Berta Sándor

Harcot indított a sütifájlok ellen a Szilícium-völgy egyik veteránja

Bárki, aki az interneten mozog, digitálisan nyomon követhető. Amikor egy weboldal betöltésre kerül, gyakran több tucat, néha több száz program kémkedik a háttérben és mindegyik arra kíváncsi, hogy mit csinál a felhasználó. Ezek az úgynevezett sütifájlok egykor arra szolgáltak, hogy a szolgáltatásokat a lehető legpontosabban az ügyfelek igényeihez igazítsák. Ma már saját életet élnek.

A Twilio nevű cég segít a vállalatoknak abban, hogy jobb kapcsolatot építsenek ki ügyfeleikkel és ezzel párhuzamosan megvédhessék az érintettek magánéletét. A Twilio többek között a Nike partnere is. A Nike szinte minden harmadik féltől származó sütifájl-szolgáltatást kitiltott a honlapjáról és ebben a Twilio segített neki. A vállalkozást 2008-ban Jeff Lawson, a technológiai ipar veteránja alapította és vezeti. Lawson az 1990-es évek óta több céget épített fel és az Amazonnál dolgozott az Amazon Web Service (AWS) felhőszolgáltató technológiáján.

"Az elmúlt két évtizedben sok cég egyre több egyéni szolgáltatást vásárolt, hogy ápolhassa kapcsolatait ügyfeleivel" - nyilatkozta a menedzser, aki szerint ma a szolgáltatások gyakran széttagoltak és nincsenek központilag elérhető adatok. A Twilio pontosan ezt a kapcsolatot kívánja garantálni. A szolgáltatások lehetővé teszik a cégek számára az adatok valós idejű elemzését, hogy az ügyfeleknek a megfelelő megoldást kínálhassák. "Visszaadjuk a vállalkozásoknak az ügyfélkapcsolataik feletti ellenőrzést" - hangsúlyozta a 45 éves férfi.

John Donahoe, a Nike vezérigazgatója egy előadáson arra emlékezett vissza, hogy a koronavírus-járvány alatt hirtelen számos alkalmazott nem tudott bemenni az üzletekbe, hogy segítsen a vásárlóknak. A Twilio segítségével ezután egy olyan rendszert hoztak létre, amellyel közvetlenül a saját alkalmazásán vagy weboldalán keresztül tájékoztathatja a fogyasztókat a meglévő termékekről. Amióta az üzletek újra megnyíltak, a Nike két rendszerben működik. "A munkatársaink most újra tanácsot adnak az üzletekben, de továbbra is kiszolgálják a digitális ügyfeleket is" - fejtette ki Donahoe. A Nike proaktív megközelítést alkalmaz. Sok más társaság is kénytelen lehet újragondolni a dolgot, mert az Európai Unió az általános adatvédelmi rendelettel korlátozta a sütifájlok és a nyomkövetők használatát.


A Twilio partnerei közé tartozik a Bosch háztartási készülékekkel foglalkozó részlege, az Uber és az Airbnb is. Lawson számára nagy a tét, hiszen a startup tavaly mintegy 3,8 milliárd dollár bevételt termelt, de az alapítása óta veszteséges. Az elmúlt egy évben a Twilio tőzsdei értékének mintegy 80 százalékát veszítette el. Lawson 2023-ban nyereséget akar termelni. A befektetők természetesen nyugtalankodnak, de a menedzser igyekezett megnyugtatni őket és a piacot: "Sok vállalathoz hasonlóan rövid távú ellenszéllel kell szembenéznünk, de a hosszú távú lehetőségek továbbra is erősek" - taglalta a férfi, aki már korábban bejelentette, hogy tízből egy alkalmazottat elbocsát és csökkenti a bérelt irodaterületeket.

