SG.hu
A marseille-i kikötő hajói áram nélkül maradnak, miközben az adatközpontok kiemelt ellátást élveznek
Ezeknek az infrastruktúráknak a szaporodása Franciaország második legnagyobb városában veszélyezteti az energiaellátást olyan projektekben, amelyek célja a lakosok életminőségének javítása.
Négy hatalmas hajó horgonyoz a marseille-i terminálon, közel nyolc kilométerre a város központját jelző hangulatos Puerto Viejo kikötőtől. Mögöttük, a part mentén észak felé haladva, egy másik hajó látható a hajógyárban. Ezeknek az úszó szállodáknak a sziluettje része a város északnyugati részén, a kikötőhöz legközelebb eső, szerény Saint-André negyedben lévő lakásoknál látható szokásos kilátásnak. A környék lakói kénytelenek együtt élni ezen acélkolosszusok motorjainak állandó dübörgésével, mert folyamatosan működniük kell, hogy a fedélzeti szolgáltatásokat biztosítani tudják. A tengeri szellő miatt alig látható a kéményekből kifelé áramló füst, de a helyiek szerint vannak napok, amikor beborítja az eget.
A városvezetésnek van terve arra, hogy a hajók jelenlétét elviselhetőbbé tegye: villamosítani akarják őket, csatlakoztatni a hálózatra, hogy leállíthassák a motorjaikat, és továbbra is működhessenek. Az elképzelés az, hogy a hajógyárak javításainál és a rakparton végzett be- és kirakodási munkáknál is ezt az energiát használják. De nem biztos, hogy ehhez elegendő az áram. A kikötői területen 2021 óta működő adatközpontok elsőbbséget élveznek az energiaellátás terén.
"Hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak, és spekulatív, monopolisztikus módon tartalékolnak áramot. Ez jövőbeli konfliktusokat vetít előre az áramellátás terén” - magyarázza Sébastien Barles, a város alpolgármestere. A kikötői hatóságok, a regionális hatóságok és a lakosok legutóbbi találkozóján bejelentették, hogy a hajók elektromos árammal való ellátásának projektjét 2029-ig elhalasztják. "Jelenleg az adatközpontok csak negatív hatással vannak a marseille-i lakosokra” - teszi hozzá a politikus.
Barles, a Zöldek képviselőjének véleménye ellentétben áll a polgármester és a 2020 óta a városvezetést irányító koalíció vezetője, a szocialista Benoit Payan véleményével, aki a digitális hullámban a város gazdasági növekedésének lehetőségét látja. Ez ellentétben áll a köztársasági elnök, Emmanuel Macron véleményével is, aki februárban bejelentette, hogy több mint 100 milliárd eurót fektetnek be a mesterséges intelligencia területén. Ebből a pénzből jelentős rész adatbázisok építésére fognak fordítani, amelyek kulcsfontosságúak e technológia működéséhez és fejlesztéséhez.
Az elmúlt évtizedben Marseille a jelentéktelenségből a világ hetedik legnagyobb adatforgalmú városává katapultált. Az amerikai Digital Realty négy adatközpontot üzemeltet a városban. Három közülük a kikötőben található, szó szerint az utazási terminál mellett. Különösen figyelemre méltó az a központ, amely egy óriási bunkernek tűnő, a második világháború alatt a németek által épített egykori tengeralattjáró-bázison található.
E létesítmények futurisztikus megjelenésűek és szigorú biztonsági intézkedésekkel rendelkeznek. Az adatközpontok támogatására épített áramátalakító alállomásra belépéshez egy modern, látszólag elhagyatott, út mellett álló, táblával nem jelölt épületben, több videokamera figyelmes tekintete előtt ujjlenyomat-olvasón kell azonosítania magát a dolgozóknak. Ez a csúcstechnológia ellentétben áll a hely meglehetősen kaotikus hangulatával. Néhány zavart turista, aki a hajóját keresve tévelyeg ezek előtt a hideg épületek előtt, keveredik a sisakot és sárga mellényt viselő kikötői munkásokkal.
Az Algériába vagy Marokkóba tartó kompok alig néhány méterre vannak a Digital Realty szervereitől. Alig 500 méterre onnan a vállalat egy ötödik komplexumot épít egy korábbi cukorgyár helyén, amelynek nagy silói a város gyarmati történelméről árulkodnak. "Az élelmiszer-tárolásról az adattárolásra fogunk átállni” – mormolja Anti szarkasztikus hangon. "A munkálatok gyorsan haladnak” – mondja. Az építkezés jól láthatók a dombról, ahová a 30 éves marseille-i férfi felmegy, amikor meg akarja mutatni valakinek, hogy ezek a kifinomult chipekkel teli ipari csarnokok hogyan váltják fel a kohászati vagy konzervgyárakat.
