SG.hu
Titkos adatbázisok és hackerek segítségével manipulálták az olasz politikai elitet
Egy szuperzsaru, Carmine Gallo egykor hősként üldözte a maffiát, később a hatalommal való visszaélés szimbólumává vált. A Beyond platform botránya megmutatta, hogyan válhat a bizalmas információ a politikai befolyás új valutájává.
Olaszország történetének egyik legsúlyosabb politikai botrányát tárta fel az a nyomozás, amely 2024 őszén négy ember letartóztatásához és további hatvan kihallgatásához vezetett. A Beyond nevű adatbázisrendszert fejlesztő, kiberbiztonsági szakértőkből, volt rendőrökből és üzletemberekből álló csoport éveken át gyűjtött és manipulált bizalmas információkat az ország politikai és gazdasági elitjéről, hogy azokkal nyomást gyakorolhasson, zsarolhasson vagy akár politikai befolyást vásárolhasson magának. A rendszer mögött álló cég, az Equalize látszólag vállalati kockázatelemzéssel és bűnügyi kutatással foglalkozott, ám valójában titkos adatlopások, telefonfeltörések és állami adatbázisokba való illegális behatolások révén építette fel az olasz közélet egyik legkiterjedtebb megfigyelő- és zsarolóhálózatát.
A nyomozás dokumentumai és lehallgatási jegyzőkönyvei szerint az összeesküvés központja egy, a milánói Dóm mögött megbújó palotában volt, ahol számítástechnikai szakemberek több százezer bizalmas adatot gyűjtöttek össze. A Beyond nevű platform állami adatbázisokból származó pénzügyi információkat, rendőrségi nyomozati anyagokat, bűnügyi előéleteket és banki tranzakciókat fésült egybe, hogy részletes dossziékat állítson össze politikusokról, üzletemberekről és más közéleti szereplőkről. Az egyik lehallgatott beszélgetésben az állítólagos technikai vezető, Samuele Calamucci azzal dicsekedett, hogy a gyűjtött információk révén „Olaszország egészét képesek lennének térdre kényszeríteni”.
A rendőrség két évig tartó vizsgálat után leplezte le a hálózatot. A gyanúsítottak közül többen tagadják, hogy közvetlenül hozzáfértek volna állami adatbázisokhoz, mások azzal védekeznek, hogy tevékenységük legális, nyílt forrású információgyűjtésre korlátozódott. Néhányan azt is állítják, hogy hallgatólagos állami jóváhagyással dolgoztak. Októberben tizenöt vádlott áll bíróság elé, köztük az ügy kulcsfigurái.
Carmine Gallo
A botrány sokkolta az olasz közvéleményt. Az áldozatok között ott volt Matteo Renzi volt miniszterelnök és Ignazio La Russa, a kormányzó Olasz Testvérek párt társalapítója, a Szenátus elnöke. Az ügy rávilágított arra, hogy a digitális korban a magánélet szinte megszűnt létezni, és a kompromittáló információ - a politikai fegyverként használt „kompromat” - immár bárki számára megszerezhető, aki elég pénzt vagy befolyást tud mozgósítani. A rendőrségi iratok és tanúvallomások alapján az Equalize hivatalosan kockázatkezelési és vállalati hírszerzési szolgáltatásokat kínált. A háttérben azonban egy bűnszervezet működött, amely illegálisan jutott hozzá bizalmas adatokhoz, és ezeket felhasználta zsarolásra, fenyegetésre, illetve újságírókon keresztül a riválisok lejáratására. A gyanúsítottak között volt egykori rendőri sztárnyomozó, a milánói vásárvállalat vezetője, valamint ismert kiberbiztonsági szakértők.
