SG.hu·
Az EU meg akarja menteni távközlési cégeit
Évekig tartó tárgyalások után Brüsszel készen áll arra, hogy elfogadja a régóta várt távközlési tervet, amelynek célja a hálózatok fejlesztése és az iparág támogatása. A digitális hálózatokról szóló törvény máris támadások kereszttüzében áll, pedig épp hogy csak megszáradt a papíron a tinta. A három fő frontvonal a telekomcégek és az informatikai cégek, a hagyományos (inkumbens) szereplők és a feltörekvők, illetve a fővárosok és Brüsszel között húzódik.
A digitális hálózatokról szóló törvény várhatóan december 16-án lép hatályba. A jelenlegi szabályozás átalakításának célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatók számára az 5G és az optikai hálózatok kiépítését, és ösztönözze a beruházásokat Európa digitális infrastruktúrájába. De ez valószínűleg fel fog háborítani a nemzeti kormányoktól a technológiai cégekig minden érintett szereplőt. A kontinens legnagyobb távközlési vállalatai régóta azzal érvelnek, hogy a szigorú szabályok és a fragmentált piac megnehezítik számukra a növekedést és a fenntartható nyereség elérését, valamint az európai hálózatok további fejlesztését. "A kapcsolatok még soha nem voltak ilyen fontosak az emberek életében”, de „ugyanakkor iparágunknak sok régióban nehézségei vannak a tőke megfelelő megtérülésének elérésével” – mondta Vivek Badrinath, a GSMA globális mobilszövetség vezetője.
Az európai vezető távközlési cégek évek óta lobbiznak azért, hogy az adatigényes platformok, mint a TikTok, a Netflix és a Google YouTube-ja, hozzájáruljanak a hálózatbővítés költségeihez, és úgy tűnik, ez meghozta gyümölcsét. A Bizottság most mérlegeli, hogyan kezelje reformjaiban a technológiai és távközlési szereplők közötti „együttműködés kihívásait”. Az egyik lehetőség politikai aknamező: a szabályozó hatóságok felhatalmazása a két csoport közötti, a forgalom kezelésével kapcsolatos potenciális viták rendezésére.
A szabályozói beavatkozás ellenzői attól tartanak, hogy ez lehetőséget adna a szolgáltatóknak arra, hogy nyomást gyakoroljanak a tartalomszolgáltatókra a fizetés érdekében, hasonlóan a legutóbbi Bizottság alatt felvetett, népszerűtlen „fair share” javaslathoz. Legrosszabb esetben, szerintük, ez akár fel is forgathatja az internetet, ahogyan azt ma ismerjük, aláásva a hálózatsemlegesség elvét - azt az elvet, hogy a szolgáltatóknak minden forgalmat egyformán kell kezelniük, korlátozás és cenzúra nélkül.
"Ennek azonnali és messzemenő következményei lennének, károsítva az európai fogyasztókat, vállalkozásokat, a digitális jogokat és a kreatív és kulturális ágazatok fenntarthatóságát, végső soron pedig az internet és az egységes piac széttöredezettségét kockáztatva” - írta a hónap elején egy széles körű koalíció, amely civil társadalmi és média szervezetektől az audiovizuális szereplőkig terjed. A szabályozó hatóságok maguk azt állítják, hogy nem látnak piaci kudarcot, és nincs szükség jogszabályi változtatásra.
"Egyre nehezebb elhinni, hogy a Bizottság jóhiszeműen közelíti meg ezt a kérdést, mert nem tudják figyelmen kívül hagyni, hogy egy ilyen lépés milyen kaotikus hatással járna” - mondta Benoît Felten, a Plum Consulting szakértője, aki a Big Tech lobbiszervezet, a CCIA megbízásából készített egy tanulmányt a témáról. A techcégek minden erejükkel harcolni fognak minden olyan lépés ellen, amely ugyanazokat a kötelezettségeket róná rájuk, mint a távközlési szolgáltatókra. "Az azonos szolgáltatás, azonos szabályok elve magától értetődőnek kell, hogy legyen” – mondta Alessandro Gropelli, a távközlési szakmai szervezet, a Connect Europe vezetője. „Nem lehet versenyképesség, ha az egyik fél hátrakötött kézzel játszik, a másik pedig két kézzel.”
