SG.hu
10 milliárd eurós alapot tervez az EU a technológiai vállalatok felemelkedésének elősegítésére
Az Európai Bizottság egy legalább 10 milliárd eurós köz- és magánalap létrehozását tervezi a technológiai vállalatok felemelkedésének elősegítésére, mivel az Európai Unió célja, hogy csökkentse az Egyesült Államokkal és Kínával szembeni innovációs lemaradását.
A ma elindított "Válasszuk Európát a vállalkozásindításhoz és a méretnöveléshez" elnevezésű bizottsági stratégia célja, hogy pótolja az unikorniscégek - az 1 milliárd dollárnál nagyobb értékű startupok - terén az EU-ban tapasztalható hiányt. Az uniós végrehajtó testület felvázolta a startupok méretnövekedését korlátozó legfontosabb kihívásokat, köztük a 27 országból álló töredezett szabályozást, valamint a finanszírozáshoz, a piacokhoz, a tehetséghez és az infrastruktúrához való hozzáférést.
Európában kevés a kockázati tőke, amely hajlandó a korai kezdeményezésekre fogadni, de még rosszabb a helyzet a későbbi szakaszban lévő finanszírozás esetében: az amerikai finanszírozás hétszer nagyobb, amikor a vállalatok bővítik piacaikat és potenciálisan felkészülnek a tőzsdei bevezetésre. A Bizottság közölte, hogy jövőre létrehozza a "Scaleup Europe Fund" nevű alapot, amely állami komponenssel és mintegy négyszer több magánpénzzel rendelkezik. Az alap részesedést szerezne ígéretes vállalatokban, és egy magánbefektetés-kezelő irányítaná. A pontos nagyságrendet még nem határozták meg, de egy uniós tisztviselő szerint kétszámjegyű milliárd eurós összegről lenne szó. "Nem akarjuk, hogy ez csak egy csepp legyen a tengerben. Azt akarjuk, hogy egyértelmű különbséget jelentsen" - mondta a tisztviselő.
Az uniós fogyasztók pénzük nagy részét bankokban tartják, amelyek tőkéje a GDP mintegy 300%-át teszi ki, míg az amerikai fogyasztóké 85%-át. Az EU már tervezi a magánmegtakarítások üzleti célú befektetésekbe történő átcsoportosítását a Megtakarítási és Befektetési Unió révén, amelynek célja egy kiterjedtebb magánnyugdíjpénztári ágazat kialakítása az egész régióban. A Bizottság stratégiája javaslatokat tartalmaz a csúcstechnológiai startupok számára egyszerűbb, kevesebb adminisztratív terhet jelentő szabályok kialakítására, a közbeszerzésekben való részvétel ösztönzésére, valamint a nem uniós startup-alapítók gyorsított belépésének elősegítésére.
A ma elindított "Válasszuk Európát a vállalkozásindításhoz és a méretnöveléshez" elnevezésű bizottsági stratégia célja, hogy pótolja az unikorniscégek - az 1 milliárd dollárnál nagyobb értékű startupok - terén az EU-ban tapasztalható hiányt. Az uniós végrehajtó testület felvázolta a startupok méretnövekedését korlátozó legfontosabb kihívásokat, köztük a 27 országból álló töredezett szabályozást, valamint a finanszírozáshoz, a piacokhoz, a tehetséghez és az infrastruktúrához való hozzáférést.
Európában kevés a kockázati tőke, amely hajlandó a korai kezdeményezésekre fogadni, de még rosszabb a helyzet a későbbi szakaszban lévő finanszírozás esetében: az amerikai finanszírozás hétszer nagyobb, amikor a vállalatok bővítik piacaikat és potenciálisan felkészülnek a tőzsdei bevezetésre. A Bizottság közölte, hogy jövőre létrehozza a "Scaleup Europe Fund" nevű alapot, amely állami komponenssel és mintegy négyszer több magánpénzzel rendelkezik. Az alap részesedést szerezne ígéretes vállalatokban, és egy magánbefektetés-kezelő irányítaná. A pontos nagyságrendet még nem határozták meg, de egy uniós tisztviselő szerint kétszámjegyű milliárd eurós összegről lenne szó. "Nem akarjuk, hogy ez csak egy csepp legyen a tengerben. Azt akarjuk, hogy egyértelmű különbséget jelentsen" - mondta a tisztviselő.
Az uniós fogyasztók pénzük nagy részét bankokban tartják, amelyek tőkéje a GDP mintegy 300%-át teszi ki, míg az amerikai fogyasztóké 85%-át. Az EU már tervezi a magánmegtakarítások üzleti célú befektetésekbe történő átcsoportosítását a Megtakarítási és Befektetési Unió révén, amelynek célja egy kiterjedtebb magánnyugdíjpénztári ágazat kialakítása az egész régióban. A Bizottság stratégiája javaslatokat tartalmaz a csúcstechnológiai startupok számára egyszerűbb, kevesebb adminisztratív terhet jelentő szabályok kialakítására, a közbeszerzésekben való részvétel ösztönzésére, valamint a nem uniós startup-alapítók gyorsított belépésének elősegítésére.