Anti a Le nuage était sous nos pieds (A felhő a lábunk alatt van) nevű csoport tagja, amely "a technológia társadalmi és környezeti pusztítására” hívja fel a figyelmet. Ő és barátai aggódnak amiatt, hogy az adatközpontok hogyan változtatják meg a várost. Vizsgálataik szerint a kikötő adatközpontjaiból folyamatosan szivárognak a számítógépek hűtéséhez használt fluorozott gázok, és aggasztja őket, hogy ezek a létesítmények felemésztik az energiaellátást egy olyan városban, amely csak a szükségletének 16%-át termeli meg.
Az adatközpontok kikötői elhelyezkedése nem véletlen. Ide érkezik 17 tengeralatti kábel, és további négy van tervezés alatt. "A Marseille környéki tengerfenék már a 19. század óta jól ismert, akkor fektették le az első kábeleket az afrikai gyarmatok távíróval való összekötésére” - magyarázza Max, Anti aktivista társa, aki, akárcsak ő, nem kívánja megadni teljes nevét. Most már az optikai kábelek is eljutnak a városba, amely jelentős stratégiai előnnyel rendelkezik más fontos kikötőkkel, például Barcelonával vagy Genovával szemben: nincsenek körülötte nagy hegyek, amelyek elválasztanák Európa szívétől. A kábelek eljuthatnak Párizsba, Frankfurtba, Amszterdamba vagy Londonba anélkül, hogy át kellene fúrni a Pireneusokon vagy az Alpokon.
Vannak helyek, ahol a lakosok fő kritikája a adatközpontokkal szemben az, hogy mennyi vizet fogyasztanak a szerverek hűtéséhez. Marseille esetében ez nem így van, mivel a város jól ellátott ezzel az erőforrással. A hatóságok a Digital Realty rendelkezésére bocsátották még a Marseille-től északra fekvő Gardanne szénbányáinak régi földalatti csatornáiból származó vizet is, amely a kikötőbe ömlik, hogy azzal hűthessék rendszereiket. Ez lehetővé teszi, hogy ezen infrastruktúrák energiafogyasztásának csak 10%-a menjen el a processzorok hűtésére, míg 80-85%-a a szerverek táplálására fordítódik.
Marseille-ben az adatközpontok elterjedése ellen tiltakozók fő érve az energia, amint azt a szállodahajók elektromos árammal való ellátásának kudarca is illusztrálja. "A Marseille-i Nagy Tengeri Kikötő vezérigazgató-helyettese a kikötői elektromos áramellátáshoz további szükséges teljesítményt 100–120 MW-ra becsüli. A már működő öt adatközpont teljes teljesítménye Marseille-ben 77 MW!” - mondja Patrick Robert, a város 16. kerületi érdekvédelmi bizottsága szövetségének elnöke.
Amikor jövőre üzembe helyezik a kikötő mellett épülő komplexumot, a Digital Realty létesítményei 98 MW teljesítményt fognak igénybe venni. A vállalat 2028-ban egy hatodik, sokkal nagyobb, 50 MW-os központot tervez megnyitni Bouc Bel Air-ben, a város külvárosában. A Digital Realty az egyik legnagyobb adatközpont-üzemeltető, amely harmadik feleknek ad ki helyet a szerverein vagy biztosít számítási kapacitást. Marseille-i létesítményei az Alphabetnek, a Google anyavállalatának, valamint egy francia szuverén adatkezelési projektnek nyújtanak szolgáltatást, amelyben többek között a Google, a Thales, az Orange és a Microsoft is részt vesz. A Disney+ innen indult el Franciaországban.
Sébastien Barles, a város ökológiai átállásáért felelős alpolgármester aggodalmát nem titkolva idézi az adatokat. "A jelenlegi adatközpontok 200 000 lakos áramfogyasztásának felelnek meg. De ha hozzáadjuk a folyamatban lévő projekteket, akkor már Marseille teljes lakosságának, 850 000 lakosnak az áramfogyasztásáról beszélünk”. Ez már a meglévő infrastruktúra határait feszegeti, és állami beruházásokat tesz szükségessé egy magánvállalkozás ellátása érdekében, állítja az ökológiai politikus, miközben veszélybe sodorja a város jövőbeli képességét "munkahelyet teremtő tevékenységek” fejlesztésére.
A hiány szelleme a 2022-es energiaválság óta lebeg a város felett, amikor Oroszország elzárta a gázcsapokat Európa felé. "Akkoriban télen a hatóságok helyi áramszüneti tervet dolgoztak ki ellátási problémák esetére. Kerületenkénti áramszüneteket modelleztek, de soha nem gondoltak arra, hogy az adatközpontok áramellátását is megszakítsák” - magyarázza Barles, aki már akkor is tagja volt a városi tanácsnak. „Ez kérdéseket vet fel társadalmunk prioritásairól.”
