MTI
Mindent átalakít a közszolgáltatások digitalizációja
Ügyfélközpontúságra kell törekedni a közszolgáltatások digitalizációjakor, amelyek így kényelmesebbé válhatnak - mondta Bártfai-Mager Andrea postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos a Mobilfizetési szimpóziumon.
A kormánybiztos kiemelte, hogy a megvalósítás alatt álló projektek néhány éven belül teljesen átalakíthatják többek között a közlekedési szokásokat vagy a jegyvásárlást. A konferencián Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a közlekedés fejlesztésére a következő években 3500-4000 milliárd forint áll rendelkezésre, az alapinfrastruktúra korszerűsítése megoldott, de a digitális közlekedés megteremtése további eszközöket igényel. A következő években átfogó, központi, integrált közlekedésinformatikai rendszert kell létrehozni - tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta: a közlekedés tervezése, szervezése és szabályozása átalakul, a jövő közlekedési eszközeinek a számítógép az alapja, az autonóm járművek hatása a foglalkoztatásra és az információs rendszerekre felbecsülhetetlen, kulcskérdéssé válik a közlekedés során generált adatok kezelése és felhasználása. Az államnak megrendelőként különösen fontos a személyszállítás analóg rendszerének lecserélése és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerhez (ekáer) hasonló megoldás bevezetése, hiszen jelenleg nincs korszerű utasszámlálás és így felmérés sem a járatok kihasználtságáról, és a közlekedési alapinfrastruktúra digitális feldolgozása is az elejénél tart. Az államtitkár szerint a tervezett fejlesztések teljesen átalakíthatják a közlekedési kultúrát Magyarországon, a közösségi közlekedést egységes jegyvásárlási rendszer és utazástervező teheti kényelmesebbé.
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendezvényén Veres Mihály, a zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a közszolgáltatásoknak is egységes, átlátható, intelligens, üzletileg életképes és készpénzmentes, felhasználói igényekre szabott megoldásokra kell alapozniuk, ahol az sms-alapú alkalmazásokat szenzorokkal ellátott okos eszközök veszik át. Hozzátette, a mobilfizetést szinte minden területen alkalmazni lehet, így például a csaknem 80 szolgáltatót érintő mobilparkolási rendszerben vagy a 7 millió ügyfelet érintő jegyvásárlásban, amely a csaknem 100 féle utazási kedvezmény egységes nyilvántartásában is segíthet.
Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a konferencián kiemelte, hogy valódi fejlesztés helyett sokszor még ma is hiányterületeket kell fejleszteni - szélessávú net, digitális kompetencia -, de az állam számára is nagy lehetőséget jelent az IoT-eszközök (Internet of things - IoT - a dolgok internete) alkalmazása. Hangsúlyozta, hogy néhány éven belül világszerte több százmilliárd lehet a hálózatba kapcsolt, egymással adatkapcsolatban álló eszközök száma. Közölte, a korszerű megoldások állami alkalmazásai kiszolgálhatják többek között az agráriumot, a honvédelmet, a belvízvédelmet, a katasztrófavédelmet, illetve átalakíthatják a közigazgatási eljárásokat, adatokat szolgáltathatnak az államigazgatás számára és segíthetnek értékesíteni a virtuális térben keletkezett adatokat.
Hiezl Gábor, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a közműiparágban átalakul a szolgáltatók és a fogyasztók szerepe, a számlázás 80 százaléka azonban még most is csekken történik, a fogyasztók 40 százaléka pedig elzárkózik az új megoldások elől. Az átalakulást adatvédelmi, szabályozói vagy informatikai kihívások is hátráltatják, de segítheti a korszerű alkalmazások terjedését, ha az ügyfelek megértik: azok nem elsősorban a szolgáltatók, hanem a felhasználók kényelmét szolgálják.
A kormánybiztos kiemelte, hogy a megvalósítás alatt álló projektek néhány éven belül teljesen átalakíthatják többek között a közlekedési szokásokat vagy a jegyvásárlást. A konferencián Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a közlekedés fejlesztésére a következő években 3500-4000 milliárd forint áll rendelkezésre, az alapinfrastruktúra korszerűsítése megoldott, de a digitális közlekedés megteremtése további eszközöket igényel. A következő években átfogó, központi, integrált közlekedésinformatikai rendszert kell létrehozni - tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta: a közlekedés tervezése, szervezése és szabályozása átalakul, a jövő közlekedési eszközeinek a számítógép az alapja, az autonóm járművek hatása a foglalkoztatásra és az információs rendszerekre felbecsülhetetlen, kulcskérdéssé válik a közlekedés során generált adatok kezelése és felhasználása. Az államnak megrendelőként különösen fontos a személyszállítás analóg rendszerének lecserélése és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerhez (ekáer) hasonló megoldás bevezetése, hiszen jelenleg nincs korszerű utasszámlálás és így felmérés sem a járatok kihasználtságáról, és a közlekedési alapinfrastruktúra digitális feldolgozása is az elejénél tart. Az államtitkár szerint a tervezett fejlesztések teljesen átalakíthatják a közlekedési kultúrát Magyarországon, a közösségi közlekedést egységes jegyvásárlási rendszer és utazástervező teheti kényelmesebbé.
A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendezvényén Veres Mihály, a zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a közszolgáltatásoknak is egységes, átlátható, intelligens, üzletileg életképes és készpénzmentes, felhasználói igényekre szabott megoldásokra kell alapozniuk, ahol az sms-alapú alkalmazásokat szenzorokkal ellátott okos eszközök veszik át. Hozzátette, a mobilfizetést szinte minden területen alkalmazni lehet, így például a csaknem 80 szolgáltatót érintő mobilparkolási rendszerben vagy a 7 millió ügyfelet érintő jegyvásárlásban, amely a csaknem 100 féle utazási kedvezmény egységes nyilvántartásában is segíthet.
Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a konferencián kiemelte, hogy valódi fejlesztés helyett sokszor még ma is hiányterületeket kell fejleszteni - szélessávú net, digitális kompetencia -, de az állam számára is nagy lehetőséget jelent az IoT-eszközök (Internet of things - IoT - a dolgok internete) alkalmazása. Hangsúlyozta, hogy néhány éven belül világszerte több százmilliárd lehet a hálózatba kapcsolt, egymással adatkapcsolatban álló eszközök száma. Közölte, a korszerű megoldások állami alkalmazásai kiszolgálhatják többek között az agráriumot, a honvédelmet, a belvízvédelmet, a katasztrófavédelmet, illetve átalakíthatják a közigazgatási eljárásokat, adatokat szolgáltathatnak az államigazgatás számára és segíthetnek értékesíteni a virtuális térben keletkezett adatokat.
Hiezl Gábor, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a közműiparágban átalakul a szolgáltatók és a fogyasztók szerepe, a számlázás 80 százaléka azonban még most is csekken történik, a fogyasztók 40 százaléka pedig elzárkózik az új megoldások elől. Az átalakulást adatvédelmi, szabályozói vagy informatikai kihívások is hátráltatják, de segítheti a korszerű alkalmazások terjedését, ha az ügyfelek megértik: azok nem elsősorban a szolgáltatók, hanem a felhasználók kényelmét szolgálják.