Ismét reflektorfénybe került a hálózatsemlegesség egy a Deutsche Telekom elleni jogi panasz miatt. Mario Draghi volt olasz miniszterelnök is támogatja az amerikai nagyvállalatokat célzó szabályozói beavatkozásra irányuló felhívásokat.

Egy április 25-én beadott német panasz azt állítja, hogy a Deutsche Telekom megsérti a nyílt internetről szóló 2015-ös rendeletet (Open Internet Regulation, OIR) azzal, hogy az online szolgáltatásokat arra kényszeríti, hogy fizessenek a végfelhasználóknak a megfelelő tartalomszolgáltatásért. Uniós lobbicsoportok az ügyre irányítják a Bizottság figyelmét, azt állítva, hogy az rávilágít arra, hogy az uniós végrehajtó testület alapvetően félreértelmezi, hogy valójában mit kell javítani az uniós hálózatsemlegességi keretrendszerben.

Végeredményben az uniós lobbicsoportok a német szabályozó hatósághoz benyújtott panasszal akarnak nyomást gyakorolni a Bizottságra, hogy ejtse a hálózatsemlegességi szabályok felülvizsgálatára irányuló javaslatát. A lépést a fogyasztókra háruló magasabb költségekkel és az amerikai nagyvállalatok tisztességtelen hozzáférési feltételeivel szembeni védekezésként fogalmazzák meg.

A hálózatsemlegességi szabályok értelmében az EU-ban a távközlési szolgáltatóknak minden internetes forgalmat egyformán kell kezelniük. A nagy európai szolgáltatók azonban változtatásokat sürgetnek, azzal érvelve, hogy a jelenlegi szabályok megakadályozzák őket abban, hogy az amerikai technológiai óriáscégek - például a Netflix és a Meta -, amelyek platformjai az infrastruktúra költségeihez való hozzájárulás nélkül fogyasztják el a sávszélesség nagy részét, díjakat szabjanak ki. Kritikusok szerint azonban az üzemeltetők állításai mögött sokkal inkább öncél húzódik meg: a hálózatsemlegesség felszámolása a végfelhasználók számára, és a szolgáltatásminőség állítólagos javulásának leple alatt prémiumdíjak bevezetése.

A helyzetre már 2024 júniusában felhívta a figyelmet az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC). A hálózatsemlegességi viták „mind közvetlenül a nyílt internetről szóló törvény megsértéséből fakadnak” - mondta Cláudio Teixeira, a BEUC uniós fogyasztóvédelmi szervezet jogi munkatársa. Mint ilyen, nincs szükség további szabályozásra - ellentétben azzal, amit a Bizottság egy 2024. februári jelentésben javasolt - tette hozzá Teixeira.

Maria Teresa Stecher, a CCIA Europe szakpolitikai vezetője szerint a panaszban felvetett sérelmek azon versenyellenes magatartással kapcsolatos aggodalmakat visszhangozzák, amelyeket az amerikai felhő- és over-the-top (OTT) vállalatok már régóta hangoztatnak. Hasonló aggályokat fogalmazott meg a CISPE, az európai felhőinfrastruktúra-lobbi kedden közzétett blogbejegyzése is. Mindkét szervezet ezért arra kéri a Bizottságot, hogy tartózkodjon a Deutsche Telekom és más nagyobb európai távközlési szolgáltatók állítólagos visszaéléseinek intézményesítésétől a készülő digitális hálózati törvényben (DNA), amelyet a Bizottság várhatóan 2025 decemberében tesz közzé.

A törvénysértési vádak hamisak - mondta a Deutsche Telekom szóvivője. A vállalatnak az amerikai nagyvállalatokra irányuló szabályozói beavatkozásra irányuló felhívásait ráadásul Mario Draghi volt olasz miniszterelnök is megerősítette, aki támogatja az amerikai technológiai óriáscégek „méltányos részvételét” az európai távközlési infrastruktúra finanszírozásában. Ezt a nézetet a Deutsche Telekom és a Connect Europe - a legnagyobb európai távközlési szolgáltatókat képviselő uniós érdekképviselet, amelynek a Deutsche Telekom is tagja - szóvivői is megerősítették.