SG.hu
A techcégek politikai hirdetésekkel kapcsolatos döntése az EU új átláthatósági törvényének tesztje
Az ilyen hirdetések teljes betiltásával a Meta, a Google és a Microsoft hátat fordított az EU új, a politikai hirdetésekre vonatkozó átláthatósági szabályainak, még mielőtt a törvény a múlt héten hatályba lépett volna.
Az EU politikai reklámok átláthatóságáról és célzottságáról szóló rendelete célja, hogy szigorúbb közzétételi követelmények bevezetésével visszaszorítsa az átláthatatlan online propagandát, amelynek a választók a digitális platformokon vannak kitéve. Csütörtökön az EU törvényhozói előtt egy bizottsági tisztviselő megvédte az új szabályokat, hangsúlyozva, hogy a törvény „nem tiltja a politikai hirdetéseket”, és nem szabályozza az ilyen üzenetek tartalmát. „Egyszerűen csak átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeket vezet be azoknak a tevékenységeknek a tekintetében, amelyek hatással vannak kulcsfontosságú demokratikus folyamatainkra” - mondta.
A Google már korán állást foglalt a törvény ellen, és a nyár végén bejelentette, hogy 2025 szeptemberétől korlátozza a politikai szereplők vagy a választások befolyásolására törekvő hirdetéseket az EU-ban működő platformjain. A Facebook és az Instagram tulajdonosa, a Meta szintén bejelentette, hogy október 6-tól nem engedélyezi az EU-ban a társadalmi kérdésekkel, választásokkal és politikával kapcsolatos hirdetéseket. A bejelentés szerint a hirdetők az Ads Manager eszközön keresztül már nem indíthatnak új kampányokat ezekkel a témákkal kapcsolatban. A meglévő hirdetéseket pedig eltávolítják, mert azok megsértik a frissített irányelvet. A Microsoft gyorsan követte a példát, és bejelentette, hogy az új átláthatósági szabályok miatt október 10-től nem engedélyezi a politikai hirdetéseket az EU-ban működő hirdetési platformjain.
A múlt héten az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé a szponzorok, hirdetők és platformok számára, akiket az új szabályok érintenek. "Ha egy betegség megelőzésére irányuló tájékoztató kampányról van szó, az nem politikai hirdetés” - pontosított egy tisztviselő. A politikai pártok által a közösségi médiában közzétett politikai üzenetek nem igényelnek címkét vagy átláthatósági nyilatkozatot. De azt mondták, hogy elszámoltathatóságra van szükség, ha bármilyen „gazdasági szereplő” is részt vesz benne.
Az EU célja a törvény bevezetésével az, hogy rávilágítson arra, ki áll valójában a politikai hirdetések mögött, hogy leleplezzék a "sötét pénzeket” vagy a külföldi beavatkozásokat és dezinformációs kampányokat, amelyek titokban befolyásolni akarják az európai demokráciákat - állítja Sandro Gozi, a Parlament jelentéstevője a szabályozásról.
A Meta a politikai hirdetéseket politikai, választási és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos tartalmakként határozza meg. A vállalat a választásokkal kapcsolatos tudatosságot növelő, környezetvédelmi vagy egészségügyi témákkal kapcsolatos aktivizmust népszerűsítő, illetve politikai személyiségek által készített hirdetéseket egyaránt a politikai hirdetések kategóriájába sorolja. A Google ezzel szemben szűkebben határozza meg a politikai tartalmakat, azokra a választásokkal kapcsolatos anyagokra összpontosítva, és kizárva az érdekérvényesítő vagy külföldi befolyásoló kampányokat. Ennek eredményeként az ilyen hirdetések nem jelennek meg az átláthatósági jelentéseiben vagy hirdetés-adatbázisában.
Bár az EU új átláthatósági törvénye „elég egyértelműen” határozza meg a politikai hirdetéseket, a kihívás abban rejlik, hogy a Meta és a Google hogyan építette fel belső rendszerét a saját definíciói alapján - mondja Sam Jeffers, a Who Targets Me civil társadalmi csoport társalapítója, amely a politikai hirdetések átláthatóságáért küzd. "Nyilvánvalóan vannak olyan szempontok a szabályozásban, amelyek idegesítik a Google-t és a Metát” - mondta. A politikai hirdetések EU-ban való megszüntetésének bejelentésekor a Meta a törvény „megvalósíthatatlan követelményeit” és „jogi bizonytalanságait” okolta. Jeffers szerint a vállalat technikailag megfelelhetne az átláthatósági szabályoknak, de nehezen tudná „megfelelően azonosítani a politikai hirdetéseket” és biztosítani a teljes nyilvánosságot, ami a szabályok be nem tartásának kockázatával jár. "Végül is a szabályok betartásának költségei egyszerűen nem érik meg” - tette hozzá.
