MTI
300 ezer embert hallgattak le öt év alatt Romániában
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jogi karának előadótanára, Radu Cirita szerint Romániában 2010 és 2015 között mintegy 300 ezer ember telefonjának lehallgatását engedélyezték a bíróságok.
Radu Chirita ügyvéd és előadótanár a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény alapján fordult adatigénylési kéréssel az összes romániai bírósághoz, és a kapott adatok alapján azt állapította meg, hogy Románia rendőrállamként működik. Kutatása eredményéről a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozott. Elmondta: a vizsgált - kevesebb mint ötéves - időszakban a bíróságoktól 109 946 esetben kérték a nyomozó hatóságok egyes emberek lehallgatását, és a bíróságok 102 729 ilyen kérést hagytak jóvá. Megjegyezte: az alapján becsülte 300 ezerre a lehallgatottak számát, hogy tapasztalata szerint egy lehallgatási kérelem háromnál több emberre vonatkozik, csak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy egy ember lehallgatását kérik az illetékes hatóságok.
Románia 176 bírósága közül 173, 42 megyei törvényszéke közül 40 válaszolt az adatigénylési kérelmére. Megkapta ugyanakkor a kért adatokat mind a 15 táblabíróságtól, valamennyi katonai bírósától és a legfelsőbb bíróságtól is. Hozzátette: a válaszadást elmulasztó bíróságok ellen pert indít a közérdekű információk eltitkolása miatt. Radu Chirita nem a lehallgatási kérések nagy számát, hanem a jóváhagyott kérések rendkívül magas arányát tartotta aggasztónak. Olyan törvényszék is akad, amelyik több mint háromezer kérés közül egyet sem utasított el. Az adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy csak a katonai bíróságoknál vizsgálják meg érdemben a lehallgatási kéréseket.
"Elfogadhatatlan az, hogy a bíróságok futószalagon hagyják jóvá az ilyen kéréseket. Ez azt jelzi, hogy a bírák elfelejtették a legfontosabb feladatukat: a jogok védelmét. A lehallgatási eljárásban a bírónak éppen az a feladata, hogy megelőzze a lehallgatási visszaéléseket, de nem úgy tűnik, hogy ez történne. A rendőrállamnak az a jellemzője, hogy hiányzik a bírói kontroll. Nálunk ez elméletben megvan, de a gyakorlatban mintha nem is létezne. (.) Ha a folyamat nem áll a bíróság ellenőrzése alatt, a hatóságok azt hallgathatják le, akit akarnak" - idézte a Mediafax a jogász tanárt.
Radu Chirita különösen aggasztónak találta, hogy a legfelsőbb bíróság több mint négyezer lehallgatási kérelmet hagyott jóvá. Ezt azért tartotta kirívóan nagy számnak, mert csak a parlamenti képviselők, miniszterek, alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági bírák, illetve a főügyészség ügyészei esetében illetékes ez a bíróság a lehallgatási kérelmek elbírálására. "Az e kategóriákba tartozó emberek száma nem haladja meg a kétezret. A több mint négyezer engedélyezett lehallgatási kérés azt jelzi, hogy mindenkit lehallgattak, ez pedig megengedhetetlen" - jelentette ki a jogász tanár.
Radu Chirita ügyvéd és előadótanár a közérdekű információkhoz való hozzáférést biztosító törvény alapján fordult adatigénylési kéréssel az összes romániai bírósághoz, és a kapott adatok alapján azt állapította meg, hogy Románia rendőrállamként működik. Kutatása eredményéről a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozott. Elmondta: a vizsgált - kevesebb mint ötéves - időszakban a bíróságoktól 109 946 esetben kérték a nyomozó hatóságok egyes emberek lehallgatását, és a bíróságok 102 729 ilyen kérést hagytak jóvá. Megjegyezte: az alapján becsülte 300 ezerre a lehallgatottak számát, hogy tapasztalata szerint egy lehallgatási kérelem háromnál több emberre vonatkozik, csak nagyon ritka esetben fordul elő, hogy egy ember lehallgatását kérik az illetékes hatóságok.
Románia 176 bírósága közül 173, 42 megyei törvényszéke közül 40 válaszolt az adatigénylési kérelmére. Megkapta ugyanakkor a kért adatokat mind a 15 táblabíróságtól, valamennyi katonai bírósától és a legfelsőbb bíróságtól is. Hozzátette: a válaszadást elmulasztó bíróságok ellen pert indít a közérdekű információk eltitkolása miatt. Radu Chirita nem a lehallgatási kérések nagy számát, hanem a jóváhagyott kérések rendkívül magas arányát tartotta aggasztónak. Olyan törvényszék is akad, amelyik több mint háromezer kérés közül egyet sem utasított el. Az adatok alapján azt a következtetést vonta le, hogy csak a katonai bíróságoknál vizsgálják meg érdemben a lehallgatási kéréseket.
"Elfogadhatatlan az, hogy a bíróságok futószalagon hagyják jóvá az ilyen kéréseket. Ez azt jelzi, hogy a bírák elfelejtették a legfontosabb feladatukat: a jogok védelmét. A lehallgatási eljárásban a bírónak éppen az a feladata, hogy megelőzze a lehallgatási visszaéléseket, de nem úgy tűnik, hogy ez történne. A rendőrállamnak az a jellemzője, hogy hiányzik a bírói kontroll. Nálunk ez elméletben megvan, de a gyakorlatban mintha nem is létezne. (.) Ha a folyamat nem áll a bíróság ellenőrzése alatt, a hatóságok azt hallgathatják le, akit akarnak" - idézte a Mediafax a jogász tanárt.
Radu Chirita különösen aggasztónak találta, hogy a legfelsőbb bíróság több mint négyezer lehallgatási kérelmet hagyott jóvá. Ezt azért tartotta kirívóan nagy számnak, mert csak a parlamenti képviselők, miniszterek, alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági bírák, illetve a főügyészség ügyészei esetében illetékes ez a bíróság a lehallgatási kérelmek elbírálására. "Az e kategóriákba tartozó emberek száma nem haladja meg a kétezret. A több mint négyezer engedélyezett lehallgatási kérés azt jelzi, hogy mindenkit lehallgattak, ez pedig megengedhetetlen" - jelentette ki a jogász tanár.