Az elemzők vegyes képet látnak a Twilio esetében. Meta Marshall, a Morgan Stanley befektetési bank munkatársa szerint a cég jó termékeket kínál, de magasabb árrést kell elérnie. A szakértő összességében azonban bizakodó és leszögezte: "Még mindig úgy gondoljuk, hogy a vállalkozás 2023-ban nullszaldós lesz". A Twilio tavaly prominens támogatót szerzett: a jól ismert technológiai befektető, Cathie Wood nemrég vette fel először portfóliójába a vállalatot és 33 millió dollár értékben vásárolt a részvényeiből.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dodo55 #8
    Az amcsik fosnak az biztos, mert a komolyabb oldalak között a 403 helyett (mellett) többször futottam már bele diplomatikusabb tájékoztatásokba, ahol is leírták, hogy nekik mekkora erőfeszítés lenne most a mi jogszabályainkhoz igazodni és ezért inkább elérhetetlenné teszik számunkra a tartalmat, mert máskülönben megsértenék vele a mi törvényeinket.

    Japánnal nem tudom mi a helyzet, ott amúgy elég értelmesen és a hagyományaikhoz, bevált dolgaikhoz sziklaszilárdan ragaszkodva szokás gondolkodni, így el tudom képzelni, hogy ők a helyén (rossz viccként) kezelik ezt az egész felhajtást és élik tovább zavartalanul a világukat, ahogyan azt nekünk is tennünk kéne ehelyett a mindenféle elborult utópisztikus és önsanyargató agyonszabályozásoknak való meggebedés helyett.

    Persze nyilvánvaló az egésznek a logikáját hideg fejjel végiggondolva, hogy a GDPR és rokonai mind-mind az eszeveszett mértékű és minőségű adatgyűjtés / nyomkövetés jogi oldalról gördülékenyebbé tételére születtek.

    Csak az nagyon szomorú már, hogy akik ilyen sunyiságokban utaznak, azok nem veszik észre már-már hihetetlenül untató módon, hogy abban a pillanatban ahogy átlépnének bizonyos íratlan (vagy jobb helyeken akár írott) szabályként létező társadalmi normákat, abban a pillanatban rögtön ott találják magukat értelmes eszközök és emberek nélkül magukra hagyva, rosszabb esetben másnap pedig rájuk is szakad minden kis korábbi apró húzásuk nem túl szelíd visszahangja, amennyiben voltak annyira ügyesek, hogy már jó előre felhívják magukra a gyanakvó szemek figyelmét, vagy csak szimplán túl gerinces embereket akartak a céljaikra felhasználni, akik kellő ésszel semmi jónak nem akartak addig elrontói lenni, amíg meg nem győződtek azok romlottságáról. Viszont ugye amíg ezeket a határokat nem lépik át egyes megtévedt elmék az ellentmondást nem tűrő kiközösítést kivívó mértékben, addig sajnos még ér még valamit a pénzük, van aki gyanútlanul vagy rövidlátóan elfogadja tőlük és tudnak vele addig előkészítő lépéseken munkálkodni az elmeroggyant elképzeléseik érdekében, már ezzel is nagy károkat okozva, pl. ilyen lehetetlen, mézes-mázasan eladott, de valójában a mindennapjainkat megnehezítő jogi szabályozásokat kilobbizni a politikusoknál. És az a baj tényleg, hogy az ügyködéseiknek ezen szakaszai során korábban közbelépni hiába menthetné meg a társadalmat rengeteg agyatlanságtól, 10 eset közé könnyen odacsúszhatna 2 zűrös túlkapás ami miatt aztán meg mindenki egymásnak esne teljesen kaotikus módon. Ezért tartunk itt, egyszerűen muszáj megvárni amíg valaki teljesen világosan kimutatja a foga fehérjét ahhoz, hogy járulékos veszteségek erős kockázata nélkül, végtelenül megosztó örök viták létrehozása nélkül lehessen egy határozott mozzanattal kirántani ha kell alóluk a szőnyeget. Tény, hogy nehéz jobbat kitalálni ami nem vezetne vállalhatatlan feszültségekhez, de azzal az egyel tudok talán vitatkozni, hogy amikor eddig fajul a helyzet, akkor talán sokkal jobban a nyilvánosság figyelmét felhívva és kérdéseket maguk után nem hagyó bizonyítékokat odatéve kéne az elszabadult ágyúgolyók leszedését végezni, mert akkor talán utána hátha kevesebben tévednének ilyen kártékony ösvényekre. Ehelyett a mai társadalomban az a szokás alakult ki, hogy aki épp ehhez a legjobb helyen tartózkodik, az szép csendben semlegesíti a veszélyt amikor az indokolttá vált, majd aki látta az elégedetten hümmög egyet, aki még érdeklődik azzal kicsit átveszik a témát, de aztán megy tovább az élet, mindenki jól végezte dolgát, másnap már senki sem foglalkozik a tegnappal, senki sem beszél a tanulságokról, mert van azóta újabb téma (azt hiszem ezt szokták közönynek nevezni). Így aki viszont nem látta akkor, az talán sosem hall majd róla később és így könnyen akadhat újra és újra aki ismét azt hiszi a világ rendjét nem ismerve, hogy "majd ő" és a társadalom csendes tömege az emberiséget érdemben gyarapító dolgok helyett megint csak fáradozhat az újabb hülyék illedelmes eltakarításán...

