MTI
Telegramon kommunikáltak a szentpétervári terroristák
A Telegram üzenetközvetítő alkalmazás segítségével kommunikáltak egymás között az áprilisi szentpétervári robbantást elkövető terroristák, valamint "külföldi kurátoraik" - közölte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Az FSZB sajtószolgálata kommünikéjében rámutatott, hogy a nemzetközi terrorszervezetek sejtjei közötti konspiratív kommunikáció a messengerek "totális alkalmazásával" zajlik, és Oroszország területén a terroristák leginkább a Telegram magas rejtjelezési szintű chatcsatornáit használják. A titkosszolgálat közleménye egy újabb megnyilvánulása az orosz kormány nyomásgyakorlási kampányának, amellyel arra próbálja meg rávenni a Telegramot, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően jegyeztesse be magát "információterjesztő" vállalkozásként. Ennek megfelelően tárolnia kell majd ügyfeleinek üzenetváltását, amelynek titkosítási kulcsát hatósági felszólításra köteles lesz kiadni. Ellenkező esetben az orosz tömegkommunikációs és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) hamarosan blokkolni fogja a szolgáltatót.
Alekszandr Zsarov, a Roszkomnadzor vezetője a múlt héten nyílt levélben fordult Pavel Durovhoz, a Telegram alapító tulajdonosához és arra figyelmeztette, hogy a letiltásra vonatkozó hatósági döntés "törvényileg előírt határideje lejáróban van". A kommunikációnak ezt a formáját azzal indokolta, hogy a cég korábban egyetlen alkalommal sem reagált a hivatalos megkeresésekre.
Durov a VKontaktye közösségi oldalon közölt válaszában "az államérdek szabotálásával vádolta" meg Zsarovot. Rámutatott, hogy a Telegram blokkolása esetén az orosz tisztviselők érzékeny információt tartalmazó üzenetváltásai a WhatsApp és a Viber szolgáltatón keresztül bekerülnek "az Egyesült Államok által ellenőrzött" Apple iCloud és Google Drive felhőkbe. Furcsállotta, hogy a hatóság miért éppen "az Oroszország viszonylatában semleges" Telegramot kívánja elérhetetlenné tenni.
Zsarov ezt követően azzal vádolta meg Durovot, hogy "semlegesen viszonyul a terroristákhoz", akik az üzenetküldő alkalmazást "ha nem a fő, akkor a fő kommunikációs csatornák egyikeként" használják. Viszontválaszában a Telegram alapítója emlékeztetett rá, hogy a szolgáltató dolgozik a világ összes tájáról beérkező terrorista anyagok eltávolításán, és egyetlen országban sem tiltották le amiatt, hogy ebben az ügyben "semleges" lenne.
Durov szerint a(z orvosi végzettségű) Roszkomnadzor-tisztségviselő nem érti a korszerű kommunikációkódolás elveit. Mivel a rejtjelezés készülékekben, a felhasználónál történik, a Telegram tulajdonosa szerint megvalósíthatatlan a kódolási kulcsok átadására vonatkozó követelés teljesítése. Durov az orosz alkotmányra is hivatkozott, amely szavatolja a levelezés titkosságát. "Egyetlen országban sem tiltották le az összes ilyen messengert vagy az összes VPN-szolgáltatót. A terrorizmus blokkolás általi legyőzéséhez az egész internetet blokkolni kell" - írta.
Megítélése szerint kérdéseket vet fel a terroristák Telegram-használatára vonatkozó információ, és sajnálatosnak minősítette, hogy a titkosszolgálatok szerinte a három hónappal ezelőtti tragédiát a lakosság feletti ellenőrzésük megerősítésére kívánják felhasználni. Azt állította, hogy a chatszolgáltatások rejtjelezésének gyengítése aláássa a nemzetbiztonságot, mert a külföldi hírszerzés hozzáférhet majd az orosz állampolgárok levelezéséhez. Érvelése szerint a párizsi terrortámadások azt bizonyították, hogy a merényletek elkövetéséhez elegendőek az egyszer használatos telefonok és kódolatlan SMS-üzenetek is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője lényegileg nem kívánta kommentálni a problémát, de azt hozzátette, hogy a Telegram letiltása esetén az orosz elnöki sajtószolgálat áttér egy másik messenger használatára. Rámutatott, hogy ebben a szegmensben van kínálat és konkurencia. German Klimenko, az államfő internetfejlesztési tanácsadója az RT televízióban "anarchikusnak" nevezte Durovnak a Roszkomnazdzorral való együttműködés kérdésében képviselt álláspontját.
A 2014. augusztus 1. óta bevezetett orosz szabályozás szerint minden olyan "információterjesztőnek" (blognak, közösségi oldalnak, üzenetküldő szolgáltatónak stb.), amelynek közönsége meghaladja a 3 ezer főt, nyilvántartásba kell vetetnie magát a hatóságnál. A regisztrálás megtagadása miatt Oroszországban korábban letiltották már a Zello, a Line és a Blackberry üzenetközvetítőt. A WeChat és az Imo a blokkolás után úgy döntött, hogy mégis nyilvántartásba veteti magát, és ismét működhet Oroszországban.
A szentpétervári metróban április 3-án elkövetett öngyilkos merényletnek 16 halálos áldozata volt, s a támadásban további 102-en megsebesültek. A robbantással összefüggésben az orosz hatóságok legkevesebb tizenegy közép-ázsiai származású embert vettek eddig őrizetbe. Az öngyilkos merénylő kirgizisztáni üzbég volt, csakúgy mint több feltételezett társa. A Telegramnak világszerte száz-, Oroszországban pedig hatmillió felhasználója van.
