataloké voltak, például a kiskereskedelembe vagy akár az ételkiszállításba. A kiskereskedelmi dolgozók átlagéletkora folyamatosan nő, és most, hogy a felnőttek mellékállásban pizzát szállítanak ki, hogy kiegészítsék stagnáló fizetésüket és megpróbáljanak lépést tartani a növekvő árakkal, a robotok már ezeket a munkákat is célba vették.
Az Uber Eats és a DoorDash önvezető ételkiszállító robotokkal kísérletezik az Egyesült Államokban. A géprombolónak hangzás kockázatával együtt is: mi előnye származik abból egy fogyasztónak, hogy egy önvezető hűtőláda gurul fel a kapujához? Nincs semmi olyan baj a jelenlegi rendszerrel, amit egy robot megoldana. A polcok feltöltése, a fagyiszervírozás, a hamburgerfordítás és a házhoz szállítás nem éppen dicsőséges munkák. De ezek voltak azok, amelyek megadták a fiataloknak az első ízelítőt a függetlenségből. Fontos leckéket adtak a pénzkezelésről, és megtanították őket a társas készségek alapjaira. Az online vásárlás, az automatizáció és a digitális média következményei azonban nagyrészt kiszorították őket a munkaerőpiacról.
A tinédzserek munkavállalásának aránya csökken, mert egyre zsugorodó számú álláshelyért kellene versenyezniük egyre növekvő számú munkakeresővel. És most a cégek robotokat képeznek ki arra, hogy elvegyék azt a kevés maradékot is.