SG.hu
Az MI-részvények buborékja vetekszik a 2000-es dotcom-csúcsokkal
A brit jegybank szerint az amerikai tőzsde soha nem látott mértékben függ néhány technológiai óriástól.
Az MI-buborékról szóló beszélgetések egyre gyakoribbak. A figyelmeztető hangok között az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman és az Amazon vezérigazgatója, Jeff Bezos után megjelent a Bank of England (BoE) is, amely arra figyelmeztetett, hogy a globális pénzügyi piacok éles korrekcióval szembesülhetnek, ha a befektetők negatívan állnak hozzá az MI-hez. Az Egyesült Királyság központi bankja szerint az amerikai részvények értékelése bizonyos szempontból hasonlít a dotcom-buborék csúcspontján tapasztaltakra, mivel az MI-re fókuszáló vállalatok a piaci érték soha nem látott részét teszik ki.
A BoE múlt héten tartott pénzügyi bizottsági ülésén készült negyedéves jelentésében azt írta, hogy „növekedett a hirtelen piaci korrekció kockázata”. Ez a BoE eddigi legerőteljesebb figyelmeztetése az AI által okozott potenciális piaci visszaesésekre vonatkozóan. Az Andrew Bailey kormányzó által vezetett bizottság szerint egy ilyen sokk hatása a brit pénzügyi rendszerre „jelentős” lehet. A figyelmeztetés akkor érkezett, amikor az S&P 500 kedden rekordmagasságba emelkedett, az év eleje óta 14 százalékkal nőtt. A BoE jelentésében megjegyezte, hogy az S&P 500 értékelésének 30 százaléka mindössze öt, a lista élén álló vállalattól származik, ami az index 50 év alatt tapasztalt legnagyobb koncentrációja. Ezek a vállalatok között található a chipgyártó Nvidia, a Microsoft, az Apple, az Amazon és a Facebook anyavállalata, a Meta, amelyek mindegyike jelentős összegeket fektetett be a mesterséges intelligencia fejlesztésébe.
A múltbeli eredményeken alapuló részvényértékek szintén a 25 évvel ezelőtti dotcom-buborék óta nem látott magasságba emelkedtek, bár a BoE megjegyezte, hogy a befektetők jövőbeli nyereségre vonatkozó várakozásai alapján ezek kevésbé tűnnek szélsőségesnek. „Ez, a piaci indexek növekvő koncentrációjával együtt, különösen sebezhetővé teszi a részvénypiacokat, ha az MI hatásával kapcsolatos várakozások kevésbé optimisták lesznek” - közölte a központi bank.
A dotcom-buborék potenciálisan tanulságos párhuzamot kínál a mai korszakunkkal. Az 1990-es évek végén a befektetők az átalakuló gazdaság ígéretére alapozva öntötték a pénzt az internetes vállalatokba, látszólag figyelmen kívül hagyva, hogy az egyes vállalkozásoknak van-e életképes útjuk a nyereségesség felé. 1995 és 2000 márciusa között a Nasdaq index 600 százalékkal emelkedett. Amikor a hangulat megváltozott, a korrekció súlyos volt: a Nasdaq 78 százalékkal esett vissza a csúcsáról, és 2002 októberében érte el mélypontját.
Hogy ugyanazt vagy még rosszabbat fogjuk-e látni, ha az MI-buborék kipukkad, az jelenleg csupán spekuláció. De hasonlóan a 2000-es évek elejéhez, a mai piacot érintő kérdés nem feltétlenül az MI-eszközök hasznosságáról szól (az internet végül is hasznos volt, a buborék ellenére), hanem arról, hogy a azokat értékesítő vállalatokba öntött pénz mennyisége arányban áll-e azokkal a potenciális nyereségekkel, amelyeket ezek a fejlesztések hozhatnak. Nincs kristálygömbünk, amellyel meg tudnánk jósolni, mikor fog kipukkadni egy ilyen buborék, vagy hogy egyáltalán biztosan kipukkad-e, de valószínűleg továbbra is egyre több figyelmeztető jelzést fogunk látni, ha az MI-vel kapcsolatos üzletek idővel egyre nagyobbak lesznek.