Az FSZB sajtószolgálata kommünikéjében rámutatott, hogy a nemzetközi terrorszervezetek sejtjei közötti konspiratív kommunikáció a messengerek "totális alkalmazásával" zajlik, és Oroszország területén a terroristák leginkább a Telegram magas rejtjelezési szintű chatcsatornáit használják. A titkosszolgálat közleménye egy újabb megnyilvánulása az orosz kormány nyomásgyakorlási kampányának, amellyel arra próbálja meg rávenni a Telegramot, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően jegyeztesse be magát "információterjesztő" vállalkozásként. Ennek megfelelően tárolnia kell majd ügyfeleinek üzenetváltását, amelynek titkosítási kulcsát hatósági felszólításra köteles lesz kiadni. Ellenkező esetben az orosz tömegkommunikációs és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) hamarosan blokkolni fogja a szolgáltatót.
Alekszandr Zsarov, a Roszkomnadzor vezetője a múlt héten nyílt levélben fordult Pavel Durovhoz, a Telegram alapító tulajdonosához és arra figyelmeztette, hogy a letiltásra vonatkozó hatósági döntés "törvényileg előírt határideje lejáróban van". A kommunikációnak ezt a formáját azzal indokolta, hogy a cég korábban egyetlen alkalommal sem reagált a hivatalos megkeresésekre.
Durov a VKontaktye közösségi oldalon közölt válaszában "az államérdek szabotálásával vádolta" meg Zsarovot. Rámutatott, hogy a Telegram blokkolása esetén az orosz tisztviselők érzékeny információt tartalmazó üzenetváltásai a WhatsApp és a Viber szolgáltatón keresztül bekerülnek "az Egyesült Államok által ellenőrzött" Apple iCloud és Google Drive felhőkbe. Furcsállotta, hogy a hatóság miért éppen "az Oroszország viszonylatában semleges" Telegramot kívánja elérhetetlenné tenni.
Zsarov ezt követően azzal vádolta meg Durovot, hogy "semlegesen viszonyul a terroristákhoz", akik az üzenetküldő alkalmazást "ha nem a fő, akkor a fő kommunikációs csatornák egyikeként" használják. Viszontválaszában a Telegram alapítója emlékeztetett rá, hogy a szolgáltató dolgozik a világ összes tájáról beérkező terrorista anyagok eltávolításán, és egyetlen országban sem tiltották le amiatt, hogy ebben az ügyben "semleges" lenne.
Durov szerint a(z orvosi végzettségű) Roszkomnadzor-tisztségviselő nem érti a korszerű kommunikációkódolás elveit. Mivel a rejtjelezés készülékekben, a felhasználónál történik, a Telegram tulajdonosa szerint megvalósíthatatlan a kódolási kulcsok átadására vonatkozó követelés teljesítése. Durov az orosz alkotmányra is hivatkozott, amely szavatolja a levelezés titkosságát. "Egyetlen országban sem tiltották le az összes ilyen messengert vagy az összes VPN-szolgáltatót. A terrorizmus blokkolás általi legyőzéséhez az egész internetet blokkolni kell" - írta.
Megítélése szerint kérdéseket vet fel a terroristák Telegram-használatára vonatkozó információ, és sajnálatosnak minősítette, hogy a titkosszolgálatok szerinte a három hónappal ezelőtti tragédiát a lakosság feletti ellenőrzésük megerősítésére kívánják felhasználni. Azt állította, hogy a chatszolgáltatások rejtjelezésének gyengítése aláássa a nemzetbiztonságot, mert a külföldi hírszerzés hozzáférhet majd az orosz állampolgárok levelezéséhez. Érvelése szerint a párizsi terrortámadások azt bizonyították, hogy a merényletek elkövetéséhez elegendőek az egyszer használatos telefonok és kódolatlan SMS-üzenetek is.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője lényegileg nem kívánta kommentálni a problémát, de azt hozzátette, hogy a Telegram letiltása esetén az orosz elnöki sajtószolgálat áttér egy másik messenger használatára. Rámutatott, hogy ebben a szegmensben van kínálat és konkurencia. German Klimenko, az államfő internetfejlesztési tanácsadója az RT televízióban "anarchikusnak" nevezte Durovnak a Roszkomnazdzorral való együttműködés kérdésében képviselt álláspontját.
A 2014. augusztus 1. óta bevezetett orosz szabályozás szerint minden olyan "információterjesztőnek" (blognak, közösségi oldalnak, üzenetküldő szolgáltatónak stb.), amelynek közönsége meghaladja a 3 ezer főt, nyilvántartásba kell vetetnie magát a hatóságnál. A regisztrálás megtagadása miatt Oroszországban korábban letiltották már a Zello, a Line és a Blackberry üzenetközvetítőt. A WeChat és az Imo a blokkolás után úgy döntött, hogy mégis nyilvántartásba veteti magát, és ismét működhet Oroszországban.
A szentpétervári metróban április 3-án elkövetett öngyilkos merényletnek 16 halálos áldozata volt, s a támadásban további 102-en megsebesültek. A robbantással összefüggésben az orosz hatóságok legkevesebb tizenegy közép-ázsiai származású embert vettek eddig őrizetbe. Az öngyilkos merénylő kirgizisztáni üzbég volt, csakúgy mint több feltételezett társa. A Telegramnak világszerte száz-, Oroszországban pedig hatmillió felhasználója van.