A történet kulcsszereplője Carmine Gallo, a rendőrség egykori legendás nyomozója, akit egykor a maffiaellenes küzdelem egyik hősének tartottak. Gallo részt vett a Maurizio Gucci-gyilkosság és az Alessandra Sgarella-emberrablás felderítésében is. Ugyanakkor karrierjét botrányok is kísérték: kapcsolatokat ápolt szervezett bűnözői körökkel, és korábban is elítélték titkos információk kiszivárogtatásáért. Amikor 2018-ban nyugdíjba ment, illegálisan magával vitt nyomozati anyagokat, lehallgatási jegyzőkönyveket, bűnszövetkezeti családfákat és tanúvallomásokat. Egy lehallgatott beszélgetésben azzal büszkélkedett, hogy a hivatalnokokat kávészünetre küldve fényképezte le az iratokat.
2019-ben Gallo megalapította az Equalize nevű céget üzlettársával, Enrico Pazzalival. A vállalatot hivatalosan kiberbiztonsági és vállalati kockázatelemző cégként mutatták be, valójában azonban az adatlopás és zsarolás fedőszerveként működött. Gallo régi kapcsolatait kihasználva aktív rendőröket is rávett arra, hogy illegális adatlekérdezéseket hajtsanak végre számára. Az így megszerzett információkat ügyfeleknek adta el, akár 15 ezer eurós díjért. Emellett szívességekért is cserélt adatokat: például útlevelet szerzett egy bűnözőnek, aki az Egyesült Arab Emírségekbe akart menekülni. Az Equalize központjában a rendőrök több ezer dossziét találtak, köztük dokumentumokat és videókat, amelyek a '90-es évektől kezdve egészen a közelmúltig terjedtek. A nyomozók szerint az adatbázisban még a néhai miniszterelnök, Silvio Berlusconi hírhedt „unga bunga” partijairól készült felvételek is szerepeltek, amelyeket a rendőrség „a legmagasabb szintű zsarolási eszköznek” nevezett.
Gallo 2025 márciusában fél évvel a letartóztatása után hirtelen szívrohamban meghalt. Bár az első boncolás nem mutatott erőszakos beavatkozásra utaló jeleket, az ügyészek nem zárták ki, hogy a halálát nem természetes okok okozták, ezért toxikológiai vizsgálatokat rendeltek el. Gallo társa, Enrico Pazzali, a milánói Fondazione Fiera Milano - az ország legnagyobb kiállítási központja - vezetője volt, akit a város elitje „Zio Bello”, azaz jóképű nagybácsi néven ismert. Szoros kapcsolatot ápolt a jobboldali politikai vezetőkkel, köztük Lombardia tartomány elnökével, Attilio Fontanával, és gyakran közlekedett kék villogóval felszerelt fekete Teslában, mintha állami tisztségviselő lenne.
Pazzali feladata a cégben az volt, hogy ügyfeleket szerezzen és politikai kapcsolatokat mozgósítson. Olyan nagyvállalatok kötöttek szerződést az Equalize-zal, mint az energiaóriás Eni, a Barilla, a Heineken olasz leányvállalata és a Banca Mediolanum. Az Eni 377 ezer eurót fizetett a cégnek jogi és kockázatelemzési támogatásért, de a vállalat tagadta, hogy tudott volna bármiféle illegális tevékenységről. A Heineken megszüntette az együttműködést, a Barilla nem kommentált. A csoport nemzetközi kapcsolatokat is épített: 2023 elején izraeli hírszerző ügynökök egymillió eurós megbízást adtak nekik, hogy derítsék fel, hogyan áramlanak orosz zsoldosok, a Wagner-csoport pénzei olaszországi számlákon keresztül. Cserébe az izraeliek információkat ígértek az iráni gáz illegális olaszországi kereskedelméről.
Pazzali felismerte, hogy a megszerzett adatok hatalmas gazdasági és politikai fegyvert jelentenek. A rendőrség szerint célja az volt, hogy az Equalize információs fölényével politikai és anyagi előnyöket szerezzen. A 2023-as tartományi választási kampány idején például dossziékat rendelt Letizia Moratti, Milánó volt polgármestere és ellenjelöltje támogatóinak múltjáról, hogy ezzel segítse saját politikai szövetségeseit. Az Equalize technikai központját Samuele Calamucci, a „professzor” vezette, aki korábban kőfaragóként dolgozott, majd informatikai szakemberré képezte magát. Ő toborozta és irányította a 30-40 fős fejlesztői csapatot, a „fiúkat”, akik a Beyond platformot megalkották. Calamucci állítása szerint korábban az olasz Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség és a titkosszolgálat informatikai rendszereinek fejlesztésében is részt vett.
