SG.hu·
Kibertámadások miatt hazai fizetési infrastruktúrát hoz létre Izland
Izland hazai fizetési infrastruktúrát hoz létre, hogy a szigetország akkor is képes legyen a tranzakciók feldolgozására, ha el van vágva a világ többi részétől.
Az észak-atlanti ország négy tenger alatti adatkábellel kapcsolódik más országokhoz, és azt szeretné biztosítani, hogy az elektronikus fizetések akkor is lebonyolíthatók legyenek, ha az országnak nincs külső internetkapcsolata. A központi bank szerint ma a kiskereskedelmi fizetések több mint 90 százaléka a Visa és a Mastercard által birtokolt külföldi hálózatokon keresztül történik.
Bár nem valószínű, hogy az összes kábel egyszerre mondja fel a szolgálatot, a központi bank, a Sedlabanki most egy tartalék megoldáson dolgozik. Az új pénzügyi infrastruktúra fejlesztését és koordinálását egy a jegybank tulajdonában lévő szervezet felügyeli, akinek vezérigazgatója Sigridur Dis Gudjonsdottir. Reményei szerint a megoldás már idén elkészül, és reményei szerint használata az eddigieknél olcsóbb is lesz. "Nincs elég változatosság a fizetési megoldásokban, és ez jelenti a veszélyt” - mondta egy Reykjavíkban adott interjúban. „Minden tojásunkat a nemzetközi hitelkártyacégek kosarába tettük”.
A megoldás jogi keretét tavaly fogadta el a parlament, és a kérdést széles körben megvitatta az ország nemzetbiztonsági tanácsa a kibertámadások számának növekedése közepette, és mivel a törvényjavaslat szövege szerint „a geopolitikai helyzet változékonyabbá vált”.
Izlandnak már van tapasztalata a nemzetközi piacokról való elzárkózásról. A 2008-as pénzügyi válság idején, amikor az ország túlméretezett bankszektora összeomlott, a nemzetközi kártyatársaságok azt fontolgatták, hogy leállítják az izlandi kártyákkal történő fizetéseket, aminek pusztító hatása lett volna - olvasható a törvényjavaslat szükségességét indokoló dokumentumokban.
A jelenlegi rendszer ráadásul drágább, mint a szomszédos országokban. Az izlandiak 2023-ban a GDP 1,25%-át költötték a fizetések továbbítására, míg a svédek 2021-ben mintegy 0,93%-át, a norvégok pedig 2020-ban 0,79%-át - derül ki a központi bank nemrég közzétett jelentéséből. A hatóságok arra számítanak, hogy a hazai megoldás csökkenteni fogja ezt a költséget, ami máshol, így a skandináv országokban is megtörtént - mondta Gudjonsdottir.
Az észak-atlanti ország négy tenger alatti adatkábellel kapcsolódik más országokhoz, és azt szeretné biztosítani, hogy az elektronikus fizetések akkor is lebonyolíthatók legyenek, ha az országnak nincs külső internetkapcsolata. A központi bank szerint ma a kiskereskedelmi fizetések több mint 90 százaléka a Visa és a Mastercard által birtokolt külföldi hálózatokon keresztül történik.
Bár nem valószínű, hogy az összes kábel egyszerre mondja fel a szolgálatot, a központi bank, a Sedlabanki most egy tartalék megoldáson dolgozik. Az új pénzügyi infrastruktúra fejlesztését és koordinálását egy a jegybank tulajdonában lévő szervezet felügyeli, akinek vezérigazgatója Sigridur Dis Gudjonsdottir. Reményei szerint a megoldás már idén elkészül, és reményei szerint használata az eddigieknél olcsóbb is lesz. "Nincs elég változatosság a fizetési megoldásokban, és ez jelenti a veszélyt” - mondta egy Reykjavíkban adott interjúban. „Minden tojásunkat a nemzetközi hitelkártyacégek kosarába tettük”.
A megoldás jogi keretét tavaly fogadta el a parlament, és a kérdést széles körben megvitatta az ország nemzetbiztonsági tanácsa a kibertámadások számának növekedése közepette, és mivel a törvényjavaslat szövege szerint „a geopolitikai helyzet változékonyabbá vált”.
Izlandnak már van tapasztalata a nemzetközi piacokról való elzárkózásról. A 2008-as pénzügyi válság idején, amikor az ország túlméretezett bankszektora összeomlott, a nemzetközi kártyatársaságok azt fontolgatták, hogy leállítják az izlandi kártyákkal történő fizetéseket, aminek pusztító hatása lett volna - olvasható a törvényjavaslat szükségességét indokoló dokumentumokban.
A jelenlegi rendszer ráadásul drágább, mint a szomszédos országokban. Az izlandiak 2023-ban a GDP 1,25%-át költötték a fizetések továbbítására, míg a svédek 2021-ben mintegy 0,93%-át, a norvégok pedig 2020-ban 0,79%-át - derül ki a központi bank nemrég közzétett jelentéséből. A hatóságok arra számítanak, hogy a hazai megoldás csökkenteni fogja ezt a költséget, ami máshol, így a skandináv országokban is megtörtént - mondta Gudjonsdottir.