A kontinens legnagyobb távközlési vállalatai szerint a szigorú szabályok és a széttagolt egységes piac megnehezítik számukra a növekedést és a fenntartható nyereség elérését
Brüsszel deregulációs hangulata tovább mélyíti a szakadékot Európa vezető távközlési szolgáltatói és kihívóik között, akik régóta dicsérik a meglévő szabályzatot, amely szerintük lehetővé teszi számukra, hogy felvegyék a versenyt a hagyományos szereplőkkel. "A Bizottság dogmatikusan deregulálni akar” annak érdekében, hogy „felpörgesse Európa legnagyobb szolgáltatóit” - mondta Luc Hindryckx, az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség (European Competitive Telecommunications Association) főigazgatója. "Ennek egyik módja a verseny gyengítése, hogy néhány régi szereplő túlélje és utat nyisson a konszolidációnak, mert ha a versenytársak a csőd szélén állnak, akkor összeolvadást fognak kérni.”
A távközlési kihívók fel vannak háborodva a fejlemények miatt, amely azt jelentheti, hogy a Bizottság enyhíti a szabályozási nyomást a régi európai távközlési vállalatokon, hogy nyissák meg csatornáikat és optikai vonalaikat a versenytársak előtt. Az EU végrehajtó szerve el akar távolodni a szigorú, előre meghatározott szabályoktól és a domináns szereplők szigorúbb ellenőrzésétől a visszaélések megelőzése érdekében, és inkább a szokásos jogérvényesítésre támaszkodik. Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a jelenlegi rendszer elősegítette a verseny élénkítését, de már elavult.
"Riasztó, hogy az Európai Bizottság most a korábbi fix monopóliumokra vonatkozó szabályozás enyhítését javasolja” - írta egy kilenc hálózatüzemeltetőből álló koalíció egy ebben a hónapban kelt levelében. Az aláírók - köztük a francia Iliad és a brit Vodafone - bírálják a javasolt „visszalépést” és figyelmeztetnek a „monopóliumok újbóli kialakulásának” kockázatára. Az ellenzők szerint ez a változás éveken át elért eredményeket tehet tönkre, mivel aláássa a piac kiszámíthatóságát, visszatartja a beruházásokat és emeli a nagykereskedelmi árakat - ezeket a költségeket pedig elkerülhetetlenül a fogyasztókra hárítják. "Németországban az emberek szinte soha nem hajtanak át a piros lámpán. Mondhatnánk, hogy ha az emberek már nem hajtanak át a piros lámpán, akkor megváltoztatható a törvény, amely szerint a piros lámpán való áthajtás súlyos bűncselekmény. Mit gondol, mi fog történni?” - tette fel a teoretikus kérdést Hindryckx.
A hagyományos szereplők nem értenek egyet. "A jelenlegi előzetes rendszer alacsony beruházásokhoz vezet és károsítja az innovatív hálózatok kiépítését” - mondta Gropelli a Connect Europe-tól. „A reform elengedhetetlen, különben továbbra is lemaradunk a kritikus hálózatok kiépítésében.”
A nemzeti kormányok sem örülnek a reformoknak, az EU fővárosai azon háborodtak fel, hogy Brüsszel beavatkozik az általuk sajátnak tartott területbe. Ez a helyzet a frekvenciák kiosztásával is, amely a vezeték nélküli kommunikációt lehetővé tevő, véges és nagyon keresett erőforrás, amelyet nemzeti szinten árvereznek el milliárd eurókért. "Az 5G katasztrófa volt, a valódi 5G alig létezik” - mondta nemrég Roberto Viola, a Bizottság legfőbb digitális tisztviselője. "Elaludtunk, és tizenöt évet vesztegettünk el azzal, hogy arról vitatkoztunk, ki ossza ki a frekvenciákat” – mondta.
Ennek ellenére a téma nagyrészt nem szerepel a nemzeti kormányok napirendjén. "A spektrumallokáció harmonizációja nem a tagállamok kedvenc témája” - mondta tavaly Molnár Katalin, Magyarország brüsszeli nagykövete, amikor az ország elnökletével tárgyalások folytak az EU-tagállamok között a kérdésről. A 27 EU-tagállam közös álláspontjában kijelentette, hogy a jelenlegi országok közötti együttműködés „jól működik”, és hangsúlyozzák, hogy a spektrumgazdálkodás „kulcsfontosságú közpolitikai eszköz”, amely „a tagállamok e téren fennálló nemzeti kompetenciáinak tartós jelentőségébe” tartozik.