    Utoljára szerkesztette: Dodo55, 2023.01.05. 20:08:10
  • zola2000 #7
    Most kíváncsiságból megnéztem inkognitolapon pár japán oldalt, a pixiv és a DLsite dobálja a "Vigyázz, GDPR milyen sütiket használhatunk? " üzeneteket, ennek a kettőnek van jelentős nemzetközi forgalma is, a jin115 blog is kiírja de japánul és nem tilthatom le mint az európai jogszabályok előírják, a dmm és a nijie nem ír ki semmit ugyanígy a nicovideo.jp sem.

    "jogi szabályozás következményeitől tartva" milyen jogi következményei lehetnek hogy pl a DMM/nijie/nicovideo nem szól a sütikről európai felhasználóknak? Vagy csak az amcsikkal írt alá valamit az EU? Bár az nem a fél internet.
    Utoljára szerkesztette: zola2000, 2023.01.05. 18:01:22
  • Dodo55 #6
    Nehéz igazságot tenni a kérdésben, de amilyen kretén vérjogász módon az EU kezelni próbálta az egészet az az évszázad botránya kéne legyen, konkrétan levágattak minket a fél internetről pár éve és ugyan némi javulás látható azóta az EU-n kívüli üzemeltetők jóindulata miatt, mind a mai napig vannak oldalak amik az elmebeteg jogi szabályozás következményeitől tartva egy http 403-mal kizárnak minden európai látogatót IP cím alapján... Vicc azok után, hogy mi mutogatunk örökké a kínaiakra meg az oroszokra a cenzúra miatt, erre engedtünk hatályba lépni olyan szabályozásokat, amik miatt a világ többi része volt kénytelen minket kirekeszteni a saját felületeikről a mi jogi retorzióinktól tartva.

    Az lenne egyébként a helyes elv ehelyett (mint az élet szinte legtöbb más területén is), ha bizalmi alapon mindaddig mindenkinek mindent szabadna mindenféle idióta óvodás és költséges sallangok nélkül, amíg esetleg ezt a bizalmat az érintett el nem játsza úgy, hogy azzal valaki másnak konkrétan bekövetkezett kárt is okoz, vagy tömeges veszélyt idéz elő. Ha gondatlanságból teszi, akkor fogják meg a kezét és nézzenek rendszeresen a körmére, ha szándékosan, különösen ha komolyabb haszonszerzés érdekében, akkor pedig ott keményebbnél keményebb elrettentő erőt kéne alkalmazni.

    (Hozzá tartozik, hogy ezek itt a szoftveres működési mechanizmus minden részletre kiterjedő elemzésével teljesen tárgyilagos módon bizonyítható vagy cáfolható kérdések, tehát olyan szubjektív véleménydiktatúra veszélye nem fenyegethetne reálisan, mint pl. a manapság sajnos egyes szélsőséges csoportok által tényellenőrzés néven folyamatosan kikényszeríteni kívánt nemzetközi politikai cenzúra rendszere)

    Példaként volt mondjuk a facebook egetrengető botránya, amikor a like gombjaikról kiderült, hogy nem regisztrált látogatókat is követnek vele szerte az interneten az akaratuk ellenére. Egy ilyen kaliberű eset után akár azt is lehetne, hogy onnantól az érintett weboldal, illetve webes platform, az anyacég ahhoz kapcsolódó egyéb projektjei teljesen el lennének örökre tiltva a cookie-k és bármely más hasonló bizalmi funkció használatától (egységes blacklist amit minden böngészőnek, illetve embedded html engine-nek alkalmaznia kellene és az ilyen oldalak megtekintésekor egy kis figyelmeztető sávot is odaszúrni a kirívóan társadalomra veszélyes eset örök mementójaként), plusz akár indokolt esetben személy szerint is a főbb felelősöket követné ez a tiltás más projektjeikre, akár más cégeknél is természetesen.