A Meta aggodalmát fejezte ki a hirdetések célzására vonatkozó jogi korlátozások miatt is. Az új szabályok egyértelmű felhasználói hozzájárulást írnak elő a politikai hirdetések fogadásához, a hirdetési sütik esetében alkalmazott GDPR-szerű engedélyekhez hasonlóan. Egy Meta képviselő csütörtökön azzal érvelt, hogy ezek a „széleskörű korlátozások” a hirdetéseket „kevésbé relevánssá teszik a felhasználók számára”, és korlátozzák a hirdetők elérését. A szabályok betartása mind a Meta, mind a Google számára a politikai hirdetések újradefiniálását és a belső rendszerek átalakítását igényelné. Ez költséges és kockázatos folyamat. Döntésükre válaszul Gozi hangsúlyozta, hogy az EU „nem hagyja, hogy két amerikai technológiai óriás diktálja, hogyan működjön az európai demokrácia”.
Dávid Dóra, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője és a Meta volt alkalmazottja szerint nem feltétlenül rossz hír a technológiai óriások döntése, miszerint leállítják a politikai hirdetések megjelenítését. Mivel az EU-tagállam a 2026. áprilisi választásokra készül, a politikai hirdetések leállítása „megállíthatja a közpénzek az Orbán-rezsim propagandájára való pazarlását” - véli. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt hat évben hatalmas összegeket költött politikai hirdetési kampányokra a Meta platformján. Mostantól - feltehetően - nem fog tudni támaszkodni a Meta hirdetéseire, bár az, hogy a technológiai óriás mennyire hatékonyan érvényesíti saját politikai hirdetési tilalmát, továbbra is nyitott kérdés. "Teljes mértékben elvárjuk, hogy a platformok gyorsan cselekedjenek, ha szabályaikat megsértik” - jegyezte meg Dávid Dóra.
Azonban az, hogy a nagy technológiai platformok az EU szabályainak betartása helyett leállítják a politikai hirdetéseket, végső soron káros lehet az európai polgárokra nézve, mivel megfosztja őket a politikai üzenetekről való megfelelő tájékoztatástól. "Tisztességes, átlátható, elszámoltatható kampányokat akarunk, ahol a polgárok tudják ki fizet és miért” - érvelt Gozi.
Jeffers arra is figyelmeztetett, hogy más káros hatások is lehetnek. Több millió európai felhasználó keresi fel a YouTube-ot, a Facebookot és az Instagramot politikai kommentárokért. Az, amit ezeken a weboldalakon látnak, mostantól „sokkal inkább algoritmusok által vezérelt” lesz - érvelt, utalva arra, hogy a platformok elkerülhetetlenül több politikai tartalmat fognak megjelenni a hiányzó politikai hirdetések helyett. A legtöbb esetben a közösségi média algoritmusai inkább a szélsőséges beszédeket részesítik előnyben a „unalmas” politikai vitákkal szemben - figyelmeztetett. "Ez nagy veszteség minden ember számára.”
Az EU politikai reklámok átláthatóságáról és célzottságáról szóló rendelete célja, hogy szigorúbb közzétételi követelmények bevezetésével visszaszorítsa az átláthatatlan online propagandát, amelynek a választók a digitális platformokon vannak kitéve. Csütörtökön az EU törvényhozói előtt egy bizottsági tisztviselő megvédte az új szabályokat, hangsúlyozva, hogy a törvény „nem tiltja a politikai hirdetéseket”, és nem szabályozza az ilyen üzenetek tartalmát. „Egyszerűen csak átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeket vezet be azoknak a tevékenységeknek a tekintetében, amelyek hatással vannak kulcsfontosságú demokratikus folyamatainkra” - mondta.
A Google már korán állást foglalt a törvény ellen, és a nyár végén bejelentette, hogy 2025 szeptemberétől korlátozza a politikai szereplők vagy a választások befolyásolására törekvő hirdetéseket az EU-ban működő platformjain. A Facebook és az Instagram tulajdonosa, a Meta szintén bejelentette, hogy október 6-tól nem engedélyezi az EU-ban a társadalmi kérdésekkel, választásokkal és politikával kapcsolatos hirdetéseket. A bejelentés szerint a hirdetők az Ads Manager eszközön keresztül már nem indíthatnak új kampányokat ezekkel a témákkal kapcsolatban. A meglévő hirdetéseket pedig eltávolítják, mert azok megsértik a frissített irányelvet. A Microsoft gyorsan követte a példát, és bejelentette, hogy az új átláthatósági szabályok miatt október 10-től nem engedélyezi a politikai hirdetéseket az EU-ban működő hirdetési platformjain.
A múlt héten az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé a szponzorok, hirdetők és platformok számára, akiket az új szabályok érintenek. "Ha egy betegség megelőzésére irányuló tájékoztató kampányról van szó, az nem politikai hirdetés” - pontosított egy tisztviselő. A politikai pártok által a közösségi médiában közzétett politikai üzenetek nem igényelnek címkét vagy átláthatósági nyilatkozatot. De azt mondták, hogy elszámoltathatóságra van szükség, ha bármilyen „gazdasági szereplő” is részt vesz benne.
