SG.hu
A Pegasus ügyvédje elismerte, hogy 1200 WhatsApp-felhasználót törtek fel szoftverükkel
Az NSO ügyvédje Mexikót, Szaúd-Arábiát és Üzbegisztánt nevezte meg a 2019-es WhatsApp hackerek mögött álló kémprogram vásárlóiként.
Az NSO Group Pegasus kémprogramjával több mint 1200 WhatsApp-felhasználót feltörő 2019-es hackerkampány mögött Mexikó, Szaúd-Arábia és Üzbegisztán kormánya állt - állítja az izraeli kémprogramgyártónak dolgozó ügyvéd. A WhatsApp és az NSO Group közötti perben tartott meghallgatáson az NSO Group ügyvédje, Joe Akrotirianakis konkrétan megnevezte a három kormányt, mint a kémprogramot használó ügyfeleket.
Ez az első alkalom, hogy az NSO Group képviselői nyilvánosan megerősítették, hogy kik a kémprogramgyártó ügyfelei (vagy voltak), miután évekig nem volt hajlandó elismerni az ügyfélkörét, arra hivatkozva, hogy „képtelen” erre - mondta például az NSO Group szóvivője 2023-ban. A leleplezés egy, a Meta tulajdonában lévő WhatsApp által 2019-ben indított per részeként történt, amely azzal vádolta az NSO Groupot, hogy az üzenetküldő alkalmazás rendszereinek sebezhetőségét kihasználva mintegy 1400 WhatsApp-felhasználót hackelt meg ugyanabban az évben április és május környékén.
A WhatsApp a keresetlevélben azt állította, hogy több mint 100 olyan áldozatot vettek célba, akik emberi jogi aktivistaként, újságíróként és „a civil társadalom más tagjaiként” dolgoznak. A Citizen Lab - egy digitális jogokkal foglalkozó csoport, amely több mint egy évtizede vizsgálja a kormányzati kémprogramokkal való visszaéléseket - egy akkori jelentésében azt állította, hogy segített a WhatsAppnak azonosítani ezeket az áldozatokat.
Múlt héten az NSO Group ügyvédje, Akrotirianakis azt mondta a bírónak, hogy „legalább nyolc olyan ügyfél van, akinek a neve része a felfedezésnek ebben az ügyben”, de a meghallgatás során csak hármat nevezett meg. Az ügyvéd ugyanakkor arra is utalt, hogy a bírósági dokumentumban szereplő országlista, amelyből kiderül, hogy a 2019-es kémprogram-kampány 1223 áldozata mely országokban tartózkodott, szintén egy olyan lista, amely az NSO Group ügyfeleit tartalmazza. "A Pegasus területekre kapott engedélyt, és csak ezeken a területeken használható” - mondta Akrotirianakis, utalva az NSO Group márkakémszoftverére.
Mexikó és Üzbegisztán mellett az 51 országot tartalmazó listán szerepel Bahrein, India, Marokkó, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is. Szaúd-Arábia, amelyet az NSO Group ügyvédje a meghallgatáson említett, azonban nem szerepel a listán. Ez azzal magyarázható, hogy az NSO Group egyes ügyfelei a saját területükön kívül is megcélozhatnak magánszemélyeket. A Citizen Lab 2017-ben például arról számolt be, hogy „közvetett bizonyítékok” utalnak arra, hogy az NSO Group egy vagy több mexikói kormányzati ügyfele több személyt is célba vett, köztük egy ismert mexikói újságíró gyermekét, aki a célba vétel idején az Egyesült Államok területén tartózkodott.
A WhatsApp szóvivője, Zade Alsaway elmondta, hogy a vállalat „várakozással tekint a közelgő tárgyalás elé, hogy meghatározzák a kártérítést, és biztosítsák az NSO elleni tiltó végzést a WhatsApp és az emberek privát kommunikációjának védelme érdekében”. Kedden a pert vezető bíró egy tárgyalás előtti végzésben közölte, hogy bár az NSO Group szerint a per részeként benyújtott dokumentumok „legalább négy országot azonosítanak az NSO ügyfeleiként”, a vállalat nem erősítette meg, hogy ezek az országok az ő ügyfelei.
„A bizonyítási jegyzőkönyv átláthatatlan arra vonatkozóan, hogy az NSO mely ügyfelei voltak felelősek a szóban forgó támadásokért, így a WhatsApp nem tudott bizonyítékot találni arra vonatkozóan, hogy ezen ügyfelekkel kapcsolatban követtek-e szűrési eljárásokat” - írta a bíró. „Továbbá, amennyiben a felek olyan tényekről beszélnek, amelyek olyan ügyfelekre vonatkoznak, akikről megállapították, hogy visszaéltek a Pegasusszal, úgy tűnik, hogy ezek a tények a médiajelentésekből származnak, nem pedig az alperesektől”.
Olyan szervezetek, mint a Citizen Lab és az Amnesty International évek óta dokumentálják azokat az eseteket, amikor a Pegasust újságírók, másként gondolkodók és emberi jogi aktivisták célba vételére vagy meghackelésére használták az áldozatok listáján említett országok közül néhányban, például Mexikóban, Magyarországon, Spanyolországban és az Egyesült Arab Emírségekben.