    Ha viszont nem sunnyog ilyenekkel egy cég, hanem kifejezetten innovatív célokból alkalmaz akár veszélyesebb technológiákat is (XSS pl.), akkor addig senki se akarjon ott minenkit óvodásnak néző módszerekkel kollektív bűnösség elvén rendet tenni, mert ez a színvonaltalan agyonszabályozott pusztulat lesz a vége, ami mára az internetből itt nekünk maradt... Meg kell nézni mi volt 10-15 éve, különösen a facebook és hasonló zombitenyészetek rémuralma előtt. Tized ennyi hatékony eszköz volt építkezni még csak, mégis százszor ennyi aktuális minőségi tartalom virágzott nap, mint nap mindenfelé és sokkal jobban átlátható felületeken lehetett őket elérni, illetve keresni, mert 1-2 gigaplatform nem akart mindent magábaszippantani hanem adott témákra specializálódott rendszereket alkottak az emberek. (a Google-t ne vegyük ide egyedüliként, ők a kezdetektől fogva beálltak a tömeges igények hatékony, de a tartalmak keretrendszereit tekintve semleges, külsőleg mellékapcsolt módon történő kiszolgálására és tudtommal sosem volt komolyabb adatszivárgási botrányuk, így mondhatni már az ősidőkben jóváhagyólagosan privilégiumként adtuk számukra az üzemeltetési költségeik kitermelésére az adataink felelős módon történő hasznosítását, az internet egyfajta természetes közegének számít emiatt a keresőjük).
  • kvp #4
    A sutik eredetileg bongeszo oldali adattarolasra szolgaltak, hogy az oldalaknak ne kelljen a szerveren semmit sem tarolniuk, ami a statikus weboldalak idejen hasznos volt. Aztan kesobb mar inkabb arra szolgaltak, hogy a belepett felhasznalok munkafolyamat azonositoit taroljak, tehat ne kelljen minden bongeszoablak bezaras utan ujra es ujra bejelentkezni.

    Amiert kovetesre lehet hasznalni oket, annak ket oka van:
    -ha ugyanarra a cimtartomanyra mutato tartalmak tobb eltero helyen levo oldalban is megtalalhatoak, akkor az adott cim mogott levo szerver latja az osszes eltero helyrol erkezo kereset es ossze tudja kapcsolni oket
    -a bongeszok tobbsege tovabbra is alapbol elfogadja a sutiket

    A GDPR fele kerdezgetes csak olyan becsszo alapon mukodik, mert fuggetlenul attol, hogy mit valaszolunk, a bongeszo attol meg elrakja es visszaadja az azonositokat az adott oldal szamara. Regebben maga a bongeszo kerdezett ra az adott sutire a beerkezese soran es lehetett igen-t, nem-et, mindig-et es soha-t nyomni. Nem vagy soha eseten a bongeszo eldobta a sutit, soha eseten az adott cim eseten mar nem is kerdezett ra tobbet. Ebben az volt a jo, hogy ha pl. a google cimtartomanyara egyszer nem-et mondtunk, akkor tobbet egyetlen google hirdetest tartalmazo oldal se zavart a google sutijeivel. Hasonlo mukodest ma is elo lehet hozni, csak nagyon nagyon elastak es nem a suti fogadaskor kerdez, hanem elore be kell kapcsolni, aztan meg ha mashol megis kell akkor meg kikapcsolni. A Google sajnos allandoan letiltja az osszes ezt automatizalo Chrome bovitmenyt.

