SG.hu·
Szenvednek az európai távközlési vállalatok
Romlik a versenyképesség, csökken a nyereség és elmaradnak a beruházások, ami más ágazatokat is visszahúz.
Az európai távközlési ágazat csökkenő nyeresége és nemzetközi versenyképessége már régóta aggodalomra ad okot az üzleti élet szereplői körében. Míg a digitális fejlődés prioritássá vált, addig a széttöredezett piaci szereplők a csökkenő profit trendjének megfordításáért küzdenek, és sokan most az ágazat szabályozásának és belső szerveződésének újragondolását követelik. Connectivity Package (Összekapcsolhatósági csomag) néven ez év elején indult egy brüsszeli projekt, amely olyan kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek célja az üvegszálas és az 5G kiépítésének ösztönzése, a nemzeti szabályozó hatóságok döntéseinek alakítása, valamint - vitákkal övezve - a hatalmas hálózati forgalmat lefoglaló cégek az infrastruktúra költségeihez való hozzájárulásának előírása.
Az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) által közzétett jelentés szerint annak ellenére, hogy Európa rekordszintű beruházásokat ért el, még mindig jelentősen elmarad a globális versenytársaktól a beruházások és más tényezők, például az 5G-lefedettség tekintetében. Ennek hatásai széleskörűek, mivel kihatnak más ágazatok általános versenyképességére és a Brüsszel által kitűzött szélesebb körű digitális célok elérésére. Az elmúlt két évtizedben a távközlési ágazatban jelentős változások történtek, különösen a vezetékes szolgáltatásokról a mobilszolgáltatásokra való átállással, valamint a szolgáltatók egyre szélesebb köre által kínált digitális technológiák és infrastruktúrák egyre változatosabb kínálatával.
Azonban az ágazat csökkenő jövedelmezősége egyre nagyobb aggodalomra ad okot a távközlési vállalatok számára, egyesek az alacsony beruházási rátákat és a magas szintű szabályozást tartják ebben bűnösöknek. Az új technológiák fejlődése, az új piaci feltételekhez való gyenge alkalmazkodás (például a nagyszámú alkalmazott megtartása), valamint a távközlési piacon megnövekedett verseny biztosan hozzájárul a problémákhoz. Ugyanakkor az ágazat jelenlegi válságáról szóló viták gyakran a 2000-es évek eleji állapottal való összehasonlításon alapulnak. De ez valószínűleg hibás, tekintettel az azóta bekövetkezett technológiai és piaci változásokra, valamint arra, hogy az ágazat sikere ezen a korábbi időpontban bizonyos szempontból mesterséges volt, mivel a vezetékes telefon- és mobilszolgáltatók magas haszonkulccsal és nyereséggel rendelkeztek.
Politikai okok, különösen az uniós szinten hozott döntések is hozzájárultak az ágazat jelenlegi helyzetéhez. Egy áprilisban közzétett jelentésében a Vodafone az ágazat európai fejlődését hátráltató döntések között említette a spektrumpolitikát, azaz a frekvenciaárveréseken a rövid távú haszon előtérbe helyezését és a technológiai óriások szabályozásának könnyelmű megközelítését. Az európai távközlési piac széttagoltságát is gyakran emlegetik kulcsfontosságú akadályként és a régió lemaradásához hozzájáruló tényezőként.
Nehéz úgy fejleszteni, ha az állam is csak fejőstehénnek tekinti a távközlési cégeket
Zach Meyers, a Centre for European Reform kutatója szerint két kulcsfontosságú tényező állt az egységes távközlési piac kialakulásának útjában. "A frekvencia-kiosztások még mindig nemzeti szintűek, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak nagyon nehéz összehangolniuk egy mobilhálózat kiépítését a különböző országokban egyszerre" - mondta, hozzátéve, hogy "az eltérő földvásárlási szabályozások is valódi problémát jelentenek, de ezeket nyilvánvaló politikai okokból rendkívül nehéz megoldani". Meyers szerint mindkét tényező, azaz a féltékenyen őrzött nemzeti kompetenciák akadályozzák a vállalatok közötti koordinációt, amikor a hálózatok egyidejű kiépítéséről van szó a különböző országokban.
De vannak olyan területek, amelyekkel a távközlési ágazat nem is foglalkozott, nevezetesen a felhőpiac, az innovatív és új vállalkozások számára számos lehetőséget elszalasztottak. "A felhőpiacot jelenleg az amerikai vállalatok, például a Google, a Microsoft és az Amazon uralják" - mondta Innocenzo Genna távközlési szakértő. "A kérdés az, hogy a távközlési szolgáltatók miért nem kezelik ezt a piacot. Ez egy hatalmas elszalasztott lehetőség". A felhőalapú számítástechnikába való befektetés az ágazat számára új üzleti modellek kialakításának egyik módja lehet.
Általánosságban elmondható, hogy az ágazatban széleskörű egyetértés van abban, hogy valamilyen változásra van szükség. Genna például olyan új üzleti modell kidolgozását szorgalmazza, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az új technológiai környezethez való alkalmazkodást, például a hálózatok és a szakosodott hálózati szolgáltatók szétválasztását, hogy a távközlési szolgáltatók jobban tudjanak a szolgáltatásokra és az innovációra koncentrálni. Ugyanakkor az olyan nagy szereplők, mint a Vodafone, a szabályozókra összpontosítottak, és az ágazathoz való hozzáállásuk átdolgozását követelték, de más nagy szolgáltatókkal is összefogtak, hogy belépjenek a jövedelmező reklámpiacra.
