Az amerikai fogyasztóvédelmi törvényeket érvényesítő szabályozó hatóság, az FTC bejelentette, hogy nyilvános vizsgálatot indít a „technológiai platformok általi cenzúráról”, és olyan emberek észrevételeit kéri, akik úgy érzik, hogy beszédük vagy hovatartozásuk miatt démonizálták, kitiltották vagy más módon hátrány érte őket. Mindez azután történik, hogy szerdán Trump elnök aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely a független szabályozó hatóságokat, például a SEC-t és az FTC-t a Fehér Ház alá rendeli, ami hatással lehet erre a vizsgálatra. A szakértők azonban szkeptikusak Trump rendeletének alkotmányosságát illetően.

"A technológiai cégeknek nem szabadna megfélemlíteniük felhasználóikat” - írja Andrew Ferguson, az FTC elnöke közleményében. „Ez a vizsgálat segít az FTC-nek jobban megérteni, hogy ezek a cégek hogyan sérthették meg a törvényt azzal, hogy elhallgattatták és megfélemlítették az amerikaiakat, amiért elmondták a véleményüket.” Az FTC nyilvános véleménykérése nem részletezi, hogy a hatóság szerint a platformok mely törvényeket sérthették meg. A szabályozó azonban azt állítja, hogy ezek a politikák - amelyek miatt az online alkotók néha fellebbezési eljárás nélkül elveszíthetik a fiókjukhoz való hozzáférést - versenyellenesnek minősülhetnek.

A tartalomgyártók régóta panaszkodnak a nagy technológiai platformokkal való átláthatatlan kapcsolatra. Sőt, startupok is megjelentek, hogy biztosítást nyújtsanak influencereknek a fiókok feltörése ellen, ami számukra bevételkieséshez vezethet. A tartalomkészítőkre való hivatkozással azonban az FTC elvonhatja a figyelmet, mivel a bejelentés egy olyan időszakban történik, amikor a közösségi média olyan vezetői, mint Mark Zuckerberg és Elon Musk lazítanak a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos korlátozásokon, és megkérdőjelezik a tartalom moderálása és a szólásszabadság alkotmányos védelme közötti kapcsolatot.

Cathy Gellis, a technológia és a szólásszabadság területén jártas jogász szerint ez a vizsgálat félreértelmezni látszik a szólásszabadság hatáskörét. Míg az korlátozza a kormányt abban, hogy beavatkozzon az egyének beszédébe, nem korlátozza a magánszereplőket, mint például a legtöbb online technológiai platformot. "A legtöbb esetben az internetes platformok magánszereplők, amelyeknek megvan a saját joguk arra, hogy tetszésük szerint moderálják az oldalaikat” - mondta Gellis. "Ha valami, akkor az FTC - amely maga is kormányzati szereplő - ezen vizsgálata az Első Alkotmánykiegészítés megsértésével fenyeget, mivel bele akar avatkozni az internetes platformok szerkesztőinek mérlegelési jogkörébe.”

A kommunikációs tisztességről szóló törvény gyakran idézett 230. szakasza védi az online platformokat attól, hogy felelősségre vonják őket a magánszemélyek által közzétett illegális tartalmakért. Az elmúlt években a Legfelsőbb Bíróság tárgyalt olyan ügyeket, amelyek a jogszabályt támadták, amelyet 1996-ban írtak, még a közösségi média mai formájában való létezése előtt. A bíróság azonban többször is megerősítette a 230. paragrafust, miután az többször is terítékre került. Bár Zuckerberg és Musk a szólásszabadságra hivatkozott, amikor lazítottak a tartalom moderálásán és a tényellenőrzési politikán, a Snap vezérigazgatója, Evan Spiegel szerint társai félreértik a jogszabályt.

"Sok platform alapvetően azt mondja, hogy mi a szólásszabadság mellett vagyunk, így a mi platformunkon bárki bármit elmondhat, de ez egyfajta félreértelmezés” - mondta Spiegel egy nemrégiben készült interjúban Colin és Samir YouTubereknek. "Valójában egy platform az alkotmány értelmében bármilyen tartalmi irányelvet vagy politikát választhat. Úgyhogy azt hiszem, hogy egy kicsit félrevezetés történik, valószínűleg azért, mert a platformok nem akarják moderálni a tartalmakat, mert ha ezt teszik, akkor az elkötelezettség csökken.”