SG.hu·
Európa lázasan keresi a Starlink-alternatíváját Ukrajna számára
Négy műhold-üzemeltető is belépne tartalékként, ha Elon Musk kikapcsolja a szolgáltatást.
Európa igyekszik alternatívákat biztosítani Ukrajnának a Starlink szélessávú műholdas hálózatra, miután az Egyesült Államok a héten visszavonta az országtól a katonai segélyt és a hírszerzési információk megosztását. Négy nagy műholdas szolgáltató - a luxemburgi SES, a spanyol Hisdesat, a Viasat, a brit Inmarsat tulajdonosa és a francia Eutelsat/OneWeb - mindannyian megerősítették, hogy tárgyalásokat folytatnak a kormányokkal és az uniós intézményekkel arról, hogyan biztosíthatnának tartalék összeköttetést Ukrajnának. A mindenütt jelenlévő laptop méretű eszközök helyettesítése azonban, amelyek oly fontosak Ukrajna orosz agresszióval szembeni védelme szempontjából, továbbra is nagy feladat. Mykhailo Fedorov ukrán digitális miniszter szerint több mint 40 000 terminál működik a hadseregben, kórházakban, vállalatoknál és segélyszervezeteknél.
Miguel Ángel García Primo, a spanyol Hisdesat biztonságos kormányzati műholdas szolgáltatásokat nyújtó cég vezérigazgatója elmondta, hogy cégét több európai tisztviselő is megkereste. "Részt veszünk ebben a kezdeményezésben” - mondta. A Ovális Irodában a múlt héten lezajlott összecsapás Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között „azonnali megbeszéléseket váltott ki arról, hogy az EU tud-e alternatívákat kínálni” - tette hozzá. Az európai vezetők ezen a héten Zelenszkij mögé sorakoztak fel egy brüsszeli csúcstalálkozón, ahol ígéretet tettek arra is, hogy jelentősen növelik saját védelmi képességeiket. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Berlinben német kollégájával, Borisz Pistoriusszal is tárgyalt, többek között a Starlink európai támogatásának létrehozására irányuló törekvésekről.
Zelenszkij a jövő héten tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal a háború befejezéséről, de továbbra is fennállnak az aggodalmak, hogy a Starlinkhez való hozzáférést arra használhatják fel, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre egy kedvezőtlen megállapodás megkötése érdekében. A Starlink gyorsasága és megbízhatósága miatt szerves részévé vált az ukrajnai hadviselésnek. A pincékben és rejtekhelyeken felállított parancsnoki állásokon a tisztek folyamatos, valós idejű felvételeket kapnak, amelyeket a tüzérségi és dróncsapások irányítására használnak. Az ukrán erők azért is használják a Starlinket, mert a hagyományos rádiókommunikációhoz képest kevésbé érzékeny az orosz zavaró eszközökre - mondta Pavlo Narozhny, ukrán katonai szakértő.
A szolgáltatás azonban az elmúlt hónapokban hiányos volt, különösen a frontvonalhoz közeli területeken. "Már egy ideje így van” - mondta egy drónkezelő a kelet-ukrajnai Pokrovszk közelében, amelyet az orosz erők tavaly óta igyekeznek elfoglalni. Rövid távon a különböző pályákról működő európai szolgáltatások összekapcsolása szolgálhatna tartalékként - többek között biztonságos kormányzati kommunikációra és internetkapcsolatra városokban, kórházakban vagy energiaerőművekben. García Primo szerint azonban „nagyon nehéz, ha nem lehetetlen, hogy valaki ugyanannyi terminált telepítsen, mint amennyivel a Starlink már rendelkezik, mivel ezek több év során halmozódtak fel”.
Lluc Palerm Serra, az AnalysysMason űrkutatási tanácsadó cég kutatási igazgatója elmondta: "Vannak alternatívák, de egyik sem képes olyan szintű ellátást nyújtani, mint a Starlink”. Még ha az összes európai kapacitást Ukrajna felett összevonnák is, az akkor is elmaradna a Starlink által nyújtott kapacitástól. A Starlink több mint 7000 műholdat üzemeltet alacsony pályán, nagyjából 550 km magasan a tengerszint felett. A műholdak olyan gyorsan haladnak a Föld bármely pontja fölött, hogy a földi jelek folyamatosan elérhetők - mondta. A Starlink-eszközökre a jelek gyorsabban teszik meg a Földről az űrbe és vissza vezető utat, mint a magasabb pályán keringő, kevesebb műholdra támaszkodó rivális szolgáltatások esetében. A különbség azonban csak a másodperc töredéke, így a késleltetés csak bizonyos alkalmazások esetében jelenthet problémát.