Az európai távközlési ágazat csökkenő nyeresége és nemzetközi versenyképessége már régóta aggodalomra ad okot az üzleti élet szereplői körében. Míg a digitális fejlődés prioritássá vált, addig a széttöredezett piaci szereplők a csökkenő profit trendjének megfordításáért küzdenek, és sokan most az ágazat szabályozásának és belső szerveződésének újragondolását követelik. Connectivity Package (Összekapcsolhatósági csomag) néven ez év elején indult egy brüsszeli projekt, amely olyan kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek célja az üvegszálas és az 5G kiépítésének ösztönzése, a nemzeti szabályozó hatóságok döntéseinek alakítása, valamint - vitákkal övezve - a hatalmas hálózati forgalmat lefoglaló cégek az infrastruktúra költségeihez való hozzájárulásának előírása.
Az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) által közzétett jelentés szerint annak ellenére, hogy Európa rekordszintű beruházásokat ért el, még mindig jelentősen elmarad a globális versenytársaktól a beruházások és más tényezők, például az 5G-lefedettség tekintetében. Ennek hatásai széleskörűek, mivel kihatnak más ágazatok általános versenyképességére és a Brüsszel által kitűzött szélesebb körű digitális célok elérésére. Az elmúlt két évtizedben a távközlési ágazatban jelentős változások történtek, különösen a vezetékes szolgáltatásokról a mobilszolgáltatásokra való átállással, valamint a szolgáltatók egyre szélesebb köre által kínált digitális technológiák és infrastruktúrák egyre változatosabb kínálatával.
Azonban az ágazat csökkenő jövedelmezősége egyre nagyobb aggodalomra ad okot a távközlési vállalatok számára, egyesek az alacsony beruházási rátákat és a magas szintű szabályozást tartják ebben bűnösöknek. Az új technológiák fejlődése, az új piaci feltételekhez való gyenge alkalmazkodás (például a nagyszámú alkalmazott megtartása), valamint a távközlési piacon megnövekedett verseny biztosan hozzájárul a problémákhoz. Ugyanakkor az ágazat jelenlegi válságáról szóló viták gyakran a 2000-es évek eleji állapottal való összehasonlításon alapulnak. De ez valószínűleg hibás, tekintettel az azóta bekövetkezett technológiai és piaci változásokra, valamint arra, hogy az ágazat sikere ezen a korábbi időpontban bizonyos szempontból mesterséges volt, mivel a vezetékes telefon- és mobilszolgáltatók magas haszonkulccsal és nyereséggel rendelkeztek.
Politikai okok, különösen az uniós szinten hozott döntések is hozzájárultak az ágazat jelenlegi helyzetéhez. Egy áprilisban közzétett jelentésében a Vodafone az ágazat európai fejlődését hátráltató döntések között említette a spektrumpolitikát, azaz a frekvenciaárveréseken a rövid távú haszon előtérbe helyezését és a technológiai óriások szabályozásának könnyelmű megközelítését. Az európai távközlési piac széttagoltságát is gyakran emlegetik kulcsfontosságú akadályként és a régió lemaradásához hozzájáruló tényezőként.
Nehéz úgy fejleszteni, ha az állam is csak fejőstehénnek tekinti a távközlési cégeket
Zach Meyers, a Centre for European Reform kutatója szerint két kulcsfontosságú tényező állt az egységes távközlési piac kialakulásának útjában. "A frekvencia-kiosztások még mindig nemzeti szintűek, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak nagyon nehéz összehangolniuk egy mobilhálózat kiépítését a különböző országokban egyszerre" - mondta, hozzátéve, hogy "az eltérő földvásárlási szabályozások is valódi problémát jelentenek, de ezeket nyilvánvaló politikai okokból rendkívül nehéz megoldani". Meyers szerint mindkét tényező, azaz a féltékenyen őrzött nemzeti kompetenciák akadályozzák a vállalatok közötti koordinációt, amikor a hálózatok egyidejű kiépítéséről van szó a különböző országokban.
De vannak olyan területek, amelyekkel a távközlési ágazat nem is foglalkozott, nevezetesen a felhőpiac, az innovatív és új vállalkozások számára számos lehetőséget elszalasztottak. "A felhőpiacot jelenleg az amerikai vállalatok, például a Google, a Microsoft és az Amazon uralják" - mondta Innocenzo Genna távközlési szakértő. "A kérdés az, hogy a távközlési szolgáltatók miért nem kezelik ezt a piacot. Ez egy hatalmas elszalasztott lehetőség". A felhőalapú számítástechnikába való befektetés az ágazat számára új üzleti modellek kialakításának egyik módja lehet.
Általánosságban elmondható, hogy az ágazatban széleskörű egyetértés van abban, hogy valamilyen változásra van szükség. Genna például olyan új üzleti modell kidolgozását szorgalmazza, amely lehetővé teszi a vállalatok számára az új technológiai környezethez való alkalmazkodást, például a hálózatok és a szakosodott hálózati szolgáltatók szétválasztását, hogy a távközlési szolgáltatók jobban tudjanak a szolgáltatásokra és az innovációra koncentrálni. Ugyanakkor az olyan nagy szereplők, mint a Vodafone, a szabályozókra összpontosítottak, és az ágazathoz való hozzáállásuk átdolgozását követelték, de más nagy szolgáltatókkal is összefogtak, hogy belépjenek a jövedelmező reklámpiacra.