    A regi mukodes most leginkabb a hatter ertesitesek megjelenitese eseten lathato, ahol tenyleg rakerdez a bongeszo, hogy tenyleg akarjuk-e hogy az ablak bezarasa utan kesobb majd popupokat dobalhasson fel az adott oldal. A soha nem akarom es ne is kerdezz ra tobbet opcio itt is hianyzik valamiert. (webes email vagy uzenetkuldo oldalak eseten lenne csak ertelme, de szinte minden hir- es reklamoldal ezzel probalkozik)

    Boven eleg lenne, ha a GDPR-es popup-ok helyett a bongeszok kodjaba kellene berakni a felhasznaloi preferenciak testreszabhatosagat. Tehat pl. a Google-nak kotelezove kellene tenni jogi uton, hogy a sajat bongeszojeben egy mozdulattal blokkolhatova tegye az osszes penzszerzesi lehetoseget. Aztan atverni az osszes tobbi bongeszo gyarton es forgalmazon (pl. Apple) ugyanezt. (az Apple egyebkent mar elerhetove tette ezt az opciot, de csak a Google ellen, a sajat sutijeit valamiert nem blokkolja)

    ps: Egyebkent ha sikerulne a fenti otletet atverni valahogy gdpr v2 neven, akkor van ra esely, hogy a legtobb ingyenes szolgaltatas (google, gmail, youtube, maps stb.) megszunne Europaban. Az Android eseten a folyamatos nyomkovetes el nem fogadasa mar most is blokkolja a maps mukodeset es arukapcsolaskent a bluetooth funkciok egy reszet is. Szerintem az EUs jog szellemisege alapjan e miatt is buntetheto lenne a Google, igen is kotelezni kellene az adatgyujtes es egyeb beveteli forrasok nelkuli ingyenes szolgaltatasra. (mint ahogy pl. az energiaipari es tavkozlesi cegeknel is csak a nonprofit mukodes lenne elfogadhato, ezek ugyanis mara ugyanugy kozszolgaltatasok, mint pl. a google maps vagy a kozossegi halozatok)
  • repvez #3
    ez igaz, de akkor nem volt ilyen mértékü és ilyen célu.
    Mert akkor a weboldal mukodése miatt gyujtotte az infot, hogy ha mégegyszer meglátogatod az oldalt akkor ne kelljen a képeket ujra betölteni vagy hasonlok, és nem azuért, hogy profilt csináljanak rolad, hogy miket néztél milyen reklámot toljanak az arcodba stb.
    ÉS most meg még legalizálják is azzal, hogy te leokéztad az engedélyt amiről nem is tudod , hogy mi és milyen célbol gyujtik.

    Abba ne áltassa senki magát hogy ha még minden egyes kérvényt el is olvassa és az szerint választ ,hogy megtudja, a konkrét adatot ,mert midegyik ugy van megfogalmazva , hogy bármi lehet.
  • AcsMarci #2
    A módszer akkor sem volt más, csak nem kérte a rendszer az engedélyedet. Az EU-nál 2003-ban vezették be, hogy ha sütiket akar egy oldal tárolni nálad, akkor szólnia kell róla, majd 2015-ben jutottunk el oda, hogy az engedélyedet kell kérnie. Sütik ennél jóval régebb óta vannak, csak nem kellett az oldalnak erről téged tájékoztatnia, mehetett minden a háttérben a tudtodon kívül.
    Utoljára szerkesztette: AcsMarci, 2023.01.04. 14:58:05
  • repvez #1
    igaza is van. a 2000-s években is betöltödtek az oldalak és el lehetett olvasni a hireket megtalálni az infot anélkül, hogy mindenféle sutiket keleltt volna jóváhagyni vagy legalább is enyni féle engedélylel.

    Ez a GDPR is egy nagy faszság. mert ugy adják el ,mintha a te biztonságod miatt lenne, közbe meg csak a saját jogaikat védik le azzal, hogy te engedélyezted nekik, hogy az adatokat gyujthessenek rolad, mivel senki nem olvassa el és megy végig az osszes engedély kérésen ami felbukkan egy weboldal meglátogatásánál, igy lényegében bármire kérhetnek engedélyt és ha kiderül valami ami a felhasználo perre menne érte akkor tudják mutatni neki, hogy engedélyt adtál rá és mi meg éltunk a lehetőséggel.

    Az ami most megy az nem életszerü, hogy minden egyes weboldal betöltése elött végigolvasni a GDPR kérelmekhez tartozo infokat.
    Viszojnt igy az internet használati "élmény rovására" megy, mert vagy tobb idöbe tart mire megadjuk az engedélyt mint ami a tényleges info lett volna arrol a helyről, vagy egyzseruen nem is nézzük meg az oldalt, hogy ne kelljen az engedélyt megadni minden oldalnak.