Négy hatalmas hajó horgonyoz a marseille-i terminálon, közel nyolc kilométerre a város központját jelző hangulatos Puerto Viejo kikötőtől. Mögöttük, a part mentén észak felé haladva, egy másik hajó látható a hajógyárban. Ezeknek az úszó szállodáknak a sziluettje része a város északnyugati részén, a kikötőhöz legközelebb eső, szerény Saint-André negyedben lévő lakásoknál látható szokásos kilátásnak. A környék lakói kénytelenek együtt élni ezen acélkolosszusok motorjainak állandó dübörgésével, mert folyamatosan működniük kell, hogy a fedélzeti szolgáltatásokat biztosítani tudják. A tengeri szellő miatt alig látható a kéményekből kifelé áramló füst, de a helyiek szerint vannak napok, amikor beborítja az eget.
A városvezetésnek van terve arra, hogy a hajók jelenlétét elviselhetőbbé tegye: villamosítani akarják őket, csatlakoztatni a hálózatra, hogy leállíthassák a motorjaikat, és továbbra is működhessenek. Az elképzelés az, hogy a hajógyárak javításainál és a rakparton végzett be- és kirakodási munkáknál is ezt az energiát használják. De nem biztos, hogy ehhez elegendő az áram. A kikötői területen 2021 óta működő adatközpontok elsőbbséget élveznek az energiaellátás terén.
"Hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak, és spekulatív, monopolisztikus módon tartalékolnak áramot. Ez jövőbeli konfliktusokat vetít előre az áramellátás terén” - magyarázza Sébastien Barles, a város alpolgármestere. A kikötői hatóságok, a regionális hatóságok és a lakosok legutóbbi találkozóján bejelentették, hogy a hajók elektromos árammal való ellátásának projektjét 2029-ig elhalasztják. "Jelenleg az adatközpontok csak negatív hatással vannak a marseille-i lakosokra” - teszi hozzá a politikus.
Barles, a Zöldek képviselőjének véleménye ellentétben áll a polgármester és a 2020 óta a városvezetést irányító koalíció vezetője, a szocialista Benoit Payan véleményével, aki a digitális hullámban a város gazdasági növekedésének lehetőségét látja. Ez ellentétben áll a köztársasági elnök, Emmanuel Macron véleményével is, aki februárban bejelentette, hogy több mint 100 milliárd eurót fektetnek be a mesterséges intelligencia területén. Ebből a pénzből jelentős rész adatbázisok építésére fognak fordítani, amelyek kulcsfontosságúak e technológia működéséhez és fejlesztéséhez.
Az elmúlt évtizedben Marseille a jelentéktelenségből a világ hetedik legnagyobb adatforgalmú városává katapultált. Az amerikai Digital Realty négy adatközpontot üzemeltet a városban. Három közülük a kikötőben található, szó szerint az utazási terminál mellett. Különösen figyelemre méltó az a központ, amely egy óriási bunkernek tűnő, a második világháború alatt a németek által épített egykori tengeralattjáró-bázison található.
E létesítmények futurisztikus megjelenésűek és szigorú biztonsági intézkedésekkel rendelkeznek. Az adatközpontok támogatására épített áramátalakító alállomásra belépéshez egy modern, látszólag elhagyatott, út mellett álló, táblával nem jelölt épületben, több videokamera figyelmes tekintete előtt ujjlenyomat-olvasón kell azonosítania magát a dolgozóknak. Ez a csúcstechnológia ellentétben áll a hely meglehetősen kaotikus hangulatával. Néhány zavart turista, aki a hajóját keresve tévelyeg ezek előtt a hideg épületek előtt, keveredik a sisakot és sárga mellényt viselő kikötői munkásokkal.
Az Algériába vagy Marokkóba tartó kompok alig néhány méterre vannak a Digital Realty szervereitől. Alig 500 méterre onnan a vállalat egy ötödik komplexumot épít egy korábbi cukorgyár helyén, amelynek nagy silói a város gyarmati történelméről árulkodnak. "Az élelmiszer-tárolásról az adattárolásra fogunk átállni” – mormolja Anti szarkasztikus hangon. "A munkálatok gyorsan haladnak” – mondja. Az építkezés jól láthatók a dombról, ahová a 30 éves marseille-i férfi felmegy, amikor meg akarja mutatni valakinek, hogy ezek a kifinomult chipekkel teli ipari csarnokok hogyan váltják fel a kohászati vagy konzervgyárakat.
