SG.hu
Az ipari robotok a kiberbűnözők új célpontjai
A gyárakban használt ipari robotok sok ponton sebezhetők, és bármikor átvehetik felettük az uralmat a kiberbűnözők. Magyarországon 1000 és 10 000 közöttre tehető az olyan ipari robotok száma, amelyek valamilyen módon veszélynek vannak kitéve.
Ha robotokkal kapcsolatos kibertámadásokról van szó, az emberek többsége valószínűleg rögtön valamelyik legfrissebb hollywoodi kasszasikerre asszociál. A valóság azonban az, hogy ma már minden termelési folyamatban kulcsszerepet játszanak az ipari robotrendszerek – a számítógépes chipek, az autók, de még az üveg gyártásában is. Ezek a rendszerek pedig sajnos sok esetben feltörhetők, amint arra a Trend Micro felhívja a figyelmet. A becslések szerint 2018-ra világszerte már 1,3 millió darab dolgozik majd a gyárakban, különféle feladatokat végezve változatos iparágakban, a hegesztéstől és a csomagolástól kezdve az ételfeldolgozáson át a fröccsöntésig. Ezek a robotrendszerek szerves részei az Ipar 4.0 nevű folyamatnak, amely az innováció új, automatizálásra és okosgyárakra épülő új hulláma, és amely a 18. század gőzgépeihez hasonlóan változtathatja meg a társadalmat.
Azonban ahogy ezek a rendszerek egyre okosabbá válnak, és egyre több eszközzel állnak kapcsolatban, úgy kínálnak egyre nagyobb támadási felületet a kiberbűnözők számára. Ma már lehetséges, hogy külső szoftverek, illetve rendszerek webes felületen, vagy API-kon keresztül kommunikáljanak a robotvezérlőkkel, az üzemeltetők pedig akár egy okostelefon-alkalmazásokon keresztül is irányíthatják a robotokat. Ezenfelül sok rendszert idejétmúlt szoftver szolgál ki, amely korábbi, sebezhető operációs rendszer verziókra és függvénytárakra épül. Olykor könnyen feltörhető függvénytáraktól függenek, gyenge hitelesítéssel, alapértelmezett, nem módosítható bejelentkezési adatokkal.
Néhány ipari robot ráadásul közvetlenül, a nyilvános internetről is elérhető, hogy távolról is lehessen felügyelni és karbantartani. A Trend Micro kutatása alapján a legtöbb, az internetes veszélyeknek ilyen módon kitett gép az Egyesült Államokban található. Néhányuk még korlátlan hozzáférést is biztosít, anonim bejelentkezési adatokkal. Nincs ok örömre azonban Magyarországon sem: a felmérés szerint hazánkban 1000 és 10 000 közé tehető azon ipari robotok száma, amelyek valamilyen módon veszélynek vannak kitéve. Ez a mennyiség kiugróan magasnak számít a régióban: Szlovéniában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában 100 alatti az ilyen jellegű, sebezhető rendszerek száma, és Romániában és Horvátországban is 100 és 1000 közötti ez a szám.
Ahogy a robotok beépülnek a gyártási folyamatokba, úgy válnak potenciális célponttá a profi kiberbűnözői csoportok számára. Számtalan fenyegetettségi forgatókönyv lehetséges a fizikai rongálástól és szabotázstól a zsarolóprogramokon át a gyári hálózaton tárolt, bizalmas adatok ellopásáig. "Szakértőink szerint a válasz erre a fenyegetésre egy olyan holisztikus megoldás, amelyhez minden érintett hozzájárulása szükséges, beleértve a kiberbiztonsági szabályok megalkotóit, a szoftverfejlesztőket, a szállítókat és a hálózatok védelmével foglalkozó szakértőket. Ez jócskán túlmutat a beágyazott szoftverek minőségének puszta javításán, azaz minden bizonnyal hosszú út elé nézünk. Mindazonáltal bízunk benne, hogy a hasonló kutatások segítik a folyamatot, és a végeredmény egy biztonságosabb Ipar 4.0 lehet” – hangsúlyozta Gömbös Attila, a Trend Micro rendszermérnöke.