A Beyond célja az volt, hogy egyetlen, kereshető adatbázisba gyűjtsön minden megszerzett információt: pénzügyi adatokat, lehallgatási jegyzőkönyveket, bírósági iratokat, adóbevallásokat és kompromittáló fényképeket. A fejlesztők a dark webről vásárolt adatokat, valamint kormányzati IT-szerződések révén szerzett hozzáféréseket is felhasználtak. Calamucci egy beszélgetésben azzal dicsekedett, hogy 800 ezer dossziét tartalmazó merevlemezt birtokol. A lehallgatott beszélgetésekből kiderült, hogy a Beyond használatát előfizetéses rendszerben akarták értékesíteni olyan nemzetközi cégeknek, mint a Dentons ügyvédi iroda vagy a Deloitte, a KPMG és az EY tanácsadó cégek. Ezek közül egyik sem ismerte el, hogy kapcsolatban állt volna a platformmal.
A szervezet tagjai közül többen korábban együtt dolgoztak az olasz hírszerzéssel, és informátorok védelmét is ellátták. Egy alkalommal Calamucci kijelentette, hogy „az olasz titkosszolgálatok zsoldosai vagyunk”, és e kapcsolat révén az Equalize zavartalanul működhetett. A rendőrség szerint a titkosszolgálat emberei segítettek adatkeresésekben, sőt, a cég számítógépeinek egy részét is az állami hírszerzés adta át. 2024 októberében a hatóságok lecsaptak: Gallo, Calamucci és két másik tag házi őrizetbe került, további hatvan személyt pedig kihallgattak. A vádpontok között szerepel összeesküvés, korrupció, adatlopás és államtitok megsértése.
Az ügy azonnal politikai vihart kavart. Antonio Tajani külügyminiszter „elfogadhatatlannak” nevezte a történteket, Matteo Piantedosi belügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy a hackerek „a demokrácia szabályait torzítják el”. Az ellenzéki politikus Angelo Bonelli szerint az Equalize-botrány „az Olasz Köztársaság történetének legsúlyosabb ügye”, amely „valódi támadás a demokrácia ellen”. Matteo Renzi kijelentette, hogy az Equalize szoros kapcsolatban állt a jobboldali pártok vezetőivel, és azzal a céllal működött, hogy befolyást szerezzen a politikai döntéshozatalban. Az Equalize-t 2025 márciusában felszámolták, de több érintett hacker azóta is dolgozik a kiberbiztonsági iparágban. A nyomozás azonban messze nem zárult le. Továbbra sem világos, milyen mélyek voltak a szervezet kapcsolatai az olasz titkosszolgálatokkal, és tudtak-e az ügyfelek az illegális adatgyűjtési módszerekről. Sok vallomás és dokumentum titkosítva maradt, így a teljes kép nem ismert.
A történelmi párhuzamokat idéző ügy újra rávilágít arra, hogy az információ - legyen az hamis vagy valódi - fegyverként használható, és a digitális korban a hatalom forrása már nemcsak a pénz, hanem az adat. Giovanni Orsina politikai történész szerint Olaszországban az ilyen kémkedési és manipulációs botrányok a hidegháború óta újra és újra aláássák a közbizalmat és a demokratikus intézmények hitelességét. Franco Gabrielli, a polgári hírszerzés volt igazgatója pedig keserűen jegyezte meg: a legsúlyosabb ítéletek sem fogják megakadályozni, hogy az emberek újra és újra visszaéljenek a hatalmukkal. „Csak annyi történik, hogy ha nagyobb a kockázat, akkor többet kérnek érte” - mondta. „Korlátozni kell a károkat, eljárásokat kell bevezetni, de mindenhol, a világ minden részén vannak fekete bárányok. Ez az emberi természet.”
