SG.hu·
Európa még mindig nem döntötte el, fizessenek-e az amerikai IT-cégek a sávszélességért
Az Európai Bizottság szóvivője tagadja, hogy a hálózati díjak kérdése lezárult volna, közlésük szerint törvényi szabályozásra van szükség.
A Fehér Ház bejelentette, hogy az Európai Unió beleegyezett abba, hogy visszavonja azt a vitatott javaslatot, amely szerint az online platformoknak fizetniük kellene a távközlési cégek szélessávú hálózatainak fejlesztéséért és bővítéséért. Az európai tisztviselők azonban nem erősítették meg a Fehér Ház állítását, és az Európai Bizottság szóvivője szerint a kérdésnek jogalkotási folyamaton kell átesnie.
A Fehér Ház tájékoztatója Trump elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közötti kereskedelmi megállapodásról röviden utal arra, hogy Európa beleegyezett abba, hogy nem vezet be hálózati használati díjakat. "Az Egyesült Államok és az Európai Unió szándéka, hogy megszüntesse az indokolatlan digitális kereskedelmi akadályokat” - közölte a Fehér Ház. "Ebben a tekintetben az Európai Unió megerősíti, hogy nem vezet be és nem tart fenn hálózati használati díjakat. Továbbá az Egyesült Államok és az Európai Unió fenntartja az elektronikus átvitelre vonatkozó nulla vámot."
Az internetes szolgáltatók évek óta térítést követelnek a technológiai vállalatoktól. Míg a technológiai vállalatok fizetnek az internet-hozzáférésért, és néha saját hálózati infrastruktúrát építenek, a távközlési vállalatok azt állítják, hogy a technológiai vállalatok olyan nagy terhet rónak hálózatukra, hogy további fizetéseket kellene teljesíteniük a szélessávú hálózatok kiépítésének finanszírozásához. A távközlési vállalatok ezt „méltányos részesedésnek” nevezik.
Az európai tisztviselők egy digitális hálózatokról szóló törvényen dolgoznak, amely tartalmazhat rendelkezést a hálózati használati díjakról. Az Európai Parlament tájékoztatója szerint a folyamatban lévő jogszabály foglalkozhat a „hálózati költségekhez való hozzájárulásról” vagy a „méltányos részesedésről” szóló vitával. Miután a Fehér Ház kijelentette, hogy Európa nem fog bevezetni hálózati használati díjakat, az Európai Bizottság szóvivője, Thomas Regnier tagadta, hogy ilyen megerősítés történt volna.
"Mi azt mondjuk, hogy a digitális hálózatokról szóló törvény egy jogszabály lesz, és hogy szuverén jogunk van olyan törvényt hozni, amilyet mi akarunk” - közölte Regnier. "Van még egy megoldatlan kérdés, a méltányos részesedés kérdése. Ez nem tegnap merült fel, és ezt meg fogjuk oldani, de nincs különösebb köze az Egyesült Államokhoz. Ezt a kérdést a közelgő jogszabályunkban kell megoldanunk. Pontosan ezt fogjuk tenni.”
Ha a Fehér Ház tájékoztatójában szereplő hálózati használati díjakra való hivatkozásnak van legalább némi alapja, akkor az csak Trump és von der Leyen közötti ideiglenes megállapodásra utalhat. Az általános kereskedelmi megállapodás, amely 15 százalékos vámkorlátozást tartalmaz a legtöbb EU-ból az Egyesült Államokba irányuló exportra, még nem végleges, amint azt az Európai Bizottság is kiemelte bejelentésében. "A 2025. július 27-i politikai megállapodás jogilag nem kötelező érvényű” - áll az Európai Bizottság közleményében. "A vállalt azonnali intézkedések meghozatalán túl az EU és az Egyesült Államok a vonatkozó belső eljárásaiknak megfelelően további tárgyalásokat folytatnak a politikai megállapodás teljes végrehajtása érdekében.”