Anti a Le nuage était sous nos pieds (A felhő a lábunk alatt van) nevű csoport tagja, amely "a technológia társadalmi és környezeti pusztítására” hívja fel a figyelmet. Ő és barátai aggódnak amiatt, hogy az adatközpontok hogyan változtatják meg a várost. Vizsgálataik szerint a kikötő adatközpontjaiból folyamatosan szivárognak a számítógépek hűtéséhez használt fluorozott gázok, és aggasztja őket, hogy ezek a létesítmények felemésztik az energiaellátást egy olyan városban, amely csak a szükségletének 16%-át termeli meg.
Az adatközpontok kikötői elhelyezkedése nem véletlen. Ide érkezik 17 tengeralatti kábel, és további négy van tervezés alatt. "A Marseille környéki tengerfenék már a 19. század óta jól ismert, akkor fektették le az első kábeleket az afrikai gyarmatok távíróval való összekötésére” - magyarázza Max, Anti aktivista társa, aki, akárcsak ő, nem kívánja megadni teljes nevét. Most már az optikai kábelek is eljutnak a városba, amely jelentős stratégiai előnnyel rendelkezik más fontos kikötőkkel, például Barcelonával vagy Genovával szemben: nincsenek körülötte nagy hegyek, amelyek elválasztanák Európa szívétől. A kábelek eljuthatnak Párizsba, Frankfurtba, Amszterdamba vagy Londonba anélkül, hogy át kellene fúrni a Pireneusokon vagy az Alpokon.
Vannak helyek, ahol a lakosok fő kritikája a adatközpontokkal szemben az, hogy mennyi vizet fogyasztanak a szerverek hűtéséhez. Marseille esetében ez nem így van, mivel a város jól ellátott ezzel az erőforrással. A hatóságok a Digital Realty rendelkezésére bocsátották még a Marseille-től északra fekvő Gardanne szénbányáinak régi földalatti csatornáiból származó vizet is, amely a kikötőbe ömlik, hogy azzal hűthessék rendszereiket. Ez lehetővé teszi, hogy ezen infrastruktúrák energiafogyasztásának csak 10%-a menjen el a processzorok hűtésére, míg 80-85%-a a szerverek táplálására fordítódik.
Marseille-ben az adatközpontok elterjedése ellen tiltakozók fő érve az energia, amint azt a szállodahajók elektromos árammal való ellátásának kudarca is illusztrálja. "A Marseille-i Nagy Tengeri Kikötő vezérigazgató-helyettese a kikötői elektromos áramellátáshoz további szükséges teljesítményt 100–120 MW-ra becsüli. A már működő öt adatközpont teljes teljesítménye Marseille-ben 77 MW!” - mondja Patrick Robert, a város 16. kerületi érdekvédelmi bizottsága szövetségének elnöke.
Amikor jövőre üzembe helyezik a kikötő mellett épülő komplexumot, a Digital Realty létesítményei 98 MW teljesítményt fognak igénybe venni. A vállalat 2028-ban egy hatodik, sokkal nagyobb, 50 MW-os központot tervez megnyitni Bouc Bel Air-ben, a város külvárosában. A Digital Realty az egyik legnagyobb adatközpont-üzemeltető, amely harmadik feleknek ad ki helyet a szerverein vagy biztosít számítási kapacitást. Marseille-i létesítményei az Alphabetnek, a Google anyavállalatának, valamint egy francia szuverén adatkezelési projektnek nyújtanak szolgáltatást, amelyben többek között a Google, a Thales, az Orange és a Microsoft is részt vesz. A Disney+ innen indult el Franciaországban.
Sébastien Barles, a város ökológiai átállásáért felelős alpolgármester aggodalmát nem titkolva idézi az adatokat. "A jelenlegi adatközpontok 200 000 lakos áramfogyasztásának felelnek meg. De ha hozzáadjuk a folyamatban lévő projekteket, akkor már Marseille teljes lakosságának, 850 000 lakosnak az áramfogyasztásáról beszélünk”. Ez már a meglévő infrastruktúra határait feszegeti, és állami beruházásokat tesz szükségessé egy magánvállalkozás ellátása érdekében, állítja az ökológiai politikus, miközben veszélybe sodorja a város jövőbeli képességét "munkahelyet teremtő tevékenységek” fejlesztésére.
A hiány szelleme a 2022-es energiaválság óta lebeg a város felett, amikor Oroszország elzárta a gázcsapokat Európa felé. "Akkoriban télen a hatóságok helyi áramszüneti tervet dolgoztak ki ellátási problémák esetére. Kerületenkénti áramszüneteket modelleztek, de soha nem gondoltak arra, hogy az adatközpontok áramellátását is megszakítsák” - magyarázza Barles, aki már akkor is tagja volt a városi tanácsnak. „Ez kérdéseket vet fel társadalmunk prioritásairól.”