Olaszország történetének egyik legsúlyosabb politikai botrányát tárta fel az a nyomozás, amely 2024 őszén négy ember letartóztatásához és további hatvan kihallgatásához vezetett. A Beyond nevű adatbázisrendszert fejlesztő, kiberbiztonsági szakértőkből, volt rendőrökből és üzletemberekből álló csoport éveken át gyűjtött és manipulált bizalmas információkat az ország politikai és gazdasági elitjéről, hogy azokkal nyomást gyakorolhasson, zsarolhasson vagy akár politikai befolyást vásárolhasson magának. A rendszer mögött álló cég, az Equalize látszólag vállalati kockázatelemzéssel és bűnügyi kutatással foglalkozott, ám valójában titkos adatlopások, telefonfeltörések és állami adatbázisokba való illegális behatolások révén építette fel az olasz közélet egyik legkiterjedtebb megfigyelő- és zsarolóhálózatát.
A nyomozás dokumentumai és lehallgatási jegyzőkönyvei szerint az összeesküvés központja egy, a milánói Dóm mögött megbújó palotában volt, ahol számítástechnikai szakemberek több százezer bizalmas adatot gyűjtöttek össze. A Beyond nevű platform állami adatbázisokból származó pénzügyi információkat, rendőrségi nyomozati anyagokat, bűnügyi előéleteket és banki tranzakciókat fésült egybe, hogy részletes dossziékat állítson össze politikusokról, üzletemberekről és más közéleti szereplőkről. Az egyik lehallgatott beszélgetésben az állítólagos technikai vezető, Samuele Calamucci azzal dicsekedett, hogy a gyűjtött információk révén „Olaszország egészét képesek lennének térdre kényszeríteni”.
A rendőrség két évig tartó vizsgálat után leplezte le a hálózatot. A gyanúsítottak közül többen tagadják, hogy közvetlenül hozzáfértek volna állami adatbázisokhoz, mások azzal védekeznek, hogy tevékenységük legális, nyílt forrású információgyűjtésre korlátozódott. Néhányan azt is állítják, hogy hallgatólagos állami jóváhagyással dolgoztak. Októberben tizenöt vádlott áll bíróság elé, köztük az ügy kulcsfigurái.
Carmine Gallo
A botrány sokkolta az olasz közvéleményt. Az áldozatok között ott volt Matteo Renzi volt miniszterelnök és Ignazio La Russa, a kormányzó Olasz Testvérek párt társalapítója, a Szenátus elnöke. Az ügy rávilágított arra, hogy a digitális korban a magánélet szinte megszűnt létezni, és a kompromittáló információ - a politikai fegyverként használt „kompromat” - immár bárki számára megszerezhető, aki elég pénzt vagy befolyást tud mozgósítani. A rendőrségi iratok és tanúvallomások alapján az Equalize hivatalosan kockázatkezelési és vállalati hírszerzési szolgáltatásokat kínált. A háttérben azonban egy bűnszervezet működött, amely illegálisan jutott hozzá bizalmas adatokhoz, és ezeket felhasználta zsarolásra, fenyegetésre, illetve újságírókon keresztül a riválisok lejáratására. A gyanúsítottak között volt egykori rendőri sztárnyomozó, a milánói vásárvállalat vezetője, valamint ismert kiberbiztonsági szakértők.
A történet kulcsszereplője Carmine Gallo, a rendőrség egykori legendás nyomozója, akit egykor a maffiaellenes küzdelem egyik hősének tartottak. Gallo részt vett a Maurizio Gucci-gyilkosság és az Alessandra Sgarella-emberrablás felderítésében is. Ugyanakkor karrierjét botrányok is kísérték: kapcsolatokat ápolt szervezett bűnözői körökkel, és korábban is elítélték titkos információk kiszivárogtatásáért. Amikor 2018-ban nyugdíjba ment, illegálisan magával vitt nyomozati anyagokat, lehallgatási jegyzőkönyveket, bűnszövetkezeti családfákat és tanúvallomásokat. Egy lehallgatott beszélgetésben azzal büszkélkedett, hogy a hivatalnokokat kávészünetre küldve fényképezte le az iratokat.