Az MI-buborékról szóló beszélgetések egyre gyakoribbak. A figyelmeztető hangok között az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman és az Amazon vezérigazgatója, Jeff Bezos után megjelent a Bank of England (BoE) is, amely arra figyelmeztetett, hogy a globális pénzügyi piacok éles korrekcióval szembesülhetnek, ha a befektetők negatívan állnak hozzá az MI-hez. Az Egyesült Királyság központi bankja szerint az amerikai részvények értékelése bizonyos szempontból hasonlít a dotcom-buborék csúcspontján tapasztaltakra, mivel az MI-re fókuszáló vállalatok a piaci érték soha nem látott részét teszik ki.
A BoE múlt héten tartott pénzügyi bizottsági ülésén készült negyedéves jelentésében azt írta, hogy „növekedett a hirtelen piaci korrekció kockázata”. Ez a BoE eddigi legerőteljesebb figyelmeztetése az AI által okozott potenciális piaci visszaesésekre vonatkozóan. Az Andrew Bailey kormányzó által vezetett bizottság szerint egy ilyen sokk hatása a brit pénzügyi rendszerre „jelentős” lehet. A figyelmeztetés akkor érkezett, amikor az S&P 500 kedden rekordmagasságba emelkedett, az év eleje óta 14 százalékkal nőtt. A BoE jelentésében megjegyezte, hogy az S&P 500 értékelésének 30 százaléka mindössze öt, a lista élén álló vállalattól származik, ami az index 50 év alatt tapasztalt legnagyobb koncentrációja. Ezek a vállalatok között található a chipgyártó Nvidia, a Microsoft, az Apple, az Amazon és a Facebook anyavállalata, a Meta, amelyek mindegyike jelentős összegeket fektetett be a mesterséges intelligencia fejlesztésébe.
A múltbeli eredményeken alapuló részvényértékek szintén a 25 évvel ezelőtti dotcom-buborék óta nem látott magasságba emelkedtek, bár a BoE megjegyezte, hogy a befektetők jövőbeli nyereségre vonatkozó várakozásai alapján ezek kevésbé tűnnek szélsőségesnek. „Ez, a piaci indexek növekvő koncentrációjával együtt, különösen sebezhetővé teszi a részvénypiacokat, ha az MI hatásával kapcsolatos várakozások kevésbé optimisták lesznek” - közölte a központi bank.
A dotcom-buborék potenciálisan tanulságos párhuzamot kínál a mai korszakunkkal. Az 1990-es évek végén a befektetők az átalakuló gazdaság ígéretére alapozva öntötték a pénzt az internetes vállalatokba, látszólag figyelmen kívül hagyva, hogy az egyes vállalkozásoknak van-e életképes útjuk a nyereségesség felé. 1995 és 2000 márciusa között a Nasdaq index 600 százalékkal emelkedett. Amikor a hangulat megváltozott, a korrekció súlyos volt: a Nasdaq 78 százalékkal esett vissza a csúcsáról, és 2002 októberében érte el mélypontját.
Hogy ugyanazt vagy még rosszabbat fogjuk-e látni, ha az MI-buborék kipukkad, az jelenleg csupán spekuláció. De hasonlóan a 2000-es évek elejéhez, a mai piacot érintő kérdés nem feltétlenül az MI-eszközök hasznosságáról szól (az internet végül is hasznos volt, a buborék ellenére), hanem arról, hogy a azokat értékesítő vállalatokba öntött pénz mennyisége arányban áll-e azokkal a potenciális nyereségekkel, amelyeket ezek a fejlesztések hozhatnak. Nincs kristálygömbünk, amellyel meg tudnánk jósolni, mikor fog kipukkadni egy ilyen buborék, vagy hogy egyáltalán biztosan kipukkad-e, de valószínűleg továbbra is egyre több figyelmeztető jelzést fogunk látni, ha az MI-vel kapcsolatos üzletek idővel egyre nagyobbak lesznek.