Ha robotokkal kapcsolatos kibertámadásokról van szó, az emberek többsége valószínűleg rögtön valamelyik legfrissebb hollywoodi kasszasikerre asszociál. A valóság azonban az, hogy ma már minden termelési folyamatban kulcsszerepet játszanak az ipari robotrendszerek – a számítógépes chipek, az autók, de még az üveg gyártásában is. Ezek a rendszerek pedig sajnos sok esetben feltörhetők, amint arra a Trend Micro felhívja a figyelmet. A becslések szerint 2018-ra világszerte már 1,3 millió darab dolgozik majd a gyárakban, különféle feladatokat végezve változatos iparágakban, a hegesztéstől és a csomagolástól kezdve az ételfeldolgozáson át a fröccsöntésig. Ezek a robotrendszerek szerves részei az Ipar 4.0 nevű folyamatnak, amely az innováció új, automatizálásra és okosgyárakra épülő új hulláma, és amely a 18. század gőzgépeihez hasonlóan változtathatja meg a társadalmat.
Azonban ahogy ezek a rendszerek egyre okosabbá válnak, és egyre több eszközzel állnak kapcsolatban, úgy kínálnak egyre nagyobb támadási felületet a kiberbűnözők számára. Ma már lehetséges, hogy külső szoftverek, illetve rendszerek webes felületen, vagy API-kon keresztül kommunikáljanak a robotvezérlőkkel, az üzemeltetők pedig akár egy okostelefon-alkalmazásokon keresztül is irányíthatják a robotokat. Ezenfelül sok rendszert idejétmúlt szoftver szolgál ki, amely korábbi, sebezhető operációs rendszer verziókra és függvénytárakra épül. Olykor könnyen feltörhető függvénytáraktól függenek, gyenge hitelesítéssel, alapértelmezett, nem módosítható bejelentkezési adatokkal.
Néhány ipari robot ráadásul közvetlenül, a nyilvános internetről is elérhető, hogy távolról is lehessen felügyelni és karbantartani. A Trend Micro kutatása alapján a legtöbb, az internetes veszélyeknek ilyen módon kitett gép az Egyesült Államokban található. Néhányuk még korlátlan hozzáférést is biztosít, anonim bejelentkezési adatokkal. Nincs ok örömre azonban Magyarországon sem: a felmérés szerint hazánkban 1000 és 10 000 közé tehető azon ipari robotok száma, amelyek valamilyen módon veszélynek vannak kitéve. Ez a mennyiség kiugróan magasnak számít a régióban: Szlovéniában, Szerbiában, Ukrajnában és Szlovákiában 100 alatti az ilyen jellegű, sebezhető rendszerek száma, és Romániában és Horvátországban is 100 és 1000 közötti ez a szám.
Ahogy a robotok beépülnek a gyártási folyamatokba, úgy válnak potenciális célponttá a profi kiberbűnözői csoportok számára. Számtalan fenyegetettségi forgatókönyv lehetséges a fizikai rongálástól és szabotázstól a zsarolóprogramokon át a gyári hálózaton tárolt, bizalmas adatok ellopásáig. "Szakértőink szerint a válasz erre a fenyegetésre egy olyan holisztikus megoldás, amelyhez minden érintett hozzájárulása szükséges, beleértve a kiberbiztonsági szabályok megalkotóit, a szoftverfejlesztőket, a szállítókat és a hálózatok védelmével foglalkozó szakértőket. Ez jócskán túlmutat a beágyazott szoftverek minőségének puszta javításán, azaz minden bizonnyal hosszú út elé nézünk. Mindazonáltal bízunk benne, hogy a hasonló kutatások segítik a folyamatot, és a végeredmény egy biztonságosabb Ipar 4.0 lehet” – hangsúlyozta Gömbös Attila, a Trend Micro rendszermérnöke.