MTI
800 ezer helyett csak százezres bírságot kap a Kutyapárt a mobilszoftverért
A Kúria szerint is sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét a Magyar Kétfarkú Kutya Párt "Szavazz érvénytelenül!" mobiltelefonos applikációja, de nem sérti a szavazás titkosságát.
A bíróság ezzel a döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát az ügyben és a pártra az NVB által kirótt nyolcszázezer forintos bírságot százezer forintra mérsékelte. A Kúria, még a népszavazás előtt, ugyancsak az applikáció miatt benyújtott kifogás ügyében már egy hete megállapította, hogy az applikáció nem sérti a szavazás titkosságát, de akkor még - mivel abban az eljárásban még nem szabott ki bírságot az NVB - erről nem dönthetett.
Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély kifogással fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz a párt mobiltelefonos applikációja miatt. Az NVB október 7-én megállapította, hogy a párt az applikáció aktiválásával megsértette a választások titkosságának alapelvét, a választás tisztaságának az elvét, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az NVB emellett a pártra 832 500 forint bírságot szabott ki. Az NVB határozatában megállapította: a párt aktiválta az applikációt az október 2-ai országos népszavazás napján, ezáltal lehetővé tette a felhasználóknak, hogy oda a szavazólapról készített fényképfelvételeiket feltöltsék, a többi felhasználóval megosszák, amit számos választópolgár meg is tett.
Az NVB határozatával szemben azonban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Kúria kedden bírált el. A Kúria szerint az applikáció október 2-án történő alkalmazásának lehetővé tétele, az applikációra a szavazólapok fényképfelvételeinek feltöltése és megosztása az NVB álláspontjával szemben nem sérti a választások titkosságának alapelvét, a választás tisztaságának elvét, valamint a jóhiszemű joggyakorlás elvét. A bíróság szerint ugyanakkor az alkalmazás sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A bíróság szerint a választások titkosságának alapelve azért nem sérült, mert az applikáció nem adott lehetőséget arra, hogy az azt felhasználók személyes adataihoz hozzáférjenek, így az alkalmazással nem lehet adott szavazatot az azt leadóhoz kötni. A bíróság végzésének indoklásában hivatkozott a Kúria egy másik tanácsának egy hasonló ügyben már meghozott végzésére, amely szerint nem sérti a választás, szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról a szavazófülkében fényképfelvételt készít, mert ezt tiltó jogszabályi rendelkezés nincs.
A bíróság ugyanakkor jelezte: a szavazólap arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik ezért, ha az arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt az applikációra feltöltik, azt közzéteszik. A Kúria az indoklásban kiemelte: az applikációban foglaltakat és a feltöltésükre biztatást nem azért tartja a rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközőnek, mert az applikáció lehetőséget ad a választópolgároknak - személyes visszakövetés nélkül - a szavazatuk tartalmának közlésére, hanem annak módja - a szavazólapokról készült fényképfelvételek és ezek feltöltése - miatt.
A bíróság szerint ugyan az applikációval a párt rendeltetésellenes joggyakorlást tanúsított, azonban ez a jogsértés az országos népszavazás tisztaságát érdemben nem befolyásolta, a jogsértés nagysága pedig nem alkalmas arra, hogy megállapítsák, hogy sérült a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv. A bíróság végzésében felhívta a figyelmet arra, az országos népszavazás kampányának nemcsak a feltett kérdés megválaszolásának mikéntje, hanem a részvétel vagy a távolmaradás is része volt, így az érvénytelen szavazás leadására buzdító applikáció működtetése, elérhetővé tétele alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagyis kampányeszköz volt. A kampánytevékenységre azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközően került sor, ezért az NVB jogszerűen szankcionálta a jogsértést a bíróság szerint.
A Kúria szerint azonban a bírság aránytalanul nagy volt, mivel a párt nem több, hanem csak egy jogsértést követett el. Emellett a Kúria szerint az NVB tévesen hivatkozott a bírság kiszabásakor az ismétlődő jogsértésre, mivel az NVB-határozat meghozatalakor még nem volt jogerős az applikáció ügyében egy másik kifogás alapján hozott NVB-határozat. A bíróság ezek alapján százezer forintra mérsékelte a kiszabott bírságot. A Kúria végzése jogerős.