Az Európai Unió 2023-ban nyilvános véleményeket kért a hálózati díjakról, ami ellenállást váltott ki az amerikai technológiai vállalatok és a Biden-kormány részéről. Míg az európai internetszolgáltatók új díjakat szorgalmaztak a forgalom több mint 5 százalékát kitevő online vállalatoktól, a Biden-kormány szerint a terv „megerősítheti a legnagyobb szolgáltatók domináns piaci pozícióját és új szűk keresztmetszetet teremthet a szolgáltatók számára a fogyasztókkal szemben, továbbá megnövelheti a végfelhasználók költségeit és alááshatja a hálózatsemlegességet."
Dean Bubley technológiai iparági elemző szerint a Fehér Ház nyilatkozata a hálózati használati díjakról homályos, és „a részletekben rejlik a baj”. Szerinte figyelni kell arra, hogy Európa tiltja-e a hálózati használati díjak kerülőúton történő felszámítását, például azáltal, hogy a kormány szabályozza az IP-összekapcsolással kapcsolatos vitákat.
Bubley úgy spekulál, hogy az Európai Bizottság „rengeteg negatív visszajelzést kapott” a hálózati használati díjakról a digitális hálózatokról szóló törvényről nemrégiben tartott nyilvános konzultáció során, és hogy a kereskedelmi megállapodás "egy szép, Trump-féle ürügyet nyújt az egész ötlet elvetésére, amely egyébként is hatalmas belső hibákkal és ellentmondásokkal küzdött, és kifejezetten ellentétes volt az EU saját céljaival, amelyek szerint egy erős mesterséges intelligencia iparágat szeretnének létrehozni, ami szerintem Brüsszelben sokkal fontosabbnak számít. "
A Fehér Ház bejelentését üdvözölte a Computer & Communications Industry Association (CCIA), egy olyan lobbicsoport, amely olyan technológiai vállalatokat képvisel, mint az Amazon, az Apple, a Cloudflare, az eBay, a Google, az Intel és a Meta. „A megállapodás egy olyan folyamatot biztosít, amely eltávolítja a digitális kereskedelem indokolatlan akadályait, beleértve a javasolt hálózati használati díjakat, amelyek megkövetelik az amerikai technológiai vállalatoktól, hogy támogassák az európai távközlési szolgáltatókat” - nyilatkozta a csoport. A CCIA azonban elismerte, hogy „még mindig kevés a részlet” a megállapodás tényleges tartalmáról.
A tavaly az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseletének Hivatalához benyújtott észrevételeiben a CCIA kijelentette, hogy az internetszolgáltatók díjakat követelnek a technológiai vállalatoktól „az internetszolgáltatók ügyfelei által igényelt tartalom szállításának megkönnyítése érdekében. A hálózati használati díjakat valószínűleg elsősorban azoknak az amerikai online szolgáltatóknak kell majd megfizetniük, amelyek Európában olyan tartalmakat és alkalmazásokat kínálnak, amelyek jelentős fogyasztói keresletet generálnak.”
Persze az amerikai távközlési ipar sem boldog a Netflix és mások forgalma miatt, érvelésük szerint a technológiai vállalatoknak „méltányos részesedést” kell fizetniük a hálózatépítési költségekből, és ezt Brendan Carr, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke is többször megismételte. Carr az elmúlt években azt állította, hogy „a nagy technológiai vállalatok ingyenesen használják az internetes infrastruktúránkat, miközben nem vállalják a hálózat fenntartásához és kiépítéséhez szükséges milliárd dolláros költségeket”.
Az Egyesült Államokban a technológiai vállalatok szélessávú hálózatok fejlesztésének finanszírozására való kötelezésével együtt járhat az is, hogy fizetniük kell az FCC univerzális szolgáltatási alapjába. Ha azonban a Trump-adminisztráció ellenzi az Európában bevezetett hasonló díjakat, a nagy technológiai vállalatok erősebb érvvel állhatnak ki az új díjak bevezetése ellen az Egyesült Államokban is.
