MTI
Orosz kibertámadástól tart Németország
Angela Merkel német kancellár szerint előfordulhat, hogy történik orosz informatikai támadás a 2017-es németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában.
A kancellár Berlinben Erna Solberg norvég kormányfővel folytatott megbeszélése után a sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy eddig is volt már példa oroszországi hátterű informatikai támadásokra és dezinformációra, emberek félrevezetésére. Ezért "előfordulhat, hogy lesz ennek szerepe a választási kampányban". Az informatikai támadások elleni védekezés "napi szintű feladat" a német hatóságok számára - tette hozzá Angela Merkel német hírportálok beszámolói szerint. Erna Solberg elmondta, hogy Norvégiát is érik informatikai támadások, Oroszországból is, de nincsenek rendszerszerű orosz beavatkozási kísérletekre utaló jelek. Moszkvának egyébként is negatív következményekkel kellene számolnia, ha fény derülne ilyesmire, hiteltelenné válna, ha láthatóvá válna egy "orosz kapcsolat".
Német sajtóértesülések szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellária a közelmúltban megbízta a szövetségi hírszerző szolgálatot (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt (BfV) annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására. A beszámolók szerint a berlini vezetés érdeklődik egyebek mellett az iránt, hogy miért jelennek meg erősen túlzónak érzett értékelések az orosz állami médiumokban, például az, hogy a kristályéjszakához - az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz - hasonlítják a szilveszter éjjel történt szexuális zaklatásokat és rablásokat.
A hatóságok orosz hírszerző szolgálatokhoz köthető hackerekre gyanakodnak a Bundestag több pártja ellen nyáron elkövetett támadással kapcsolatban is, és attól tartanak, hogy az elkövetők bizalmas dokumentumokat szerezhettek meg, amelyeket a közvélemény befolyásolásának szándékával hoznak majd nyilvánosságra a 2017 őszi Bundestag-választás előtt. A 82 milliós Németországban 3,2 millióan származnak az egykori Szovjetunió területéről.
A kancellár Berlinben Erna Solberg norvég kormányfővel folytatott megbeszélése után a sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy eddig is volt már példa oroszországi hátterű informatikai támadásokra és dezinformációra, emberek félrevezetésére. Ezért "előfordulhat, hogy lesz ennek szerepe a választási kampányban". Az informatikai támadások elleni védekezés "napi szintű feladat" a német hatóságok számára - tette hozzá Angela Merkel német hírportálok beszámolói szerint. Erna Solberg elmondta, hogy Norvégiát is érik informatikai támadások, Oroszországból is, de nincsenek rendszerszerű orosz beavatkozási kísérletekre utaló jelek. Moszkvának egyébként is negatív következményekkel kellene számolnia, ha fény derülne ilyesmire, hiteltelenné válna, ha láthatóvá válna egy "orosz kapcsolat".
Német sajtóértesülések szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő kancellária a közelmúltban megbízta a szövetségi hírszerző szolgálatot (BND) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt (BfV) annak kiderítésével, hogy az orosz szolgálatok indítottak-e német vonatkozású, az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB gyakorlatát idéző úgynevezett aktív intézkedésekből álló programot, magyarul törekednek-e a német politikai viták és a közvélemény befolyásolására. A beszámolók szerint a berlini vezetés érdeklődik egyebek mellett az iránt, hogy miért jelennek meg erősen túlzónak érzett értékelések az orosz állami médiumokban, például az, hogy a kristályéjszakához - az 1938. november 9-én kezdődött zsidóellenes náci pogromokhoz - hasonlítják a szilveszter éjjel történt szexuális zaklatásokat és rablásokat.
A hatóságok orosz hírszerző szolgálatokhoz köthető hackerekre gyanakodnak a Bundestag több pártja ellen nyáron elkövetett támadással kapcsolatban is, és attól tartanak, hogy az elkövetők bizalmas dokumentumokat szerezhettek meg, amelyeket a közvélemény befolyásolásának szándékával hoznak majd nyilvánosságra a 2017 őszi Bundestag-választás előtt. A 82 milliós Németországban 3,2 millióan származnak az egykori Szovjetunió területéről.