Drónokkal és infravörös kamerákkal követik a koalák populációit ausztrál tudósok.

A Queenslandi Műszaki Egyetem tudósainak innovatív eljárását a Scientific Reports legújabb számában megjelent tanulmány ismertette. A módszer megbízhatóbb és kevésbé invazív, mint a hagyományos állatmegfigyelő technikák. Egy algoritmus dolgozza fel a hőnyomokat érzékelő drónok adatait, ennek alapján azonosítják a koalák élőhelyeit és populációik nagyságát. Nemcsak a koalák, hanem más veszélyeztetett állatok, valamint invazív fajok populációi is nyomon követhetők az új módszerrel.

Grant Hamilton, a Queenslandi Egyetem föld-, környezettudományi és biológiai karának tudósa elmondta, hogy összekötötték a nyomkövetős koalák adatait a drónok felvételeivel, amelyek infravörös képalkotással készülnek, hogy a lombkorona alatt is érzékeljék a koalák jelenlétét. "Más állatmegfigyelő drónokat lényegesen egyszerűbb körülmények között vettetek be: fókákat követtek a tengerparton vagy más fajokat a szavannán. Ilyen bonyolult élőhelyen, mint a koaláké és ilyen nagy számú állat esetében még senki más nem ért el a mienkhez foghatóan jó eredményeket" - mondta.


Az új technológia optimalizálása érdekében a repüléseket a hidegebb hónapok reggeli óráiban végezték, hogy a koalák testhőmérséklete és a környezet között a lehető legnagyobb legyen a különbség. A leszállás után az adatokat egy algoritmus rendezte: azonosította, mely hőjelek származnak koaláktól és melyek más állatoktól. A rendszer pontosságát úgy vizsgálták, hogy a légi felmérés adatait összevetették a GPS-es nyakörvek adataival. "Egy tapasztalt koalamegfigyelő átlagosan 70 százalékos pontosságot ér el, a mi rendszerünk átlaga 86 százalék volt, ez jelentős növekedés" - mutatott rá Hamilton.