A Fehér Ház bejelentette, hogy az Európai Unió beleegyezett abba, hogy visszavonja azt a vitatott javaslatot, amely szerint az online platformoknak fizetniük kellene a távközlési cégek szélessávú hálózatainak fejlesztéséért és bővítéséért. Az európai tisztviselők azonban nem erősítették meg a Fehér Ház állítását, és az Európai Bizottság szóvivője szerint a kérdésnek jogalkotási folyamaton kell átesnie.
A Fehér Ház tájékoztatója Trump elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közötti kereskedelmi megállapodásról röviden utal arra, hogy Európa beleegyezett abba, hogy nem vezet be hálózati használati díjakat. "Az Egyesült Államok és az Európai Unió szándéka, hogy megszüntesse az indokolatlan digitális kereskedelmi akadályokat” - közölte a Fehér Ház. "Ebben a tekintetben az Európai Unió megerősíti, hogy nem vezet be és nem tart fenn hálózati használati díjakat. Továbbá az Egyesült Államok és az Európai Unió fenntartja az elektronikus átvitelre vonatkozó nulla vámot."
Az internetes szolgáltatók évek óta térítést követelnek a technológiai vállalatoktól. Míg a technológiai vállalatok fizetnek az internet-hozzáférésért, és néha saját hálózati infrastruktúrát építenek, a távközlési vállalatok azt állítják, hogy a technológiai vállalatok olyan nagy terhet rónak hálózatukra, hogy további fizetéseket kellene teljesíteniük a szélessávú hálózatok kiépítésének finanszírozásához. A távközlési vállalatok ezt „méltányos részesedésnek” nevezik.
Az európai tisztviselők egy digitális hálózatokról szóló törvényen dolgoznak, amely tartalmazhat rendelkezést a hálózati használati díjakról. Az Európai Parlament tájékoztatója szerint a folyamatban lévő jogszabály foglalkozhat a „hálózati költségekhez való hozzájárulásról” vagy a „méltányos részesedésről” szóló vitával. Miután a Fehér Ház kijelentette, hogy Európa nem fog bevezetni hálózati használati díjakat, az Európai Bizottság szóvivője, Thomas Regnier tagadta, hogy ilyen megerősítés történt volna.
"Mi azt mondjuk, hogy a digitális hálózatokról szóló törvény egy jogszabály lesz, és hogy szuverén jogunk van olyan törvényt hozni, amilyet mi akarunk” - közölte Regnier. "Van még egy megoldatlan kérdés, a méltányos részesedés kérdése. Ez nem tegnap merült fel, és ezt meg fogjuk oldani, de nincs különösebb köze az Egyesült Államokhoz. Ezt a kérdést a közelgő jogszabályunkban kell megoldanunk. Pontosan ezt fogjuk tenni.”
Ha a Fehér Ház tájékoztatójában szereplő hálózati használati díjakra való hivatkozásnak van legalább némi alapja, akkor az csak Trump és von der Leyen közötti ideiglenes megállapodásra utalhat. Az általános kereskedelmi megállapodás, amely 15 százalékos vámkorlátozást tartalmaz a legtöbb EU-ból az Egyesült Államokba irányuló exportra, még nem végleges, amint azt az Európai Bizottság is kiemelte bejelentésében. "A 2025. július 27-i politikai megállapodás jogilag nem kötelező érvényű” - áll az Európai Bizottság közleményében. "A vállalt azonnali intézkedések meghozatalán túl az EU és az Egyesült Államok a vonatkozó belső eljárásaiknak megfelelően további tárgyalásokat folytatnak a politikai megállapodás teljes végrehajtása érdekében.”