Ezek lesznek a fő vörös vonalak az EU Tanácsában, ahol a fővárosok végül kidolgozzák álláspontjukat a reformokkal kapcsolatban. Az iparág azonban úgy véli, hogy a reformok elengedhetetlenek az EU által áhított gazdasági előnyök elérése érdekében. "A hatékonyabb távközlési piac felé tartó hajó vitorláiba még soha nem fújt ilyen erős szél” - mondta Badrinath, a GSMA képviselője. "Elég lesz ez a kívánt eredmény eléréséhez? Nos, mi szeretnénk hinni benne.”
A digitális hálózatokról szóló törvény várhatóan december 16-án lép hatályba. A jelenlegi szabályozás átalakításának célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatók számára az 5G és az optikai hálózatok kiépítését, és ösztönözze a beruházásokat Európa digitális infrastruktúrájába. De ez valószínűleg fel fog háborítani a nemzeti kormányoktól a technológiai cégekig minden érintett szereplőt. A kontinens legnagyobb távközlési vállalatai régóta azzal érvelnek, hogy a szigorú szabályok és a fragmentált piac megnehezítik számukra a növekedést és a fenntartható nyereség elérését, valamint az európai hálózatok további fejlesztését. "A kapcsolatok még soha nem voltak ilyen fontosak az emberek életében”, de „ugyanakkor iparágunknak sok régióban nehézségei vannak a tőke megfelelő megtérülésének elérésével” – mondta Vivek Badrinath, a GSMA globális mobilszövetség vezetője.
Az európai vezető távközlési cégek évek óta lobbiznak azért, hogy az adatigényes platformok, mint a TikTok, a Netflix és a Google YouTube-ja, hozzájáruljanak a hálózatbővítés költségeihez, és úgy tűnik, ez meghozta gyümölcsét. A Bizottság most mérlegeli, hogyan kezelje reformjaiban a technológiai és távközlési szereplők közötti „együttműködés kihívásait”. Az egyik lehetőség politikai aknamező: a szabályozó hatóságok felhatalmazása a két csoport közötti, a forgalom kezelésével kapcsolatos potenciális viták rendezésére.
A szabályozói beavatkozás ellenzői attól tartanak, hogy ez lehetőséget adna a szolgáltatóknak arra, hogy nyomást gyakoroljanak a tartalomszolgáltatókra a fizetés érdekében, hasonlóan a legutóbbi Bizottság alatt felvetett, népszerűtlen „fair share” javaslathoz. Legrosszabb esetben, szerintük, ez akár fel is forgathatja az internetet, ahogyan azt ma ismerjük, aláásva a hálózatsemlegesség elvét - azt az elvet, hogy a szolgáltatóknak minden forgalmat egyformán kell kezelniük, korlátozás és cenzúra nélkül.
"Ennek azonnali és messzemenő következményei lennének, károsítva az európai fogyasztókat, vállalkozásokat, a digitális jogokat és a kreatív és kulturális ágazatok fenntarthatóságát, végső soron pedig az internet és az egységes piac széttöredezettségét kockáztatva” - írta a hónap elején egy széles körű koalíció, amely civil társadalmi és média szervezetektől az audiovizuális szereplőkig terjed. A szabályozó hatóságok maguk azt állítják, hogy nem látnak piaci kudarcot, és nincs szükség jogszabályi változtatásra.
"Egyre nehezebb elhinni, hogy a Bizottság jóhiszeműen közelíti meg ezt a kérdést, mert nem tudják figyelmen kívül hagyni, hogy egy ilyen lépés milyen kaotikus hatással járna” - mondta Benoît Felten, a Plum Consulting szakértője, aki a Big Tech lobbiszervezet, a CCIA megbízásából készített egy tanulmányt a témáról. A techcégek minden erejükkel harcolni fognak minden olyan lépés ellen, amely ugyanazokat a kötelezettségeket róná rájuk, mint a távközlési szolgáltatókra. "Az azonos szolgáltatás, azonos szabályok elve magától értetődőnek kell, hogy legyen” – mondta Alessandro Gropelli, a távközlési szakmai szervezet, a Connect Europe vezetője. „Nem lehet versenyképesség, ha az egyik fél hátrakötött kézzel játszik, a másik pedig két kézzel.”
A kontinens legnagyobb távközlési vállalatai szerint a szigorú szabályok és a széttagolt egységes piac megnehezítik számukra a növekedést és a fenntartható nyereség elérését
Brüsszel deregulációs hangulata tovább mélyíti a szakadékot Európa vezető távközlési szolgáltatói és kihívóik között, akik régóta dicsérik a meglévő szabályzatot, amely szerintük lehetővé teszi számukra, hogy felvegyék a versenyt a hagyományos szereplőkkel. "A Bizottság dogmatikusan deregulálni akar” annak érdekében, hogy „felpörgesse Európa legnagyobb szolgáltatóit” - mondta Luc Hindryckx, az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség (European Competitive Telecommunications Association) főigazgatója. "Ennek egyik módja a verseny gyengítése, hogy néhány régi szereplő túlélje és utat nyisson a konszolidációnak, mert ha a versenytársak a csőd szélén állnak, akkor összeolvadást fognak kérni.”