Adel Al-Saleh vezérigazgató szerint a luxemburgi SES már nyújt szolgáltatásokat Ukrajnába. Megerősítette azonban azt is, hogy a vállalat „részt vesz ezekben a tárgyalásokban” az országba irányuló kapacitás növeléséről. Bár már hónapok óta folynak tárgyalások egy alternatíváról, a közelmúlt eseményei „felerősítették” a megbeszéléseket - mondta. A Viasat szerint lehetséges lenne Ukrajna igényeinek kielégítése. "Jelentős kapacitás áll rendelkezésre számos más forrásból” - mondta a Viasat szóvivője. "Rövidesen még több fog üzembe állni. Megvan a kapacitásunk és a képességeink a segítségnyújtáshoz, és megteszünk mindent, amit tudunk, hogy segítsünk ennek a kritikus biztonsági kérdésnek a kezelésében Ukrajnában és tágabb értelemben Európában.”
Az európai parlamenti törvényhozók fokozták a nyomást a Bizottságra, hogy gyorsítsa fel a meglévő technológiák koordinálására irányuló erőfeszítéseket, és hozza előre a „Govsatcom” kezdeményezést - amely a meglévő biztonságos kormányzati műholdkapacitásokat fogja össze. Ez a tervek szerint csak jövőre kezdte volna meg működését. "Megvizsgáljuk, hogy miként tudjuk a legjobban támogatni Ukrajnát” - mondta a hét elején a bizottság szóvivője. "A Govsatcom a tagállamok összevont műholdas kapacitásain keresztül tudja kezelni az azonnali biztonságos összeköttetési igényeket.”
A Maxar Technologies, az amerikai kormány legnagyobb kereskedelmi műholdkép-szállítója, Washington kérésére a héten szüneteltette Ukrajnának nyújtott szolgáltatását. Anders Linder, a Maxar nemzetközi részlegének vezetője azonban jelezte, hogy a vállalat nyitott a megoldás lehetőségére, rámutatva, hogy „bármelyik kereskedelmi ügyfelünk, akik mind amerikai partnerek és szövetségesek, úgy használhatják fel a tőlünk vásárolt adatokat, ahogyan azt jónak látják”. Ebbe beletartozik az is, hogy megosztják azokat szövetségeseikkel, például Ukrajnával”.
Európában sokan úgy látják, hogy a jelenlegi válság igazolja Európa azon törekvését, hogy saját, alacsony Föld körüli pályán, több pályán keringő szélessávú hálózatot építsen ki, az Iris2 nevű projektet. A 10,6 milliárd eurós projekt 2030-ig nem lesz működőképes, így nem jelenthet rövid távú megoldást. Két, a programhoz közel álló személy szerint azonban ez még sürgetőbbé teszi a platform típusáról és a szükséges szolgáltatásokról folytatott megbeszéléseket. "Európa jelenleg mindent újragondol, ami a védelemmel kapcsolatos, így nem lennék meglepve, ha felülvizsgálnák az Iris2 méretét” - mondta Serra.
Európa igyekszik alternatívákat biztosítani Ukrajnának a Starlink szélessávú műholdas hálózatra, miután az Egyesült Államok a héten visszavonta az országtól a katonai segélyt és a hírszerzési információk megosztását. Négy nagy műholdas szolgáltató - a luxemburgi SES, a spanyol Hisdesat, a Viasat, a brit Inmarsat tulajdonosa és a francia Eutelsat/OneWeb - mindannyian megerősítették, hogy tárgyalásokat folytatnak a kormányokkal és az uniós intézményekkel arról, hogyan biztosíthatnának tartalék összeköttetést Ukrajnának. A mindenütt jelenlévő laptop méretű eszközök helyettesítése azonban, amelyek oly fontosak Ukrajna orosz agresszióval szembeni védelme szempontjából, továbbra is nagy feladat. Mykhailo Fedorov ukrán digitális miniszter szerint több mint 40 000 terminál működik a hadseregben, kórházakban, vállalatoknál és segélyszervezeteknél.
Miguel Ángel García Primo, a spanyol Hisdesat biztonságos kormányzati műholdas szolgáltatásokat nyújtó cég vezérigazgatója elmondta, hogy cégét több európai tisztviselő is megkereste. "Részt veszünk ebben a kezdeményezésben” - mondta. A Ovális Irodában a múlt héten lezajlott összecsapás Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között „azonnali megbeszéléseket váltott ki arról, hogy az EU tud-e alternatívákat kínálni” - tette hozzá. Az európai vezetők ezen a héten Zelenszkij mögé sorakoztak fel egy brüsszeli csúcstalálkozón, ahol ígéretet tettek arra is, hogy jelentősen növelik saját védelmi képességeiket. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Berlinben német kollégájával, Borisz Pistoriusszal is tárgyalt, többek között a Starlink európai támogatásának létrehozására irányuló törekvésekről.
Zelenszkij a jövő héten tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal a háború befejezéséről, de továbbra is fennállnak az aggodalmak, hogy a Starlinkhez való hozzáférést arra használhatják fel, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre egy kedvezőtlen megállapodás megkötése érdekében. A Starlink gyorsasága és megbízhatósága miatt szerves részévé vált az ukrajnai hadviselésnek. A pincékben és rejtekhelyeken felállított parancsnoki állásokon a tisztek folyamatos, valós idejű felvételeket kapnak, amelyeket a tüzérségi és dróncsapások irányítására használnak. Az ukrán erők azért is használják a Starlinket, mert a hagyományos rádiókommunikációhoz képest kevésbé érzékeny az orosz zavaró eszközökre - mondta Pavlo Narozhny, ukrán katonai szakértő.
