SG.hu
Milliárdokat utalnak át kiberbűnözőknek a pénzügyi vezetők
Az üzleti emailekhez kapcsolódó csalások, azaz a Business E-mail Compromise (BEC) támadások a kis-, közép- és nagyvállalatokat egyaránt érintik. Az általánosan alkalmazott IT-biztonsági védelmi megoldások sajnos kevéssé hatékonyak a BEC támadásokkal szemben.
A legtöbb vállalat ma már szinte kizárólag elektronikus formában intézi pénzügyeit. Éppen ezért nem számít ritkaságnak, ha egy pénzügyi vezető e-mailben kap felszólítást egy nagyobb, akár milliós nagyságrendű összeg átutalására. Miért is lenne gyanús, ha maga a cégvezető, vagy valamelyik felsővezető e-mail címéről érkezik egy teljesen átlagos, üzletileg indokoltnak látszó kérés? Pedig könnyen előfordulhat, hogy egy kiberbűnözőkből álló profi csapat áll a háttérben. Egy rossz döntéssel a megtévesztett áldozat az állását, a cég pedig a jóhírét, vagy akár üzletfolytonosságát is kockára teheti.
Az üzleti e-mailekhez kapcsolódó csalások, más néven a Business E-mail Compromise (BEC) támadások száma világszerte nő: az FBI által azonosított áldozatok száma sokkoló mértékben, mintegy 270 százalékkal nőtt 2015 eleje óta, míg az egy esetre jutó kár összege ugyanezen időszakban átlagosan 140 ezer dollár volt. A Trend Micro adatai szerint az elmúlt két évben a csalók az esetek jelentős részében, 40 százalékában a vállalatok pénzügyi vezetőit (Chief Financial Officer - CFO) célozták meg, és 31 százalékukban az üzleti döntéshozó, illetve ügyvezető nevében szólították fel pénzügyi tranzakció indítására a gyanútlan munkatársat.
Az európai esetek közül az utóbbi időszakban a legnagyobb nyilvánosságot a Leoni AG esete kapta. A kontinens legnagyobb kábel- és vezetékgyártójának számító vállalat idén augusztusban mintegy 40 millió eurós kárt szenvedett el: a cég romániai leányvállalatának egyik pénzügyi munkatársát vezették félre BEC támadás során. Illetve ilyen volt például az ausztriai FACC repülőalkatrész gyártó cég esete, ahol a közel 42 millió eurót kitevő anyagi veszteség mellett komoly személyi következményei is voltak a támadásnak – az ügyvezetőt elbocsátották.
Sőt, az is előfordulhat, hogy egy tengerentúli BEC támadásból származó pénzt magyarországi bankszámlán helyeznek el. Egy egyesült államokbeli céget például arra utasítottak a csalók, hogy egy ciprusi bankszámlára utaljanak 98,9 millió dollárt. Szerencsére a ciprusi fiókot üzemeltető Eurobank felfedezte a csalást, és 74 millió dollárt sikerült befagyasztania, még mielőtt a csalók hozzáférhettek volna. A nyomozások szerint a maradék összeget, körülbelül 25 millió dollárt a bűnözők világszerte 20 ország bankszámláin helyezték el, köztük Magyarországon.
A BEC támadások során a bűnszervezetek a cégek elektronikus levelezésének feltörésével és bizalmas tartalmak felhasználásával követik el a csalásokat. Komolyan megtervezett támadással akár a kiszemelt cégvezető, illetve felsővezető valódi postafiókjához is hozzáférést tudnak szerezni. Így például lehetőségük nyílik arra, hogy az áldozat nevében e-mailt küldjenek, egy nagyobb összeg átutalására szólítva fel a címzettet, többnyire a cég pénzügyi vezetőjét.
A hamis levél többnyire nagyon meggyőző, mivel a csalók arra is gondot fordítanak, hogy a feltört fiók levelezését alaposan áttanulmányozzák, és szinte tökéletesen utánozzák az álcának használt cégvezető, illetve felsővezető stílusát, jellemző szófordulatait. Így sokszor nem ébred gyanú a kiszemelt cég pénzügyi munkatársában. Az e-mail tárgya a legtöbb esetben tartalmazza az „átutalás”, a „kérés”, illetve a „sürgős” szavakat, és kiküldését gyakran a munkaidő végére időzítik, hogy az esetleges kapkodásban ne legyen idő mindent ellenőrizni. Egy cég átlagosan 25-75 ezer dollárt veszíthet, de volt már példa több tízmillió dolláros kárra is.
A Business E-mail Compromise (BEC) támadások nem elsősorban a nagyvállalatok számára jelentenek fenyegetést, hiszen ezeknél a cégeknél általában többlépcsős ellenőrzési folyamaton kell keresztülmennie minden pénzügyi kérelemnek. Sokkal inkább a kis- és középvállalatokat érinti a probléma, ahol a belső folyamatokat csak kisebb mértékben szabályozzák. Közülük is könnyebben célponttá válhatnak azok a cégek, amelyek nemzetközi partnerek számára indítanak rendszeresen online pénzügyi tranzakciókat, mivel a hamis levelekben sokszor külföldi bankszámlára kérik az összeg átutalását.
Néhány hónapja vette őrizetbe az Interpol egy 40 fős, kiterjedt hálózat vezetőjét Nigériában, aki „Mike” álnéven összesen több mint 60 millió dollárt csalhatott ki világszerte több száz embertől. A kis-, közép- és nagyvállalatokat egyaránt érintő támadások során az egyik áldozatot 15,4 millió dollárral károsították meg. A bűnszervezet vezetőjének letartóztatását hosszas nyomozás előzte meg, melynek során a Trend Micro értékes információkkal szolgált az Interpol számára az elkövető azonosításához. A vállalat már 2014 óta szorosan együttműködik a nemzetközi szervezettel a kiberbűnözés visszaszorításáért.