2019-ben Gallo megalapította az Equalize nevű céget üzlettársával, Enrico Pazzalival. A vállalatot hivatalosan kiberbiztonsági és vállalati kockázatelemző cégként mutatták be, valójában azonban az adatlopás és zsarolás fedőszerveként működött. Gallo régi kapcsolatait kihasználva aktív rendőröket is rávett arra, hogy illegális adatlekérdezéseket hajtsanak végre számára. Az így megszerzett információkat ügyfeleknek adta el, akár 15 ezer eurós díjért. Emellett szívességekért is cserélt adatokat: például útlevelet szerzett egy bűnözőnek, aki az Egyesült Arab Emírségekbe akart menekülni. Az Equalize központjában a rendőrök több ezer dossziét találtak, köztük dokumentumokat és videókat, amelyek a '90-es évektől kezdve egészen a közelmúltig terjedtek. A nyomozók szerint az adatbázisban még a néhai miniszterelnök, Silvio Berlusconi hírhedt „unga bunga” partijairól készült felvételek is szerepeltek, amelyeket a rendőrség „a legmagasabb szintű zsarolási eszköznek” nevezett.
Gallo 2025 márciusában fél évvel a letartóztatása után hirtelen szívrohamban meghalt. Bár az első boncolás nem mutatott erőszakos beavatkozásra utaló jeleket, az ügyészek nem zárták ki, hogy a halálát nem természetes okok okozták, ezért toxikológiai vizsgálatokat rendeltek el. Gallo társa, Enrico Pazzali, a milánói Fondazione Fiera Milano - az ország legnagyobb kiállítási központja - vezetője volt, akit a város elitje „Zio Bello”, azaz jóképű nagybácsi néven ismert. Szoros kapcsolatot ápolt a jobboldali politikai vezetőkkel, köztük Lombardia tartomány elnökével, Attilio Fontanával, és gyakran közlekedett kék villogóval felszerelt fekete Teslában, mintha állami tisztségviselő lenne.
Pazzali feladata a cégben az volt, hogy ügyfeleket szerezzen és politikai kapcsolatokat mozgósítson. Olyan nagyvállalatok kötöttek szerződést az Equalize-zal, mint az energiaóriás Eni, a Barilla, a Heineken olasz leányvállalata és a Banca Mediolanum. Az Eni 377 ezer eurót fizetett a cégnek jogi és kockázatelemzési támogatásért, de a vállalat tagadta, hogy tudott volna bármiféle illegális tevékenységről. A Heineken megszüntette az együttműködést, a Barilla nem kommentált. A csoport nemzetközi kapcsolatokat is épített: 2023 elején izraeli hírszerző ügynökök egymillió eurós megbízást adtak nekik, hogy derítsék fel, hogyan áramlanak orosz zsoldosok, a Wagner-csoport pénzei olaszországi számlákon keresztül. Cserébe az izraeliek információkat ígértek az iráni gáz illegális olaszországi kereskedelméről.
Pazzali felismerte, hogy a megszerzett adatok hatalmas gazdasági és politikai fegyvert jelentenek. A rendőrség szerint célja az volt, hogy az Equalize információs fölényével politikai és anyagi előnyöket szerezzen. A 2023-as tartományi választási kampány idején például dossziékat rendelt Letizia Moratti, Milánó volt polgármestere és ellenjelöltje támogatóinak múltjáról, hogy ezzel segítse saját politikai szövetségeseit. Az Equalize technikai központját Samuele Calamucci, a „professzor” vezette, aki korábban kőfaragóként dolgozott, majd informatikai szakemberré képezte magát. Ő toborozta és irányította a 30-40 fős fejlesztői csapatot, a „fiúkat”, akik a Beyond platformot megalkották. Calamucci állítása szerint korábban az olasz Nemzeti Kiberbiztonsági Ügynökség és a titkosszolgálat informatikai rendszereinek fejlesztésében is részt vett.