Az EU célja a törvény bevezetésével az, hogy rávilágítson arra, ki áll valójában a politikai hirdetések mögött, hogy leleplezzék a "sötét pénzeket” vagy a külföldi beavatkozásokat és dezinformációs kampányokat, amelyek titokban befolyásolni akarják az európai demokráciákat - állítja Sandro Gozi, a Parlament jelentéstevője a szabályozásról.
A Meta a politikai hirdetéseket politikai, választási és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos tartalmakként határozza meg. A vállalat a választásokkal kapcsolatos tudatosságot növelő, környezetvédelmi vagy egészségügyi témákkal kapcsolatos aktivizmust népszerűsítő, illetve politikai személyiségek által készített hirdetéseket egyaránt a politikai hirdetések kategóriájába sorolja. A Google ezzel szemben szűkebben határozza meg a politikai tartalmakat, azokra a választásokkal kapcsolatos anyagokra összpontosítva, és kizárva az érdekérvényesítő vagy külföldi befolyásoló kampányokat. Ennek eredményeként az ilyen hirdetések nem jelennek meg az átláthatósági jelentéseiben vagy hirdetés-adatbázisában.
Bár az EU új átláthatósági törvénye „elég egyértelműen” határozza meg a politikai hirdetéseket, a kihívás abban rejlik, hogy a Meta és a Google hogyan építette fel belső rendszerét a saját definíciói alapján - mondja Sam Jeffers, a Who Targets Me civil társadalmi csoport társalapítója, amely a politikai hirdetések átláthatóságáért küzd. "Nyilvánvalóan vannak olyan szempontok a szabályozásban, amelyek idegesítik a Google-t és a Metát” - mondta. A politikai hirdetések EU-ban való megszüntetésének bejelentésekor a Meta a törvény „megvalósíthatatlan követelményeit” és „jogi bizonytalanságait” okolta. Jeffers szerint a vállalat technikailag megfelelhetne az átláthatósági szabályoknak, de nehezen tudná „megfelelően azonosítani a politikai hirdetéseket” és biztosítani a teljes nyilvánosságot, ami a szabályok be nem tartásának kockázatával jár. "Végül is a szabályok betartásának költségei egyszerűen nem érik meg” - tette hozzá.
A Meta aggodalmát fejezte ki a hirdetések célzására vonatkozó jogi korlátozások miatt is. Az új szabályok egyértelmű felhasználói hozzájárulást írnak elő a politikai hirdetések fogadásához, a hirdetési sütik esetében alkalmazott GDPR-szerű engedélyekhez hasonlóan. Egy Meta képviselő csütörtökön azzal érvelt, hogy ezek a „széleskörű korlátozások” a hirdetéseket „kevésbé relevánssá teszik a felhasználók számára”, és korlátozzák a hirdetők elérését. A szabályok betartása mind a Meta, mind a Google számára a politikai hirdetések újradefiniálását és a belső rendszerek átalakítását igényelné. Ez költséges és kockázatos folyamat. Döntésükre válaszul Gozi hangsúlyozta, hogy az EU „nem hagyja, hogy két amerikai technológiai óriás diktálja, hogyan működjön az európai demokrácia”.
Dávid Dóra, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője és a Meta volt alkalmazottja szerint nem feltétlenül rossz hír a technológiai óriások döntése, miszerint leállítják a politikai hirdetések megjelenítését. Mivel az EU-tagállam a 2026. áprilisi választásokra készül, a politikai hirdetések leállítása „megállíthatja a közpénzek az Orbán-rezsim propagandájára való pazarlását” - véli. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt hat évben hatalmas összegeket költött politikai hirdetési kampányokra a Meta platformján. Mostantól - feltehetően - nem fog tudni támaszkodni a Meta hirdetéseire, bár az, hogy a technológiai óriás mennyire hatékonyan érvényesíti saját politikai hirdetési tilalmát, továbbra is nyitott kérdés. "Teljes mértékben elvárjuk, hogy a platformok gyorsan cselekedjenek, ha szabályaikat megsértik” - jegyezte meg Dávid Dóra.
Azonban az, hogy a nagy technológiai platformok az EU szabályainak betartása helyett leállítják a politikai hirdetéseket, végső soron káros lehet az európai polgárokra nézve, mivel megfosztja őket a politikai üzenetekről való megfelelő tájékoztatástól. "Tisztességes, átlátható, elszámoltatható kampányokat akarunk, ahol a polgárok tudják ki fizet és miért” - érvelt Gozi.
Jeffers arra is figyelmeztetett, hogy más káros hatások is lehetnek. Több millió európai felhasználó keresi fel a YouTube-ot, a Facebookot és az Instagramot politikai kommentárokért. Az, amit ezeken a weboldalakon látnak, mostantól „sokkal inkább algoritmusok által vezérelt” lesz - érvelt, utalva arra, hogy a platformok elkerülhetetlenül több politikai tartalmat fognak megjelenni a hiányzó politikai hirdetések helyett. A legtöbb esetben a közösségi média algoritmusai inkább a szélsőséges beszédeket részesítik előnyben a „unalmas” politikai vitákkal szemben - figyelmeztetett. "Ez nagy veszteség minden ember számára.”