SG.hu·

Kuba mellett elmegy a világ

Kuba mellett elmegy a világ
Az országban eddig elviselhető volt a világháló sebessége, azonban ez már a múlté.

Kubában a helyi lakosok megszokták, hogy gyakran hosszú sorokban kell állniuk az élelmiszerekért, az üzemanyagért és a gyógyszerekért. Most egy új problémával kell szembenézniük: a fájdalmasan lassú internettel. A szolgáltatások soha nem voltak gyorsak az országban, a mobil adatátvitelt is csak öt évvel ezelőtt engedélyezték.

Jorge Noris, egy 36 éves informatikai mérnök elmondta, hogy a hajnali órákban kezdi feltölteni a különböző tartalmait az online szerverekre. Azért kell korán reggel csatlakoznia, mert akkor még a kubaiak többsége alszik. A világháló egyre rosszabb és rosszabb és lassan elérik azt a pontot, amikor az átlag kubai számára lehetetlenné válik az internet elérése. A Cable.co.uk, az internet sebességét összehasonlító cég a 2022. június 30-ig tartó 12 hónapos időszakban vizsgált 220 ország közül Kubát a 203. helyre sorolta, mint a leglassabb internetelérést kínáló államot Latin-Amerikában. Egy öt gigabájtos film letöltése az Amerikai Egyesült Államokban alig több mint 5 percbe, míg Kubában 3,5 órába telik.

Az olyan kubaiaknak, mint Noris, nincs sok választásuk. Az ETECSA nevű állami távközlési vállalat monopolhelyzetben van a piacon. Tania Velázquez, az ETECSA vezetője nemrég azt nyilatkozta, hogy a felhasználók számának tavaly bekövetkezett hatalmas növekedése komoly nehézségeket okozott a már amúgy is leromlott, modernizálásra szoruló infrastruktúra számára. "2022-ben több mint egymillió új felhasználót regisztráltunk, akik internethozzáférést kerestek" - mondta a menedzser. Ez a jelenség a forgalom 63 százalékos növekedését okozta, és a kubai gazdaság jelenlegi helyzete lehetetlenné teszi, hogy a létfontosságú technológiát ugyanilyen ütemben korszerűsítsék.


A kubai távközlési bevételek devizában kifejezett értéke azután kezdett visszaesni, hogy az állam 2021 januárjában leértékelte a pesót, ami a hivatalos árfolyam néha nyolcszorosát is elérő feketepiaci árfolyamot eredményezett. Azok a kubaiak, akik korábban az Egyesült Államokban dolgozó családtagoktól függtek, és a hivatalos árfolyamon váltott valutával töltötték fel nekik az internetszámlájukat külföldről, most inkább a feketepiacon váltanak dollárt, majd pesócsomagokban vásárolnak adatforgalmat. Ennek eredményeként Kuba távközlési és információs szolgáltatások "exportjából" származó dollárban kifejezett bevétel 2021-ben 80%-kal zuhant a 2020-as 8 milliárd dollárt meghaladó csúcsról. Minderre az ONEI nemzeti statisztikai hivatal mutatott rá.

Az ETECSA azóta promóciókat indított a Kubán kívüli, dollárban történő vásárlások ösztönzésére, mert nagyon kell nekik a keményvaluta. "Nagyon örülünk, hogy olyan (pesóban elérhető) csomagokat kínálunk, amelyek a vásárlóink többségét kielégítik, de fontos, hogy alternatívákat is nyújtsunk a külföldi valuta bevonzására, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy fenntartsuk a szolgáltatásunkat, és mindezt minőségi módon tegyük" - emelte ki Velasquez.


Mint Magyarország a rendszerváltáskor: külföldi tőke kellene a fejlesztéshez

A kubai kormány 2013 óta, amikor a világhálót először vezették be egy Venezuelából érkező távközlési kábelen keresztül, előrelépéseket tett a polgárok online hozzáférésének növelése terén. Bizonyos oldalak, köztük egyes sajtóorgánumok ugyanakkor továbbra sem érhetők el virtuális magánhálózatok (VPN) használata nélkül, amelyek titkosítják az adatokat és eltitkolják a felhasználó tartózkodási helyét, lehetővé téve a cenzúra megkerülését. Globális internetes megfigyelők szerint Kuba a közelmúltbeli tüntetések idején is korlátozta az online hozzáféréseket, hogy elnyomja a tüntetésekről szóló tudósításokat és korlátozza azok terjedését.

