Az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól, és bár sokan biztosak abban, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20-50 ezer között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak, tehát akár minden harmadik-ötödik internetező érintett lehetett - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) közös kutatásából.

Az okoseszközök korában szinte az összes tevékenységünkről gyűjthetők adatok, és a szolgáltatók is mindent megtesznek az adatainkhoz való hozzájutás érdekében, hiszen az adat a modern világ egyik legfontosabb fizetőeszközévé vált. "Mindannyiunk számára elkerülhetetlenné válik, hogy foglalkozzunk az adataink védelmével" - hangsúlyozták a kutatásban, amelyet a hazai internetezők körében végeztek. Az NMHH és a DIMSZ vizsgálatából kiderült, hogy bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a beszélgetések csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek. A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között.

Az adatbiztonság, adatvédelem témakörében kevés a konkrétan megfogalmazott probléma vagy kérdés, nagy a témával kapcsolatos bizonytalanság. A beszélgetések nagy részét bizalmatlanság és aggodalom jellemzi, és a tájékozottság vagy a tudatosság növekedése ezt nem csökkenti. A kutatás szerint a bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben valójában az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad, ez a tudatosabb vagy a tájékozottabb felhasználók számára is probléma. Gyakorinak nevezték a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanságot is, sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket.

A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés kíséri. Gyakori a "ha meg akarják szerezni az adatainkat, úgyis megszerzik valamilyen módon" hozzáállás. Főleg az idősebb korosztály esetében kelt feszültséget a technológiai kiszolgáltatottság érzése. A kommentelők adatmegadási hajlandóságát nagyban befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd. Habár a felnőtt internetezők általában valós veszélynek érzik, hogy az internetes szolgáltatók visszaélnek személyes adataikkal, mégsem feltétlenül gondolják azt, hogy egy új internetes oldal felkeresésekor mindig el kell olvasni az adatvédelmi tájékoztatókat. Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetők és nincs valódi hasznuk.

A magyarországi online népesség többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait, és több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használják évek óta. Az elmúlt egy évben az internetezők nagyjából negyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait. A megkérdezettek tapasztalatai alapján ilyenkor az esetek többségében illegális, adathalász-kísérletekről volt szó. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Sokan ugyan biztosak voltak benne, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, de még így is legalább 20-50 ezer között lehet azok száma, akik biztosan illegális adathalászat áldozataivá váltak.