SG.hu·
Az EU szabályozása sorra írja felül a közösségi média cenzúráját
A TikTok, a Meta és a YouTube döntéseinek túlnyomó többségét felülírták az Európai Unió digitális szabályozása alapján – derül ki egy friss átláthatósági jelentésből.
Az Appeals Centre Europe (ACE), amelyet tavaly szeptemberben az ír médiatanács hitelesített független vitarendező szervként, több mint 10 ezer beadványt kapott eddig a felhasználóktól, és ezek közül mintegy 3300 tartozott a hatáskörébe. Az esetek több mint háromnegyedében megállapították, hogy a közösségimédia-platformok hibásan döntöttek a tartalom eltávolításáról.
A testület közleménye szerint a vitás ügyek többségében a felhasználók posztjait vagy fiókjait vissza kellett állítani. Példaként említették olyan fiók-felfüggesztéseket, amelyek mögött nem volt jogsértő tartalom, valamint olyan eseteket, amikor mellrákszűréshez kapcsolódó önvizsgálati képeket tévesen meztelenségként jelöltek meg a platform algoritmusai. Ugyanakkor akadtak fordított példák is: több alkalommal a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések maradtak fenn.
„Százszámra találkoztunk olyan esetekkel, amikor a közösségi oldalak indokolatlanul távolították el a tartalmakat, ezzel elhallgattatva embereket fontos társadalmi vitákban” - mondta Thomas Hughes, az ACE vezérigazgatója. Hozzátette, hogy bizonyos platformok kevésbé együttműködőek: a YouTube-nál például kifejezetten lassú az előrelépés, így a központ gyakran a cégek ellenállása dacára ér el eredményeket.
Az Egyesült Államokból közben politikai nyomás érkezik. Donald Trump elnök újraválasztása óta az amerikai kormányzat élesen bírálja a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), amelyet a nagy technológiai cégek több vezetője is „cenzúraeszköznek” nevezett, és a szólásszabadságra leselkedő veszélynek tart. Az Európai Bizottság azonban augusztusban visszavágott: Thomas Regnier szóvivő hangsúlyozta, hogy épp ellenkezőleg, a DSA a nagy platformok önkényes cenzúrájával szemben ad védelmet a felhasználóknak. „A felülvizsgált esetek közel 35 százalékában a törlés indokolatlan volt, ezért a tartalmakat vissza kellett állítani” – közölte.
Henna Virkkunen uniós techbiztos már májusban előrevetítette, hogy a cégek felelősek a legtöbb törlésért. Adatokkal is alátámasztotta állítását: 2023 szeptembere és 2024 áprilisa között az összes eltávolítás 99 százalékát a Meta és az X (korábbi Twitter) saját szabályzata alapján hajtották végre. A Bizottság értelmezése szerint a DSA nem korlátozza, hanem kiszélesíti a szólás lehetőségeit, hiszen átlátható eljárásrendet és valódi jogorvoslatot biztosít a felhasználóknak a digitális óriásokkal szemben.
Az Appeals Centre Europe (ACE), amelyet tavaly szeptemberben az ír médiatanács hitelesített független vitarendező szervként, több mint 10 ezer beadványt kapott eddig a felhasználóktól, és ezek közül mintegy 3300 tartozott a hatáskörébe. Az esetek több mint háromnegyedében megállapították, hogy a közösségimédia-platformok hibásan döntöttek a tartalom eltávolításáról.
A testület közleménye szerint a vitás ügyek többségében a felhasználók posztjait vagy fiókjait vissza kellett állítani. Példaként említették olyan fiók-felfüggesztéseket, amelyek mögött nem volt jogsértő tartalom, valamint olyan eseteket, amikor mellrákszűréshez kapcsolódó önvizsgálati képeket tévesen meztelenségként jelöltek meg a platform algoritmusai. Ugyanakkor akadtak fordított példák is: több alkalommal a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések maradtak fenn.
„Százszámra találkoztunk olyan esetekkel, amikor a közösségi oldalak indokolatlanul távolították el a tartalmakat, ezzel elhallgattatva embereket fontos társadalmi vitákban” - mondta Thomas Hughes, az ACE vezérigazgatója. Hozzátette, hogy bizonyos platformok kevésbé együttműködőek: a YouTube-nál például kifejezetten lassú az előrelépés, így a központ gyakran a cégek ellenállása dacára ér el eredményeket.
Az Egyesült Államokból közben politikai nyomás érkezik. Donald Trump elnök újraválasztása óta az amerikai kormányzat élesen bírálja a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), amelyet a nagy technológiai cégek több vezetője is „cenzúraeszköznek” nevezett, és a szólásszabadságra leselkedő veszélynek tart. Az Európai Bizottság azonban augusztusban visszavágott: Thomas Regnier szóvivő hangsúlyozta, hogy épp ellenkezőleg, a DSA a nagy platformok önkényes cenzúrájával szemben ad védelmet a felhasználóknak. „A felülvizsgált esetek közel 35 százalékában a törlés indokolatlan volt, ezért a tartalmakat vissza kellett állítani” – közölte.
Henna Virkkunen uniós techbiztos már májusban előrevetítette, hogy a cégek felelősek a legtöbb törlésért. Adatokkal is alátámasztotta állítását: 2023 szeptembere és 2024 áprilisa között az összes eltávolítás 99 százalékát a Meta és az X (korábbi Twitter) saját szabályzata alapján hajtották végre. A Bizottság értelmezése szerint a DSA nem korlátozza, hanem kiszélesíti a szólás lehetőségeit, hiszen átlátható eljárásrendet és valódi jogorvoslatot biztosít a felhasználóknak a digitális óriásokkal szemben.