Gyurkity Péter
Olcsó diagnosztikát tesz lehetővé egy új chip
Az új fejlesztéssel kiválthatók a drága eszközök, így ez az elmaradottabb régiókban is elterjedhet.
Érdekes megoldásról számolt be a Stanford Egyetem kutatócsoportja, amely az úgynevezett lab-on-a-chip koncepció alapján dolgozta ki saját platformját. A két fő részből álló fejlesztés rendkívül olcsó módon teheti elérhetővé a diagnosztikát a bolygó szegényebb részein.
Az apró eszköz legfontosabb előnye, hogy darabonként alig 1 centbe kerül, legyártása pedig mindössze 20 percet vesz igénybe. A fő cél a kisebb volumenű minták levételének és megvizsgálásának olcsóbbá tétele, ez pedig a jelek szerint sikerülhet, hiszen itt lehetőség nyílik egyetlen sejt befogására, a ritkább sejtek elkülönítésére, valamint az egyes típusokba tartozó példányok megszámlálása, mégpedig az eltérő elektromos tulajdonságokon alapulva. Ezzel többek között kiválthatók az áramlási citométerek, amelyek darabonként akár 100 ezer dollárt is kóstálhatnak (nem beszélve az üzemeltetési költségekről), így a szegényebb régiókban is széles tömegek számára válhatnak elérhetővé az említett diagnosztikai módszerek.
Ahogy említettük, a megoldás két fő részből áll. Az egyik egy tiszta szilícium mikrofluidális kamra, amely a páciens sejtjeit, valamint egy többször felhasználható elektromos csíkot vonultat fel. A második alkotóelem egy inkjet nyomtató, amely a kereskedelmi forgalomban is elérhető nanorészecske vezetőképes festékkel operál, ezzel nyomtatja az elektromos csíkot a hajlékony poliészter lapkára. Ezzel az eszközzel feleslegessé válik a fluoreszkáló vagy mágneses címkék alkalmazása, hiszen nincs szükség a sejtek megjelölésére sem, de ugyanígy sikerül kiküszöbölni a tisztaszobával és a speciálisan képzett személyzettel kapcsolatos követelményeket is.
A munka eddigi eredményét a Proceedings of the National Academy of Sciences lapjain közölték, példaként pedig az emlőrákot, a maláriát, a HIV-fertőzést, valamint a TBC-jelölték meg, hiszen a diagnosztika alacsony szintje miatt a szegényebb országokban az érintettek közül jóval kevesebben maradnak életben.
Érdekes megoldásról számolt be a Stanford Egyetem kutatócsoportja, amely az úgynevezett lab-on-a-chip koncepció alapján dolgozta ki saját platformját. A két fő részből álló fejlesztés rendkívül olcsó módon teheti elérhetővé a diagnosztikát a bolygó szegényebb részein.
Az apró eszköz legfontosabb előnye, hogy darabonként alig 1 centbe kerül, legyártása pedig mindössze 20 percet vesz igénybe. A fő cél a kisebb volumenű minták levételének és megvizsgálásának olcsóbbá tétele, ez pedig a jelek szerint sikerülhet, hiszen itt lehetőség nyílik egyetlen sejt befogására, a ritkább sejtek elkülönítésére, valamint az egyes típusokba tartozó példányok megszámlálása, mégpedig az eltérő elektromos tulajdonságokon alapulva. Ezzel többek között kiválthatók az áramlási citométerek, amelyek darabonként akár 100 ezer dollárt is kóstálhatnak (nem beszélve az üzemeltetési költségekről), így a szegényebb régiókban is széles tömegek számára válhatnak elérhetővé az említett diagnosztikai módszerek.
Ahogy említettük, a megoldás két fő részből áll. Az egyik egy tiszta szilícium mikrofluidális kamra, amely a páciens sejtjeit, valamint egy többször felhasználható elektromos csíkot vonultat fel. A második alkotóelem egy inkjet nyomtató, amely a kereskedelmi forgalomban is elérhető nanorészecske vezetőképes festékkel operál, ezzel nyomtatja az elektromos csíkot a hajlékony poliészter lapkára. Ezzel az eszközzel feleslegessé válik a fluoreszkáló vagy mágneses címkék alkalmazása, hiszen nincs szükség a sejtek megjelölésére sem, de ugyanígy sikerül kiküszöbölni a tisztaszobával és a speciálisan képzett személyzettel kapcsolatos követelményeket is.
A munka eddigi eredményét a Proceedings of the National Academy of Sciences lapjain közölték, példaként pedig az emlőrákot, a maláriát, a HIV-fertőzést, valamint a TBC-jelölték meg, hiszen a diagnosztika alacsony szintje miatt a szegényebb országokban az érintettek közül jóval kevesebben maradnak életben.