SG.hu
Először a betöltetlen álláshelyeket foglalják el a robotok
Az elkövetkező öt évben a teljes munkaidős állások több mint tíz százaléka szűnik meg az automatizáció és a robotizáció terjedése miatt. További öt év múlva az állások csaknem egyötöde (18 százaléka) válik feleslegessé – vélik a vállalati döntéshozók.
Rendkívül gyorsan terjed az úgynevezett robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA), amikor szoftverrobotok végeznek el egyszerű, ismétlődő adatfeldolgozásokat. Mint az IFUA Horváth & Partners végzett felmérése megállapította, a cégek háromnegyede már használ ilyen robotokat. Ennek fő oka, hogy az RPA beváltja a hozzá fűzött reményeket. Felhasználóinak 93 százaléka állította, hogy elérte, sőt, esetenként meghaladta a várt hatékonyságnövelést. "Nálunk is számos cég üzemeltet már szoftverrobotokat, vagy éppen a bevezetés közepén tart” – ismerteti magyarországi tapasztalatait Szegedi Zoltán, az IFUA Horváth & Partners partnere. „A térhódítás fő oka itthon is az, hogy nagyon jó és gyors eredményeket lehet elérni robotizált folyamatautomatizálással. További ösztönzést ad a munkaerőhiány; a betöltetlen állások miatt a cégeknél nagy szükség van arra, hogy a feladatokat robotokkal végeztessék el” - teszi hozzá.
Az IFUA Horváth & Partners szakértői négy szintet különböztetnek meg az intelligens folyamatautomatizáláshoz vezető úton. Ebben a modellben az említett RPA jelenti az első – belépési – szintet. Ezt követi a kognitív automatizálás (Cognitive Automation). Utóbbi alatt olyan gépi tanulásra alkalmas szoftvert értünk, amely kisebb, nem strukturált adattömegben képes mintákat felismerni és ennek alapján egy önmagát folyamatosan javító algoritmust kidolgozni.
A harmadik szint a digitális asszisztenseké, amelyek emberekkel kommunikálnak. Szöveg- vagy beszédfeldolgozást végeznek, és arra tanítják őket, hogy felismerjék az emberek szándékát. A legmagasabb szinten az autonóm ügynökök (Autonomous Agent) találhatók. Ezek komplex szoftverrendszerek, amelyek bármilyen, korlátlan mennyiségű adatot képesek feldolgozni, s ítélőképességük jobb, mint az emberé. Ilyenek például az önvezető autók. Valójában csak ezeket lehet mesterséges intelligenciának (MI) nevezni. A robotizálás második és harmadik szintjével minden harmadik vállalat foglalkozik, de egyelőre csak terveik vagy pilot projektjeik vannak. Az elkövetkező egy-két évben várható ezek gyakorlati alkalmazása.
A szakértők 12 különböző ágazatban 180 vállalati döntéshozót kérdeztek meg Németországban, Ausztriában és Svájcban. A felmérésben résztvevő döntéshozók 55 százaléka szerint az automatizálásban a legnagyobb kihívást a munkatársak ellenállásának leküzdése jelenti. Ennek ellenére a többség kitart amellett, hogy az automatizálás folyamatát egészen a harmadik szintig végigvigye. Az IFUA Horváth & Partners szakértői úgy látják, hogy az elkövetkező években a robotok a betöltetlen állásokat fogják pótolni. Azt követően azonban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejönnek-e új állások a robotizáció miatt, ahogy ma ezt sok szakértő jósolja. Ha pedig létrejönnek új állások, akkor ezeket vajon képesek lesznek-e betölteni olyan dolgozók, akiknek nincs felsőfokú végzettségük vagy informatikai szaktudásuk.
Rendkívül gyorsan terjed az úgynevezett robotizált folyamatautomatizálás (Robotic Process Automation, RPA), amikor szoftverrobotok végeznek el egyszerű, ismétlődő adatfeldolgozásokat. Mint az IFUA Horváth & Partners végzett felmérése megállapította, a cégek háromnegyede már használ ilyen robotokat. Ennek fő oka, hogy az RPA beváltja a hozzá fűzött reményeket. Felhasználóinak 93 százaléka állította, hogy elérte, sőt, esetenként meghaladta a várt hatékonyságnövelést. "Nálunk is számos cég üzemeltet már szoftverrobotokat, vagy éppen a bevezetés közepén tart” – ismerteti magyarországi tapasztalatait Szegedi Zoltán, az IFUA Horváth & Partners partnere. „A térhódítás fő oka itthon is az, hogy nagyon jó és gyors eredményeket lehet elérni robotizált folyamatautomatizálással. További ösztönzést ad a munkaerőhiány; a betöltetlen állások miatt a cégeknél nagy szükség van arra, hogy a feladatokat robotokkal végeztessék el” - teszi hozzá.
Az IFUA Horváth & Partners szakértői négy szintet különböztetnek meg az intelligens folyamatautomatizáláshoz vezető úton. Ebben a modellben az említett RPA jelenti az első – belépési – szintet. Ezt követi a kognitív automatizálás (Cognitive Automation). Utóbbi alatt olyan gépi tanulásra alkalmas szoftvert értünk, amely kisebb, nem strukturált adattömegben képes mintákat felismerni és ennek alapján egy önmagát folyamatosan javító algoritmust kidolgozni.
A harmadik szint a digitális asszisztenseké, amelyek emberekkel kommunikálnak. Szöveg- vagy beszédfeldolgozást végeznek, és arra tanítják őket, hogy felismerjék az emberek szándékát. A legmagasabb szinten az autonóm ügynökök (Autonomous Agent) találhatók. Ezek komplex szoftverrendszerek, amelyek bármilyen, korlátlan mennyiségű adatot képesek feldolgozni, s ítélőképességük jobb, mint az emberé. Ilyenek például az önvezető autók. Valójában csak ezeket lehet mesterséges intelligenciának (MI) nevezni. A robotizálás második és harmadik szintjével minden harmadik vállalat foglalkozik, de egyelőre csak terveik vagy pilot projektjeik vannak. Az elkövetkező egy-két évben várható ezek gyakorlati alkalmazása.
A szakértők 12 különböző ágazatban 180 vállalati döntéshozót kérdeztek meg Németországban, Ausztriában és Svájcban. A felmérésben résztvevő döntéshozók 55 százaléka szerint az automatizálásban a legnagyobb kihívást a munkatársak ellenállásának leküzdése jelenti. Ennek ellenére a többség kitart amellett, hogy az automatizálás folyamatát egészen a harmadik szintig végigvigye. Az IFUA Horváth & Partners szakértői úgy látják, hogy az elkövetkező években a robotok a betöltetlen állásokat fogják pótolni. Azt követően azonban felmerül a kérdés, hogy valóban létrejönnek-e új állások a robotizáció miatt, ahogy ma ezt sok szakértő jósolja. Ha pedig létrejönnek új állások, akkor ezeket vajon képesek lesznek-e betölteni olyan dolgozók, akiknek nincs felsőfokú végzettségük vagy informatikai szaktudásuk.