Az NSO Group Pegasus kémprogramjával több mint 1200 WhatsApp-felhasználót feltörő 2019-es hackerkampány mögött Mexikó, Szaúd-Arábia és Üzbegisztán kormánya állt - állítja az izraeli kémprogramgyártónak dolgozó ügyvéd. A WhatsApp és az NSO Group közötti perben tartott meghallgatáson az NSO Group ügyvédje, Joe Akrotirianakis konkrétan megnevezte a három kormányt, mint a kémprogramot használó ügyfeleket.
Ez az első alkalom, hogy az NSO Group képviselői nyilvánosan megerősítették, hogy kik a kémprogramgyártó ügyfelei (vagy voltak), miután évekig nem volt hajlandó elismerni az ügyfélkörét, arra hivatkozva, hogy „képtelen” erre - mondta például az NSO Group szóvivője 2023-ban. A leleplezés egy, a Meta tulajdonában lévő WhatsApp által 2019-ben indított per részeként történt, amely azzal vádolta az NSO Groupot, hogy az üzenetküldő alkalmazás rendszereinek sebezhetőségét kihasználva mintegy 1400 WhatsApp-felhasználót hackelt meg ugyanabban az évben április és május környékén.
A WhatsApp a keresetlevélben azt állította, hogy több mint 100 olyan áldozatot vettek célba, akik emberi jogi aktivistaként, újságíróként és „a civil társadalom más tagjaiként” dolgoznak. A Citizen Lab - egy digitális jogokkal foglalkozó csoport, amely több mint egy évtizede vizsgálja a kormányzati kémprogramokkal való visszaéléseket - egy akkori jelentésében azt állította, hogy segített a WhatsAppnak azonosítani ezeket az áldozatokat.
Múlt héten az NSO Group ügyvédje, Akrotirianakis azt mondta a bírónak, hogy „legalább nyolc olyan ügyfél van, akinek a neve része a felfedezésnek ebben az ügyben”, de a meghallgatás során csak hármat nevezett meg. Az ügyvéd ugyanakkor arra is utalt, hogy a bírósági dokumentumban szereplő országlista, amelyből kiderül, hogy a 2019-es kémprogram-kampány 1223 áldozata mely országokban tartózkodott, szintén egy olyan lista, amely az NSO Group ügyfeleit tartalmazza. "A Pegasus területekre kapott engedélyt, és csak ezeken a területeken használható” - mondta Akrotirianakis, utalva az NSO Group márkakémszoftverére.
Mexikó és Üzbegisztán mellett az 51 országot tartalmazó listán szerepel Bahrein, India, Marokkó, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is. Szaúd-Arábia, amelyet az NSO Group ügyvédje a meghallgatáson említett, azonban nem szerepel a listán. Ez azzal magyarázható, hogy az NSO Group egyes ügyfelei a saját területükön kívül is megcélozhatnak magánszemélyeket. A Citizen Lab 2017-ben például arról számolt be, hogy „közvetett bizonyítékok” utalnak arra, hogy az NSO Group egy vagy több mexikói kormányzati ügyfele több személyt is célba vett, köztük egy ismert mexikói újságíró gyermekét, aki a célba vétel idején az Egyesült Államok területén tartózkodott.
A WhatsApp szóvivője, Zade Alsaway elmondta, hogy a vállalat „várakozással tekint a közelgő tárgyalás elé, hogy meghatározzák a kártérítést, és biztosítsák az NSO elleni tiltó végzést a WhatsApp és az emberek privát kommunikációjának védelme érdekében”. Kedden a pert vezető bíró egy tárgyalás előtti végzésben közölte, hogy bár az NSO Group szerint a per részeként benyújtott dokumentumok „legalább négy országot azonosítanak az NSO ügyfeleiként”, a vállalat nem erősítette meg, hogy ezek az országok az ő ügyfelei.
„A bizonyítási jegyzőkönyv átláthatatlan arra vonatkozóan, hogy az NSO mely ügyfelei voltak felelősek a szóban forgó támadásokért, így a WhatsApp nem tudott bizonyítékot találni arra vonatkozóan, hogy ezen ügyfelekkel kapcsolatban követtek-e szűrési eljárásokat” - írta a bíró. „Továbbá, amennyiben a felek olyan tényekről beszélnek, amelyek olyan ügyfelekre vonatkoznak, akikről megállapították, hogy visszaéltek a Pegasusszal, úgy tűnik, hogy ezek a tények a médiajelentésekből származnak, nem pedig az alperesektől”.
Olyan szervezetek, mint a Citizen Lab és az Amnesty International évek óta dokumentálják azokat az eseteket, amikor a Pegasust újságírók, másként gondolkodók és emberi jogi aktivisták célba vételére vagy meghackelésére használták az áldozatok listáján említett országok közül néhányban, például Mexikóban, Magyarországon, Spanyolországban és az Egyesült Arab Emírségekben.