A Beyond célja az volt, hogy egyetlen, kereshető adatbázisba gyűjtsön minden megszerzett információt: pénzügyi adatokat, lehallgatási jegyzőkönyveket, bírósági iratokat, adóbevallásokat és kompromittáló fényképeket. A fejlesztők a dark webről vásárolt adatokat, valamint kormányzati IT-szerződések révén szerzett hozzáféréseket is felhasználtak. Calamucci egy beszélgetésben azzal dicsekedett, hogy 800 ezer dossziét tartalmazó merevlemezt birtokol. A lehallgatott beszélgetésekből kiderült, hogy a Beyond használatát előfizetéses rendszerben akarták értékesíteni olyan nemzetközi cégeknek, mint a Dentons ügyvédi iroda vagy a Deloitte, a KPMG és az EY tanácsadó cégek. Ezek közül egyik sem ismerte el, hogy kapcsolatban állt volna a platformmal.
A szervezet tagjai közül többen korábban együtt dolgoztak az olasz hírszerzéssel, és informátorok védelmét is ellátták. Egy alkalommal Calamucci kijelentette, hogy „az olasz titkosszolgálatok zsoldosai vagyunk”, és e kapcsolat révén az Equalize zavartalanul működhetett. A rendőrség szerint a titkosszolgálat emberei segítettek adatkeresésekben, sőt, a cég számítógépeinek egy részét is az állami hírszerzés adta át. 2024 októberében a hatóságok lecsaptak: Gallo, Calamucci és két másik tag házi őrizetbe került, további hatvan személyt pedig kihallgattak. A vádpontok között szerepel összeesküvés, korrupció, adatlopás és államtitok megsértése.
Az ügy azonnal politikai vihart kavart. Antonio Tajani külügyminiszter „elfogadhatatlannak” nevezte a történteket, Matteo Piantedosi belügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy a hackerek „a demokrácia szabályait torzítják el”. Az ellenzéki politikus Angelo Bonelli szerint az Equalize-botrány „az Olasz Köztársaság történetének legsúlyosabb ügye”, amely „valódi támadás a demokrácia ellen”. Matteo Renzi kijelentette, hogy az Equalize szoros kapcsolatban állt a jobboldali pártok vezetőivel, és azzal a céllal működött, hogy befolyást szerezzen a politikai döntéshozatalban. Az Equalize-t 2025 márciusában felszámolták, de több érintett hacker azóta is dolgozik a kiberbiztonsági iparágban. A nyomozás azonban messze nem zárult le. Továbbra sem világos, milyen mélyek voltak a szervezet kapcsolatai az olasz titkosszolgálatokkal, és tudtak-e az ügyfelek az illegális adatgyűjtési módszerekről. Sok vallomás és dokumentum titkosítva maradt, így a teljes kép nem ismert.
A történelmi párhuzamokat idéző ügy újra rávilágít arra, hogy az információ - legyen az hamis vagy valódi - fegyverként használható, és a digitális korban a hatalom forrása már nemcsak a pénz, hanem az adat. Giovanni Orsina politikai történész szerint Olaszországban az ilyen kémkedési és manipulációs botrányok a hidegháború óta újra és újra aláássák a közbizalmat és a demokratikus intézmények hitelességét. Franco Gabrielli, a polgári hírszerzés volt igazgatója pedig keserűen jegyezte meg: a legsúlyosabb ítéletek sem fogják megakadályozni, hogy az emberek újra és újra visszaéljenek a hatalmukkal. „Csak annyi történik, hogy ha nagyobb a kockázat, akkor többet kérnek érte” - mondta. „Korlátozni kell a károkat, eljárásokat kell bevezetni, de mindenhol, a világ minden részén vannak fekete bárányok. Ez az emberi természet.”