SG.hu·
Hajókra telepített adatközpontokkal kísérleteznek a japánok
A japán Mitsui OSK Lines (MOL) hajózási vállalat azt tervezi, hogy egy hajót úszó adatközponttá alakít, amely a partról vagy egy kísérő erőműből nyerhet energiát.
A világ egyik legnagyobb hajózási konszernje egy 20 és 73 MW közötti kapacitású létesítményt kíván építeni közvetlen vízhűtéssel. A tervek szerint a létesítmény 2027-re lesz üzemképes, és a vállalat utal arra, hogy továbbiak is követhetik. Az első egység kialakítására egy régi 120 méteres, 9731 tonnás hajót használnak majd. A MOL arra számít, hogy még idén befejezi a tervezési munkálatokat, valamint aláírja a kikötői hatóságokkal és a létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodásokat. A tényleges átalakítási munkálatokat 2026-ra tervezik.
A tervek szerint szárazföldi és tenger alatti kábeleken keresztül csatlakoznának az internetközpontokhoz, és egy renderelt képet is közzétettek, amelyen a műholdas parabolaantennákkal felszerelt hajó szerepel. A MOL szerint az úszó adattároló legfőbb előnye, hogy az igények változásának megfelelően és a körülményektől függően különböző helyszínekre mozgatható, és a nyílt óceánon hajózva adatközpontként üzemeltethető.
A konglomerátum szerint egy hajó adatközponttá történő átalakítása csak körülbelül egy évet vesz igénybe, ami jóval rövidebb, mint egy hagyományos szárazföldi adatközpont építése. Közvetlenül a nagyvárosok mellé telepíthető anélkül hogy telket kellene hozzá venni - bár feltehetően kikötési díjakat kell fizetni. Jelenleg a projekt egy egyetértési nyilatkozat alapján zajlik, amelyet a Kinetics céggel, a török Karpowership vállalat egyik részlegével írtak alá. A cég olyan hajókat épít, amelyek teljesen integrált, gázzal vagy alacsony kéntartalmú folyékony tüzelőanyaggal működő elektromos erőművekkel rendelkeznek.
A páros úgy véli, hogy az első úszó adatközpont elektromos energiáját egy mellette horgonyzó erőműhajóból nyerhetné, így nem kellene olyan helyen elhelyezni, ahol van olyan hálózati kapcsolat, amely elegendő energiát tud szolgáltatni egy adatközpont számára, bár ezt a lehetőséget is fontolóra veszik. A MOL rámutat arra, hogy például az Egyesült Államokban az áramszolgáltatók nem tudnak lépést tartani a kereslettel, ami ötéves vagy annál is hosszabb várakozási időt eredményez, mire egyes létesítmények rákapcsolódhatnak a hálózatra. "Még az áramhiánnyal küzdő területeken is azonnal megkezdhetik működésüket az offshore adatközpontok” - áll a közleményben.
Tomoaki Ichida ügyvezető igazgató nyilatkozatában elmondta, hogy a Kinetics-szel kötött szövetség előrelépés a MOL-csoport eszközeinek felhasználásában, a hajóüzemeltetésben és a digitális infrastruktúra kiépítésében. A Kinetics vezérigazgatója, Mehmet Katmer szintén üdvözölte a lépést. "A mobil energiatermelés és a lebegő adatinfrastruktúra párosításával a piac kritikus szűk keresztmetszeteit kezeljük, miközben gyorsabb, tisztább és rugalmasabb digitális kapacitásbővítést teszünk lehetővé” - mondta.
Úgy tűnik, hogy a vízi adatközpontok mostanában népszerűek Japánban, mivel az év elején egy másik hajózási vállalat, a NYK Line által vezetett konzorcium külön projektet indított. A létesítményt a Yokohama City kikötőjében kikötött úszó platformon összeállított hajókonténerekből állítják össze. A kaliforniai Stocktonban már működik egy a Nautilus Data Technologies által üzemeltetett úszó szerverterem, és egy tucat évvel ezelőtt rövid ideig még a Google is kacérkodott a koncepcióval. És ne feledkezzünk meg a Microsoft víz alatti adatközpontokkal folytatott kísérleteiről sem, amelyeket egy Subsea cloud nevű cég még mindig kínál.