A legtöbb vállalat ma már szinte kizárólag elektronikus formában intézi pénzügyeit. Éppen ezért nem számít ritkaságnak, ha egy pénzügyi vezető e-mailben kap felszólítást egy nagyobb, akár milliós nagyságrendű összeg átutalására. Miért is lenne gyanús, ha maga a cégvezető, vagy valamelyik felsővezető e-mail címéről érkezik egy teljesen átlagos, üzletileg indokoltnak látszó kérés? Pedig könnyen előfordulhat, hogy egy kiberbűnözőkből álló profi csapat áll a háttérben. Egy rossz döntéssel a megtévesztett áldozat az állását, a cég pedig a jóhírét, vagy akár üzletfolytonosságát is kockára teheti.
Az üzleti e-mailekhez kapcsolódó csalások, más néven a Business E-mail Compromise (BEC) támadások száma világszerte nő: az FBI által azonosított áldozatok száma sokkoló mértékben, mintegy 270 százalékkal nőtt 2015 eleje óta, míg az egy esetre jutó kár összege ugyanezen időszakban átlagosan 140 ezer dollár volt. A Trend Micro adatai szerint az elmúlt két évben a csalók az esetek jelentős részében, 40 százalékában a vállalatok pénzügyi vezetőit (Chief Financial Officer - CFO) célozták meg, és 31 százalékukban az üzleti döntéshozó, illetve ügyvezető nevében szólították fel pénzügyi tranzakció indítására a gyanútlan munkatársat.
Az európai esetek közül az utóbbi időszakban a legnagyobb nyilvánosságot a Leoni AG esete kapta. A kontinens legnagyobb kábel- és vezetékgyártójának számító vállalat idén augusztusban mintegy 40 millió eurós kárt szenvedett el: a cég romániai leányvállalatának egyik pénzügyi munkatársát vezették félre BEC támadás során. Illetve ilyen volt például az ausztriai FACC repülőalkatrész gyártó cég esete, ahol a közel 42 millió eurót kitevő anyagi veszteség mellett komoly személyi következményei is voltak a támadásnak – az ügyvezetőt elbocsátották.
Sőt, az is előfordulhat, hogy egy tengerentúli BEC támadásból származó pénzt magyarországi bankszámlán helyeznek el. Egy egyesült államokbeli céget például arra utasítottak a csalók, hogy egy ciprusi bankszámlára utaljanak 98,9 millió dollárt. Szerencsére a ciprusi fiókot üzemeltető Eurobank felfedezte a csalást, és 74 millió dollárt sikerült befagyasztania, még mielőtt a csalók hozzáférhettek volna. A nyomozások szerint a maradék összeget, körülbelül 25 millió dollárt a bűnözők világszerte 20 ország bankszámláin helyezték el, köztük Magyarországon.
A BEC támadások során a bűnszervezetek a cégek elektronikus levelezésének feltörésével és bizalmas tartalmak felhasználásával követik el a csalásokat. Komolyan megtervezett támadással akár a kiszemelt cégvezető, illetve felsővezető valódi postafiókjához is hozzáférést tudnak szerezni. Így például lehetőségük nyílik arra, hogy az áldozat nevében e-mailt küldjenek, egy nagyobb összeg átutalására szólítva fel a címzettet, többnyire a cég pénzügyi vezetőjét.
A hamis levél többnyire nagyon meggyőző, mivel a csalók arra is gondot fordítanak, hogy a feltört fiók levelezését alaposan áttanulmányozzák, és szinte tökéletesen utánozzák az álcának használt cégvezető, illetve felsővezető stílusát, jellemző szófordulatait. Így sokszor nem ébred gyanú a kiszemelt cég pénzügyi munkatársában. Az e-mail tárgya a legtöbb esetben tartalmazza az „átutalás”, a „kérés”, illetve a „sürgős” szavakat, és kiküldését gyakran a munkaidő végére időzítik, hogy az esetleges kapkodásban ne legyen idő mindent ellenőrizni. Egy cég átlagosan 25-75 ezer dollárt veszíthet, de volt már példa több tízmillió dolláros kárra is.
A Business E-mail Compromise (BEC) támadások nem elsősorban a nagyvállalatok számára jelentenek fenyegetést, hiszen ezeknél a cégeknél általában többlépcsős ellenőrzési folyamaton kell keresztülmennie minden pénzügyi kérelemnek. Sokkal inkább a kis- és középvállalatokat érinti a probléma, ahol a belső folyamatokat csak kisebb mértékben szabályozzák. Közülük is könnyebben célponttá válhatnak azok a cégek, amelyek nemzetközi partnerek számára indítanak rendszeresen online pénzügyi tranzakciókat, mivel a hamis levelekben sokszor külföldi bankszámlára kérik az összeg átutalását.
Néhány hónapja vette őrizetbe az Interpol egy 40 fős, kiterjedt hálózat vezetőjét Nigériában, aki „Mike” álnéven összesen több mint 60 millió dollárt csalhatott ki világszerte több száz embertől. A kis-, közép- és nagyvállalatokat egyaránt érintő támadások során az egyik áldozatot 15,4 millió dollárral károsították meg. A bűnszervezet vezetőjének letartóztatását hosszas nyomozás előzte meg, melynek során a Trend Micro értékes információkkal szolgált az Interpol számára az elkövető azonosításához. A vállalat már 2014 óta szorosan együttműködik a nemzetközi szervezettel a kiberbűnözés visszaszorításáért.