Az Európai Unió 2023-ban nyilvános véleményeket kért a hálózati díjakról, ami ellenállást váltott ki az amerikai technológiai vállalatok és a Biden-kormány részéről. Míg az európai internetszolgáltatók új díjakat szorgalmaztak a forgalom több mint 5 százalékát kitevő online vállalatoktól, a Biden-kormány szerint a terv „megerősítheti a legnagyobb szolgáltatók domináns piaci pozícióját és új szűk keresztmetszetet teremthet a szolgáltatók számára a fogyasztókkal szemben, továbbá megnövelheti a végfelhasználók költségeit és alááshatja a hálózatsemlegességet."
Dean Bubley technológiai iparági elemző szerint a Fehér Ház nyilatkozata a hálózati használati díjakról homályos, és „a részletekben rejlik a baj”. Szerinte figyelni kell arra, hogy Európa tiltja-e a hálózati használati díjak kerülőúton történő felszámítását, például azáltal, hogy a kormány szabályozza az IP-összekapcsolással kapcsolatos vitákat.
Bubley úgy spekulál, hogy az Európai Bizottság „rengeteg negatív visszajelzést kapott” a hálózati használati díjakról a digitális hálózatokról szóló törvényről nemrégiben tartott nyilvános konzultáció során, és hogy a kereskedelmi megállapodás "egy szép, Trump-féle ürügyet nyújt az egész ötlet elvetésére, amely egyébként is hatalmas belső hibákkal és ellentmondásokkal küzdött, és kifejezetten ellentétes volt az EU saját céljaival, amelyek szerint egy erős mesterséges intelligencia iparágat szeretnének létrehozni, ami szerintem Brüsszelben sokkal fontosabbnak számít. "
A Fehér Ház bejelentését üdvözölte a Computer & Communications Industry Association (CCIA), egy olyan lobbicsoport, amely olyan technológiai vállalatokat képvisel, mint az Amazon, az Apple, a Cloudflare, az eBay, a Google, az Intel és a Meta. „A megállapodás egy olyan folyamatot biztosít, amely eltávolítja a digitális kereskedelem indokolatlan akadályait, beleértve a javasolt hálózati használati díjakat, amelyek megkövetelik az amerikai technológiai vállalatoktól, hogy támogassák az európai távközlési szolgáltatókat” - nyilatkozta a csoport. A CCIA azonban elismerte, hogy „még mindig kevés a részlet” a megállapodás tényleges tartalmáról.
A tavaly az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseletének Hivatalához benyújtott észrevételeiben a CCIA kijelentette, hogy az internetszolgáltatók díjakat követelnek a technológiai vállalatoktól „az internetszolgáltatók ügyfelei által igényelt tartalom szállításának megkönnyítése érdekében. A hálózati használati díjakat valószínűleg elsősorban azoknak az amerikai online szolgáltatóknak kell majd megfizetniük, amelyek Európában olyan tartalmakat és alkalmazásokat kínálnak, amelyek jelentős fogyasztói keresletet generálnak.”
Persze az amerikai távközlési ipar sem boldog a Netflix és mások forgalma miatt, érvelésük szerint a technológiai vállalatoknak „méltányos részesedést” kell fizetniük a hálózatépítési költségekből, és ezt Brendan Carr, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke is többször megismételte. Carr az elmúlt években azt állította, hogy „a nagy technológiai vállalatok ingyenesen használják az internetes infrastruktúránkat, miközben nem vállalják a hálózat fenntartásához és kiépítéséhez szükséges milliárd dolláros költségeket”.
Az Egyesült Államokban a technológiai vállalatok szélessávú hálózatok fejlesztésének finanszírozására való kötelezésével együtt járhat az is, hogy fizetniük kell az FCC univerzális szolgáltatási alapjába. Ha azonban a Trump-adminisztráció ellenzi az Európában bevezetett hasonló díjakat, a nagy technológiai vállalatok erősebb érvvel állhatnak ki az új díjak bevezetése ellen az Egyesült Államokban is.