Berta Sándor
Múzeum nyílt a kudarcot vallott műszaki tárgyaknak
Mindenből lehet tanulni, és a sikertelenséget is muszáj elfogadni. Egy svédországi múzeum ezért állít emléket a befuccsolt találmányoknak.
Samuel West múzeuma a múlt héten nyitotta meg a kapuit és jelenleg 70 olyan terméket vonultat fel, amelyek sikertelennek bizonyultak. A férfi azzal indokolta a projekt elindítását, hogy elege volt a sikertörténetekből. Úgy vélte, fontos, hogy az emberek a sikertelenséget is elfogadják, mert abból sokat lehet tanulni.
West szerint a találmányok legalább 80-90 százaléka értelmetlen dolog, és erről leginkább a nagy cégek szeretnek hallgatni. A pszichológus végzettségű szakember számos multinacionális társasággal vette fel a kapcsolatot, de senki sem akart beszélni vele. Pedig West nem negatív színben akarta feltüntetni a vállalatokat, hanem az érdekelte, hogy az egyes ötleteknél mikre gondoltak. Így például, mi vezette annak a babának a megálmodóit, amely beszédfelismerési funkcióval rendelkezik és így azonosítja a hozzá beszélők hangjait, majd ennek megfelelően áll szóba velük, az adatokat pedig közvetlenül a gyerekszobából az amerikai marketingközpontnak továbbítja? De West ugyanebbe a kategóriába sorolta a Google Glass szemüveget is.
Samuel West
Amíg egyes ötletek azért buktak el, mert nem találkoztak a tömegek ízlésével, addig más elképzelésekről kiderült, hogy csalásra épültek. Az utóbbira jó példa volt egy skandináv kutatólaboratórium, amely azzal szédítette a kutyatulajdonosokat néhány évvel ezelőtt, hogy a kedvencük ugatását egy különleges fejhallgató segítségével le tudja fordítani. Az emberek pedig elhitték ezt.
A múzeum gyűjteményének részét képezi egy Segway is, amelyre egykor az autó és a kerékpár leváltójaként tekintettek sokan, és sokkal többet reméltek tőle a kövér turisták kiszolgálásán túl. Szintén kiállították a Sony 1975-ös termékét, a Betamaxot, amely West szerint ugyan egyértelműen jobb volt, mint a konkurens és végül befutó VHS, de a japán konszern elkövette azt a hibát, hogy nem akarta a Betamax licencét megosztani más cégekkel. A JVC ezzel szemben gyorsan kiépítette a partnerhálózatát. A Sony ugyanakkor tanult a hibájából és a CD kiadásakor szövetkezett a zeneiparral. A vállalat később, a MiniDisc kapcsán ugyanakkor szintén bukást könyvelhetett el.
Samuel West múzeuma a múlt héten nyitotta meg a kapuit és jelenleg 70 olyan terméket vonultat fel, amelyek sikertelennek bizonyultak. A férfi azzal indokolta a projekt elindítását, hogy elege volt a sikertörténetekből. Úgy vélte, fontos, hogy az emberek a sikertelenséget is elfogadják, mert abból sokat lehet tanulni.
West szerint a találmányok legalább 80-90 százaléka értelmetlen dolog, és erről leginkább a nagy cégek szeretnek hallgatni. A pszichológus végzettségű szakember számos multinacionális társasággal vette fel a kapcsolatot, de senki sem akart beszélni vele. Pedig West nem negatív színben akarta feltüntetni a vállalatokat, hanem az érdekelte, hogy az egyes ötleteknél mikre gondoltak. Így például, mi vezette annak a babának a megálmodóit, amely beszédfelismerési funkcióval rendelkezik és így azonosítja a hozzá beszélők hangjait, majd ennek megfelelően áll szóba velük, az adatokat pedig közvetlenül a gyerekszobából az amerikai marketingközpontnak továbbítja? De West ugyanebbe a kategóriába sorolta a Google Glass szemüveget is.
Samuel West
Amíg egyes ötletek azért buktak el, mert nem találkoztak a tömegek ízlésével, addig más elképzelésekről kiderült, hogy csalásra épültek. Az utóbbira jó példa volt egy skandináv kutatólaboratórium, amely azzal szédítette a kutyatulajdonosokat néhány évvel ezelőtt, hogy a kedvencük ugatását egy különleges fejhallgató segítségével le tudja fordítani. Az emberek pedig elhitték ezt.
A múzeum gyűjteményének részét képezi egy Segway is, amelyre egykor az autó és a kerékpár leváltójaként tekintettek sokan, és sokkal többet reméltek tőle a kövér turisták kiszolgálásán túl. Szintén kiállították a Sony 1975-ös termékét, a Betamaxot, amely West szerint ugyan egyértelműen jobb volt, mint a konkurens és végül befutó VHS, de a japán konszern elkövette azt a hibát, hogy nem akarta a Betamax licencét megosztani más cégekkel. A JVC ezzel szemben gyorsan kiépítette a partnerhálózatát. A Sony ugyanakkor tanult a hibájából és a CD kiadásakor szövetkezett a zeneiparral. A vállalat később, a MiniDisc kapcsán ugyanakkor szintén bukást könyvelhetett el.