A világ egyik legnagyobb hajózási konszernje egy 20 és 73 MW közötti kapacitású létesítményt kíván építeni közvetlen vízhűtéssel. A tervek szerint a létesítmény 2027-re lesz üzemképes, és a vállalat utal arra, hogy továbbiak is követhetik. Az első egység kialakítására egy régi 120 méteres, 9731 tonnás hajót használnak majd. A MOL arra számít, hogy még idén befejezi a tervezési munkálatokat, valamint aláírja a kikötői hatóságokkal és a létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodásokat. A tényleges átalakítási munkálatokat 2026-ra tervezik.
A tervek szerint szárazföldi és tenger alatti kábeleken keresztül csatlakoznának az internetközpontokhoz, és egy renderelt képet is közzétettek, amelyen a műholdas parabolaantennákkal felszerelt hajó szerepel. A MOL szerint az úszó adattároló legfőbb előnye, hogy az igények változásának megfelelően és a körülményektől függően különböző helyszínekre mozgatható, és a nyílt óceánon hajózva adatközpontként üzemeltethető.
A konglomerátum szerint egy hajó adatközponttá történő átalakítása csak körülbelül egy évet vesz igénybe, ami jóval rövidebb, mint egy hagyományos szárazföldi adatközpont építése. Közvetlenül a nagyvárosok mellé telepíthető anélkül hogy telket kellene hozzá venni - bár feltehetően kikötési díjakat kell fizetni. Jelenleg a projekt egy egyetértési nyilatkozat alapján zajlik, amelyet a Kinetics céggel, a török Karpowership vállalat egyik részlegével írtak alá. A cég olyan hajókat épít, amelyek teljesen integrált, gázzal vagy alacsony kéntartalmú folyékony tüzelőanyaggal működő elektromos erőművekkel rendelkeznek.
A páros úgy véli, hogy az első úszó adatközpont elektromos energiáját egy mellette horgonyzó erőműhajóból nyerhetné, így nem kellene olyan helyen elhelyezni, ahol van olyan hálózati kapcsolat, amely elegendő energiát tud szolgáltatni egy adatközpont számára, bár ezt a lehetőséget is fontolóra veszik. A MOL rámutat arra, hogy például az Egyesült Államokban az áramszolgáltatók nem tudnak lépést tartani a kereslettel, ami ötéves vagy annál is hosszabb várakozási időt eredményez, mire egyes létesítmények rákapcsolódhatnak a hálózatra. "Még az áramhiánnyal küzdő területeken is azonnal megkezdhetik működésüket az offshore adatközpontok” - áll a közleményben.
Tomoaki Ichida ügyvezető igazgató nyilatkozatában elmondta, hogy a Kinetics-szel kötött szövetség előrelépés a MOL-csoport eszközeinek felhasználásában, a hajóüzemeltetésben és a digitális infrastruktúra kiépítésében. A Kinetics vezérigazgatója, Mehmet Katmer szintén üdvözölte a lépést. "A mobil energiatermelés és a lebegő adatinfrastruktúra párosításával a piac kritikus szűk keresztmetszeteit kezeljük, miközben gyorsabb, tisztább és rugalmasabb digitális kapacitásbővítést teszünk lehetővé” - mondta.
Úgy tűnik, hogy a vízi adatközpontok mostanában népszerűek Japánban, mivel az év elején egy másik hajózási vállalat, a NYK Line által vezetett konzorcium külön projektet indított. A létesítményt a Yokohama City kikötőjében kikötött úszó platformon összeállított hajókonténerekből állítják össze. A kaliforniai Stocktonban már működik egy a Nautilus Data Technologies által üzemeltetett úszó szerverterem, és egy tucat évvel ezelőtt rövid ideig még a Google is kacérkodott a koncepcióval. És ne feledkezzünk meg a Microsoft víz alatti adatközpontokkal folytatott kísérleteiről sem, amelyeket egy Subsea cloud nevű cég még mindig kínál.