A szolgáltatás azonban az elmúlt hónapokban hiányos volt, különösen a frontvonalhoz közeli területeken. "Már egy ideje így van” - mondta egy drónkezelő a kelet-ukrajnai Pokrovszk közelében, amelyet az orosz erők tavaly óta igyekeznek elfoglalni. Rövid távon a különböző pályákról működő európai szolgáltatások összekapcsolása szolgálhatna tartalékként - többek között biztonságos kormányzati kommunikációra és internetkapcsolatra városokban, kórházakban vagy energiaerőművekben. García Primo szerint azonban „nagyon nehéz, ha nem lehetetlen, hogy valaki ugyanannyi terminált telepítsen, mint amennyivel a Starlink már rendelkezik, mivel ezek több év során halmozódtak fel”.
Lluc Palerm Serra, az AnalysysMason űrkutatási tanácsadó cég kutatási igazgatója elmondta: "Vannak alternatívák, de egyik sem képes olyan szintű ellátást nyújtani, mint a Starlink”. Még ha az összes európai kapacitást Ukrajna felett összevonnák is, az akkor is elmaradna a Starlink által nyújtott kapacitástól. A Starlink több mint 7000 műholdat üzemeltet alacsony pályán, nagyjából 550 km magasan a tengerszint felett. A műholdak olyan gyorsan haladnak a Föld bármely pontja fölött, hogy a földi jelek folyamatosan elérhetők - mondta. A Starlink-eszközökre a jelek gyorsabban teszik meg a Földről az űrbe és vissza vezető utat, mint a magasabb pályán keringő, kevesebb műholdra támaszkodó rivális szolgáltatások esetében. A különbség azonban csak a másodperc töredéke, így a késleltetés csak bizonyos alkalmazások esetében jelenthet problémát.
Adel Al-Saleh vezérigazgató szerint a luxemburgi SES már nyújt szolgáltatásokat Ukrajnába. Megerősítette azonban azt is, hogy a vállalat „részt vesz ezekben a tárgyalásokban” az országba irányuló kapacitás növeléséről. Bár már hónapok óta folynak tárgyalások egy alternatíváról, a közelmúlt eseményei „felerősítették” a megbeszéléseket - mondta. A Viasat szerint lehetséges lenne Ukrajna igényeinek kielégítése. "Jelentős kapacitás áll rendelkezésre számos más forrásból” - mondta a Viasat szóvivője. "Rövidesen még több fog üzembe állni. Megvan a kapacitásunk és a képességeink a segítségnyújtáshoz, és megteszünk mindent, amit tudunk, hogy segítsünk ennek a kritikus biztonsági kérdésnek a kezelésében Ukrajnában és tágabb értelemben Európában.”
Az európai parlamenti törvényhozók fokozták a nyomást a Bizottságra, hogy gyorsítsa fel a meglévő technológiák koordinálására irányuló erőfeszítéseket, és hozza előre a „Govsatcom” kezdeményezést - amely a meglévő biztonságos kormányzati műholdkapacitásokat fogja össze. Ez a tervek szerint csak jövőre kezdte volna meg működését. "Megvizsgáljuk, hogy miként tudjuk a legjobban támogatni Ukrajnát” - mondta a hét elején a bizottság szóvivője. "A Govsatcom a tagállamok összevont műholdas kapacitásain keresztül tudja kezelni az azonnali biztonságos összeköttetési igényeket.”
A Maxar Technologies, az amerikai kormány legnagyobb kereskedelmi műholdkép-szállítója, Washington kérésére a héten szüneteltette Ukrajnának nyújtott szolgáltatását. Anders Linder, a Maxar nemzetközi részlegének vezetője azonban jelezte, hogy a vállalat nyitott a megoldás lehetőségére, rámutatva, hogy „bármelyik kereskedelmi ügyfelünk, akik mind amerikai partnerek és szövetségesek, úgy használhatják fel a tőlünk vásárolt adatokat, ahogyan azt jónak látják”. Ebbe beletartozik az is, hogy megosztják azokat szövetségeseikkel, például Ukrajnával”.
Európában sokan úgy látják, hogy a jelenlegi válság igazolja Európa azon törekvését, hogy saját, alacsony Föld körüli pályán, több pályán keringő szélessávú hálózatot építsen ki, az Iris2 nevű projektet. A 10,6 milliárd eurós projekt 2030-ig nem lesz működőképes, így nem jelenthet rövid távú megoldást. Két, a programhoz közel álló személy szerint azonban ez még sürgetőbbé teszi a platform típusáról és a szükséges szolgáltatásokról folytatott megbeszéléseket. "Európa jelenleg mindent újragondol, ami a védelemmel kapcsolatos, így nem lennék meglepve, ha felülvizsgálnák az Iris2 méretét” - mondta Serra.