A távközlési kihívók fel vannak háborodva a fejlemények miatt, amely azt jelentheti, hogy a Bizottság enyhíti a szabályozási nyomást a régi európai távközlési vállalatokon, hogy nyissák meg csatornáikat és optikai vonalaikat a versenytársak előtt. Az EU végrehajtó szerve el akar távolodni a szigorú, előre meghatározott szabályoktól és a domináns szereplők szigorúbb ellenőrzésétől a visszaélések megelőzése érdekében, és inkább a szokásos jogérvényesítésre támaszkodik. Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a jelenlegi rendszer elősegítette a verseny élénkítését, de már elavult.
"Riasztó, hogy az Európai Bizottság most a korábbi fix monopóliumokra vonatkozó szabályozás enyhítését javasolja” - írta egy kilenc hálózatüzemeltetőből álló koalíció egy ebben a hónapban kelt levelében. Az aláírók - köztük a francia Iliad és a brit Vodafone - bírálják a javasolt „visszalépést” és figyelmeztetnek a „monopóliumok újbóli kialakulásának” kockázatára. Az ellenzők szerint ez a változás éveken át elért eredményeket tehet tönkre, mivel aláássa a piac kiszámíthatóságát, visszatartja a beruházásokat és emeli a nagykereskedelmi árakat - ezeket a költségeket pedig elkerülhetetlenül a fogyasztókra hárítják. "Németországban az emberek szinte soha nem hajtanak át a piros lámpán. Mondhatnánk, hogy ha az emberek már nem hajtanak át a piros lámpán, akkor megváltoztatható a törvény, amely szerint a piros lámpán való áthajtás súlyos bűncselekmény. Mit gondol, mi fog történni?” - tette fel a teoretikus kérdést Hindryckx.
A hagyományos szereplők nem értenek egyet. "A jelenlegi előzetes rendszer alacsony beruházásokhoz vezet és károsítja az innovatív hálózatok kiépítését” - mondta Gropelli a Connect Europe-tól. „A reform elengedhetetlen, különben továbbra is lemaradunk a kritikus hálózatok kiépítésében.”
A nemzeti kormányok sem örülnek a reformoknak, az EU fővárosai azon háborodtak fel, hogy Brüsszel beavatkozik az általuk sajátnak tartott területbe. Ez a helyzet a frekvenciák kiosztásával is, amely a vezeték nélküli kommunikációt lehetővé tevő, véges és nagyon keresett erőforrás, amelyet nemzeti szinten árvereznek el milliárd eurókért. "Az 5G katasztrófa volt, a valódi 5G alig létezik” - mondta nemrég Roberto Viola, a Bizottság legfőbb digitális tisztviselője. "Elaludtunk, és tizenöt évet vesztegettünk el azzal, hogy arról vitatkoztunk, ki ossza ki a frekvenciákat” – mondta.
Ennek ellenére a téma nagyrészt nem szerepel a nemzeti kormányok napirendjén. "A spektrumallokáció harmonizációja nem a tagállamok kedvenc témája” - mondta tavaly Molnár Katalin, Magyarország brüsszeli nagykövete, amikor az ország elnökletével tárgyalások folytak az EU-tagállamok között a kérdésről. A 27 EU-tagállam közös álláspontjában kijelentette, hogy a jelenlegi országok közötti együttműködés „jól működik”, és hangsúlyozzák, hogy a spektrumgazdálkodás „kulcsfontosságú közpolitikai eszköz”, amely „a tagállamok e téren fennálló nemzeti kompetenciáinak tartós jelentőségébe” tartozik.
Ezek lesznek a fő vörös vonalak az EU Tanácsában, ahol a fővárosok végül kidolgozzák álláspontjukat a reformokkal kapcsolatban. Az iparág azonban úgy véli, hogy a reformok elengedhetetlenek az EU által áhított gazdasági előnyök elérése érdekében. "A hatékonyabb távközlési piac felé tartó hajó vitorláiba még soha nem fújt ilyen erős szél” - mondta Badrinath, a GSMA képviselője. "Elég lesz ez a kívánt eredmény eléréséhez? Nos, mi szeretnénk hinni benne.”