SG.hu·
A szülők negyede bűntudatot érez, amikor gyermeke digitális médiát használ
Okostelefon, tévé, konzol: amikor a gyerekek a digitális eszközökkel vannak elfoglalva, az gyakran leveszi a terhet a szülők válláról - de nem a lelkiismeretükről. Egy felmérésből kiderül, hogyan kezelik a családok a médiahasználatot.
Rövid időre átadják a gyermeknek az okostelefont, hogy zavartalanul telefonálhasson, jutalomként használva a képernyőidőt: Németországban a szülők közel harmada, 28 százaléka használja a digitális médiát a stresszes hétköznapi helyzetek megkönnyítésére vagy a gyerekek motiválására. Ezzel szemben 36 százalék elutasítja ezt. Ezek a megállapítások az Infas Társadalomtudományi Intézet "Digitális médiakompetencia / Digitális mindennapok a családban” című reprezentatív tanulmányából derültek ki.
A független társadalomkutató intézet által végzett felmérés a szülők nézőpontjára, valamint a család mindennapi digitális életével kapcsolatos gondolataikra és érzéseikre összpontosít. Ennek érdekében 1095 olyan szülőt kérdeztek meg, akiknek 15 év alatti gyermekük van. A tanulmányból kiderül, hogy a szülők vegyes érzelmeket táplálnak gyermekeik digitális médiahasználatával kapcsolatban. A megkérdezettek fele „büszkeséget és örömöt” érzett gyermekei digitális készségei miat, másrészt a válaszadók 55 százaléka aggódott a digitális média negatív hatása miatt. A szülők negyede bűntudatot érez, amikor gyermekei médiát használnak, míg 36 százalékuk megkönnyebbült. A tanulmány szerint 29 százalék számol be a kontroll elvesztéséről.
A legtöbb családban, mintegy 78 százalékban általában rugalmas szabályok vonatkoznak a gyermekekre, például arra, hogy mennyi ideig használhatják a digitális médiát, ezeket azonban sok esetben lazítják vagy kiigazítják. A szülők 41 százaléka saját maga számára is szabályokat állít fel. Bár a szülők többsége (61 százalék) igyekszik példát mutatni a médiahasználat terén, a szülők közel fele (47 százalék) azt állítja, hogy ők maguk nem következetesek. Körülbelül 22 százalékukat kritizálják a gyermekeik a saját médiaviselkedésük miatt. A szülők több mint egyötöde úgy érzi, hogy az új trendek és technológiák kihívásai is túlterhelik őket.
A szülők egyharmada társadalmi nyomásról számol be a médiaoktatással kapcsolatban. A téma a legszűkebb körben is konfliktusokat okozhat: a megkérdezettek 27 százaléka például úgy nyilatkozott, hogy a családon belül is eltérő nézetek vannak a gyermekek médiahasználatáról. Leggyakrabban a szülőknek vannak eltérő nézetei, de a nagyszülők vagy a testvérek is beleszólnak a témába, ami növeli a szülők terheit. Pozitívum, hogy a szülők háromnegyede általában bízik abban, hogy el tudja vezetni gyermekeit a digitális média világában és mindössze a válaszadók öt százaléka nyilatkozott úgy, hogy ebben nem bízik.
Rövid időre átadják a gyermeknek az okostelefont, hogy zavartalanul telefonálhasson, jutalomként használva a képernyőidőt: Németországban a szülők közel harmada, 28 százaléka használja a digitális médiát a stresszes hétköznapi helyzetek megkönnyítésére vagy a gyerekek motiválására. Ezzel szemben 36 százalék elutasítja ezt. Ezek a megállapítások az Infas Társadalomtudományi Intézet "Digitális médiakompetencia / Digitális mindennapok a családban” című reprezentatív tanulmányából derültek ki.
A független társadalomkutató intézet által végzett felmérés a szülők nézőpontjára, valamint a család mindennapi digitális életével kapcsolatos gondolataikra és érzéseikre összpontosít. Ennek érdekében 1095 olyan szülőt kérdeztek meg, akiknek 15 év alatti gyermekük van. A tanulmányból kiderül, hogy a szülők vegyes érzelmeket táplálnak gyermekeik digitális médiahasználatával kapcsolatban. A megkérdezettek fele „büszkeséget és örömöt” érzett gyermekei digitális készségei miat, másrészt a válaszadók 55 százaléka aggódott a digitális média negatív hatása miatt. A szülők negyede bűntudatot érez, amikor gyermekei médiát használnak, míg 36 százalékuk megkönnyebbült. A tanulmány szerint 29 százalék számol be a kontroll elvesztéséről.
A legtöbb családban, mintegy 78 százalékban általában rugalmas szabályok vonatkoznak a gyermekekre, például arra, hogy mennyi ideig használhatják a digitális médiát, ezeket azonban sok esetben lazítják vagy kiigazítják. A szülők 41 százaléka saját maga számára is szabályokat állít fel. Bár a szülők többsége (61 százalék) igyekszik példát mutatni a médiahasználat terén, a szülők közel fele (47 százalék) azt állítja, hogy ők maguk nem következetesek. Körülbelül 22 százalékukat kritizálják a gyermekeik a saját médiaviselkedésük miatt. A szülők több mint egyötöde úgy érzi, hogy az új trendek és technológiák kihívásai is túlterhelik őket.
A szülők egyharmada társadalmi nyomásról számol be a médiaoktatással kapcsolatban. A téma a legszűkebb körben is konfliktusokat okozhat: a megkérdezettek 27 százaléka például úgy nyilatkozott, hogy a családon belül is eltérő nézetek vannak a gyermekek médiahasználatáról. Leggyakrabban a szülőknek vannak eltérő nézetei, de a nagyszülők vagy a testvérek is beleszólnak a témába, ami növeli a szülők terheit. Pozitívum, hogy a szülők háromnegyede általában bízik abban, hogy el tudja vezetni gyermekeit a digitális média világában és mindössze a válaszadók öt százaléka nyilatkozott úgy, hogy ebben nem bízik.