A bíróság ezzel a döntésével megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát az ügyben és a pártra az NVB által kirótt nyolcszázezer forintos bírságot százezer forintra mérsékelte. A Kúria, még a népszavazás előtt, ugyancsak az applikáció miatt benyújtott kifogás ügyében már egy hete megállapította, hogy az applikáció nem sérti a szavazás titkosságát, de akkor még - mivel abban az eljárásban még nem szabott ki bírságot az NVB - erről nem dönthetett.
Az ügy előzménye, hogy egy magánszemély kifogással fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz a párt mobiltelefonos applikációja miatt. Az NVB október 7-én megállapította, hogy a párt az applikáció aktiválásával megsértette a választások titkosságának alapelvét, a választás tisztaságának az elvét, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az NVB emellett a pártra 832 500 forint bírságot szabott ki. Az NVB határozatában megállapította: a párt aktiválta az applikációt az október 2-ai országos népszavazás napján, ezáltal lehetővé tette a felhasználóknak, hogy oda a szavazólapról készített fényképfelvételeiket feltöltsék, a többi felhasználóval megosszák, amit számos választópolgár meg is tett.
Az NVB határozatával szemben azonban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Kúria kedden bírált el. A Kúria szerint az applikáció október 2-án történő alkalmazásának lehetővé tétele, az applikációra a szavazólapok fényképfelvételeinek feltöltése és megosztása az NVB álláspontjával szemben nem sérti a választások titkosságának alapelvét, a választás tisztaságának elvét, valamint a jóhiszemű joggyakorlás elvét. A bíróság szerint ugyanakkor az alkalmazás sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A bíróság szerint a választások titkosságának alapelve azért nem sérült, mert az applikáció nem adott lehetőséget arra, hogy az azt felhasználók személyes adataihoz hozzáférjenek, így az alkalmazással nem lehet adott szavazatot az azt leadóhoz kötni. A bíróság végzésének indoklásában hivatkozott a Kúria egy másik tanácsának egy hasonló ügyben már meghozott végzésére, amely szerint nem sérti a választás, szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról a szavazófülkében fényképfelvételt készít, mert ezt tiltó jogszabályi rendelkezés nincs.
A bíróság ugyanakkor jelezte: a szavazólap arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik ezért, ha az arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt az applikációra feltöltik, azt közzéteszik. A Kúria az indoklásban kiemelte: az applikációban foglaltakat és a feltöltésükre biztatást nem azért tartja a rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközőnek, mert az applikáció lehetőséget ad a választópolgároknak - személyes visszakövetés nélkül - a szavazatuk tartalmának közlésére, hanem annak módja - a szavazólapokról készült fényképfelvételek és ezek feltöltése - miatt.
A bíróság szerint ugyan az applikációval a párt rendeltetésellenes joggyakorlást tanúsított, azonban ez a jogsértés az országos népszavazás tisztaságát érdemben nem befolyásolta, a jogsértés nagysága pedig nem alkalmas arra, hogy megállapítsák, hogy sérült a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv. A bíróság végzésében felhívta a figyelmet arra, az országos népszavazás kampányának nemcsak a feltett kérdés megválaszolásának mikéntje, hanem a részvétel vagy a távolmaradás is része volt, így az érvénytelen szavazás leadására buzdító applikáció működtetése, elérhetővé tétele alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagyis kampányeszköz volt. A kampánytevékenységre azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközően került sor, ezért az NVB jogszerűen szankcionálta a jogsértést a bíróság szerint.
A Kúria szerint azonban a bírság aránytalanul nagy volt, mivel a párt nem több, hanem csak egy jogsértést követett el. Emellett a Kúria szerint az NVB tévesen hivatkozott a bírság kiszabásakor az ismétlődő jogsértésre, mivel az NVB-határozat meghozatalakor még nem volt jogerős az applikáció ügyében egy másik kifogás alapján hozott NVB-határozat. A bíróság ezek alapján százezer forintra mérsékelte a kiszabott bírságot. A Kúria végzése jogerős.