Berta Sándor
Doménnév-regisztráló céget perelt be a Facebook
A vállalat olyan doménnevek ellen harcol, amelyek megtéveszthetik a felhasználókat.
A Facebook 45 olyan doménnév- tulajdonos adatait kérte ki a Namecheap nevű társaságtól, amelyek rendkívül hasonlítanak a saját doménnevére és amelyeket a vállalkozás regisztrált. A Namecheap azonban megtagadta a kérés teljesítését arra hivatkozva, hogy a társaság meg akarja kerülni a jogi normákat. A Facebook erre válaszul nyújtotta be a bírósági keresetét a cég és annak Whoisguard nevű proxy-szolgáltatása ellen.
Christen Dubois, a Facebook érdekeit képviselő ügyvéd azt írta a közleményében, hogy a regisztrált doménnevek célja a felhasználók megtévesztése, mert úgy állítják be magukat, mint ha a Facebook alkalmazásaihoz kapcsolódnának. A Namecheap ezzel szemben azt vetette a vállalat szemére, hogy meg akarja sérteni az ügyfelei magánéletét és a jogi védelmi mechanizmusokat akarja kijátszani.
Dubois kiemelte, hogy rendszeresen keresnek olyan doménneveket, amelyek megsérthetik a márkajogaikat. Így akadtak az instagrambusinesshelp.com-ra, a facebo0k-login.com-ra, a whatsappdownload.site-ra és további 42 hasonló névre, amelyeket mind a Namecheap rendszerében jegyeztek be és mindegyiket a Whoisguard védi. A proxy-szolgáltatás segítségével bármelyik doménnév-tulajdonos megóvhatja a saját adatait (név, cím, telefonszám, e-mail-cím). Ezeket az információkat ugyanis a Namecheap nem tárolja a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokban, ezáltal védi a tulajdonosok érdekeit a kéretlen elektronikus levélküldőkkel, a marketingtársaságokkal és az internetes csalókkal szemben. Más doménnév-regisztráló vállalkozások, így a Gandi vagy a Njalla is kínálnak hasonló szolgáltatásokat.
Dubois rámutatott, hogy a Facebook 2018 október és 2020 február között számos kérelmet küldött a Namecheapnek, de az megtagadta az együttműködést. Ezért nyújtották be végül a keresetüket. A konszern hasonló beadvánnyal élt tavaly októberben is az OnlineNIC nevű regisztráló szervezet ellen.
A Namecheap azt közölte, hogy a védett adatokat önként nem, kizárólag bírósági ítélet esetén kész kiadni. Richard Kirkendall, a cég vezetője kifejtette, hogy naponta távolítanak el bizonyítottan káros dolgokat a szolgáltatásaikból. De, ha nincs egyértelmű bizonyíték az ilyen jellegű tevékenységre vagy, ha csupán egy márkanév-jogsértésre vonatkozó állítás hangzik el, akkor arra kérik a panaszosokat, például a Facebookot, hogy az ágazatban szokásos protokollt kövessék.
A Facebook 45 olyan doménnév- tulajdonos adatait kérte ki a Namecheap nevű társaságtól, amelyek rendkívül hasonlítanak a saját doménnevére és amelyeket a vállalkozás regisztrált. A Namecheap azonban megtagadta a kérés teljesítését arra hivatkozva, hogy a társaság meg akarja kerülni a jogi normákat. A Facebook erre válaszul nyújtotta be a bírósági keresetét a cég és annak Whoisguard nevű proxy-szolgáltatása ellen.
Christen Dubois, a Facebook érdekeit képviselő ügyvéd azt írta a közleményében, hogy a regisztrált doménnevek célja a felhasználók megtévesztése, mert úgy állítják be magukat, mint ha a Facebook alkalmazásaihoz kapcsolódnának. A Namecheap ezzel szemben azt vetette a vállalat szemére, hogy meg akarja sérteni az ügyfelei magánéletét és a jogi védelmi mechanizmusokat akarja kijátszani.
Dubois kiemelte, hogy rendszeresen keresnek olyan doménneveket, amelyek megsérthetik a márkajogaikat. Így akadtak az instagrambusinesshelp.com-ra, a facebo0k-login.com-ra, a whatsappdownload.site-ra és további 42 hasonló névre, amelyeket mind a Namecheap rendszerében jegyeztek be és mindegyiket a Whoisguard védi. A proxy-szolgáltatás segítségével bármelyik doménnév-tulajdonos megóvhatja a saját adatait (név, cím, telefonszám, e-mail-cím). Ezeket az információkat ugyanis a Namecheap nem tárolja a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokban, ezáltal védi a tulajdonosok érdekeit a kéretlen elektronikus levélküldőkkel, a marketingtársaságokkal és az internetes csalókkal szemben. Más doménnév-regisztráló vállalkozások, így a Gandi vagy a Njalla is kínálnak hasonló szolgáltatásokat.
Dubois rámutatott, hogy a Facebook 2018 október és 2020 február között számos kérelmet küldött a Namecheapnek, de az megtagadta az együttműködést. Ezért nyújtották be végül a keresetüket. A konszern hasonló beadvánnyal élt tavaly októberben is az OnlineNIC nevű regisztráló szervezet ellen.
A Namecheap azt közölte, hogy a védett adatokat önként nem, kizárólag bírósági ítélet esetén kész kiadni. Richard Kirkendall, a cég vezetője kifejtette, hogy naponta távolítanak el bizonyítottan káros dolgokat a szolgáltatásaikból. De, ha nincs egyértelmű bizonyíték az ilyen jellegű tevékenységre vagy, ha csupán egy márkanév-jogsértésre vonatkozó állítás hangzik el, akkor arra kérik a panaszosokat, például a Facebookot, hogy az ágazatban szokásos protokollt kövessék.