A 2021 júliusában Kubában széles körben elterjedt kormányellenes tüntetéseket követően Joe Biden amerikai elnök fogadkozott, hogy kormánya azon fog dolgozni, hogy az internetet hozzáférhetőbbé tegye a kubaiak számára. A Biden-kormány azonban tavaly nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva azt javasolta, hogy töröljék a Kubába irányuló új tenger alatti távközlési kábel telepítésének tervét, amely jelentősen növelte volna a kapacitást. A kubai kormány azóta bejelentett egy másik, Arimao nevű kábelprojektet, amelynek célja, hogy áprilisra összekösse az országot Martinique szigetével.

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© repvez2023. 02. 15.. 20:22||#7
Ez igy elég egyértemü kijelentés ugy közel 50 éves technologiai lemaradást látva az orságba.
Elég ha csak a kocsikat nézzük, ha jol tudom akkor nincs is nagyon ujabb auto 1980asnál akkor miköl gondolja bárni is, hogy nincs lemaradva vagy hogy ezt majd egy pillanat alatt behozza.
Mondjuk nekunk azért sikerül visszafelé, akkor lehet ,hogy müködik a másik irányba is ott ahol jol csinálnák.
© dyra2023. 02. 15.. 18:09||#6
Ne viccelj. Kiváló természeti erőforrásaik vannak. Nagyon jó fekvésű ország.
© kvp2023. 02. 15.. 16:06||#5
A fo gond, hogy nem nagyon akarjak elfogadni a kinai tamogatast. Pedig Kina ahogy adott uj buszokat, ugy szivesen adna szelessavu internetet es egyebb infrastrukturalis mega beruhazasokat is, ha Kuba cserebe megengedne a kinai katonai jelenletet a szigeten.

Viszont a kubai vezetes jol lathatoan szeretne kimaradni az USA-Kina konfliktusbol. Mindenesetre az, hogy a ketszer annyi felhasznalo hatasara felere csokkent az amugy is keskeny savu internet hozzaferes nem akkora gond, hogy megerje ezert barmifele katonai konfliktust bevallalni. Foleg most, hogy mivel az USA-nak van eleg baja, ezert beken hagyja Kubat.
© grobs2023. 02. 15.. 11:41||#2
Sokmindent nem tudnának eladni, mert semmilyük nincs. Olcsó élelmiszeren kívül semmit nem csinálnak már. Nincs kutatás-fejlesztés, nincs nyersanyag. A '80-as években azért volt itthon narancs meg banán mert a "baráti" kuba mással nem tudott fizetni, szállítani meg kellett, mert Moszkvából szóltak.
1959 óta bezárkózva élnek. Mivel jó idő van így nem fagynak meg, és nem halnak éhen. Ezért nem lesz észak-korea, de egyébként majdnem ugyanaz.

Autóból is régieket pofozgatják ameddig lehet. Kalóz dvd piac is virágzik náluk. Nyugaton kukázott szarokat pofozgatják. Lehet így is élni. Kutatás-fejlesztésben való részvételre esélye sincs kubainak. Van 1db egyetemük ahol tanítanak is, az is agrár egyetem.

Ha valaki külföldre megy dolgozni (pl sportoló) akkor az állam egyedileg meghatározza mennyit tarthat meg a fizetéséből.

Utoljára szerkesztette: grobs, 2023.02.15. 11:43:25
© zola20002023. 02. 15.. 10:00||#3
"Egy öt gigabájtos film letöltése az Amerikai Egyesült Államokban alig több mint 5 percbe, míg Kubában 3,5 órába telik. "

Akkor 2 megabit kb elég egy közepes 720p streamre valós időben.

De gondolom úgy működik hogy éjszaka többször tíz megabit nappal meg leáll.
© dyra2023. 02. 15.. 06:12||#2
Lenne love. Eladnak mindent is. Felvesznek brutál hiteleket majd olcsón dolgoznak a külföldi befektetőknek. Ennyi kell a gyors nethez.
© Frekvency2023. 02. 15.. 00:28||#1
komoly hely...én már 1998-ban neteztem.