SG.hu
A stabil internet a távsebészet alapfeltétele
Stabil internethálózat és nullához közelítő hálózati késleltetés a távsebészet működésének alapfeltétele.
Dr. Prodán Zsolt gyermekszívsebész Okostelefon Akadémián tartott előadása szerint bár a technológia feltételek egyre inkább adottak, a mérnököknek el kell rugaszkodniuk az emberszabású robotok víziójától. Ma már létezik sebészeti beavatkozásra használható robot, amelyet az amerikai hadsereg kutatás-fejlesztési részlege, a DARPA kezdeményezésére fejlesztettek ki. Az eredetileg harctéren sérült katonák ellátására kifejlesztett da Vinci sebészrobot lehetőséget ad távsebészetre, vagyis arra, hogy egy távolban tartózkodó emberen végezzen operációt egy orvos.
A távsebészet megvalósításához elengedhetetlen a megbízható internethálózat és a megfelelő adatátviteli sebesség, hiszen a sebésznek valós időben, tökéletes minőségben kell látnia maga előtt a távolban lévő páciens testét, és a robot karjainak küldött utasítások sem késhetnek vagy akadhatnak el mondjuk a hálózati forgalom zsúfoltsága miatt. A távsebészetben a da Vinci robotot használó sebész egy háromdimenziós megjelenítőn látja maga előtt a testet, kézmozdulatait pedig egy robotkar-rendszer követi le. Bár a robot nehezen hozzáférhető, de sebésztechnikailag egyszerűbb beavatkozásokhoz – például prosztata-, és nőgyógyászati műtéteknél jól használható, tömeges felhasználásra nem alkalmas.
Elterjedését nem is feltétlenül az eszköz 350-400 millió forintos ára és a havi szinten 80 millió forintos fenntartási költsége gátolja, hanem hogy ezek mellett a paraméterek mellett sem egyszerűsíti kellő mértékben az orvosok munkáját – derült ki Prodán Zsolt előadásából. Úgy véli, az orvoslás jövőjét valószínűleg a „gammakés”-hez hasonló precíziós megoldások jelentik: a gamma sugársebészeti beavatkozással rendkívül nagy pontossággal lehet kiégetni a daganatos sejteket anélkül, hogy a beavatkozás a szervezet egyéb, ép részeit feleslegesen károsítaná.
A szívsebész úgy véli, hogy a jövő sebészrobotja valószínűleg még a gépkarokkal felszerelt da Vincinél is kevésbé fog hasonlítani az emberre, mivel az orvosi célfeladatok elvégzésére nem ez az optimális forma. A jövőben olyan robotokat kell tervezni, amelyek minimális roncsolással, akár az emberek meglévő testnyílásain keresztül képesek elvégezni a beavatkozásokat. Rengeteg potenciál mutatkozik a 3D-nyomtatott protézisekben, illetve rengeteget fognak segíteni a diagnosztizálásban a testbe juttatható, 4K-s felbontású apró kamerák, amelyek elődeiknél több részletet mutatnak meg az orvosoknak. A robotok mellett a mesterséges intelligencia is segíteni fogja a jövő orvosait például a betegekről évek során gyűjtött adatok elemzésével, amelyek költséges vizsgálatok nélkül is felfedhetnek egyes egészségügyi kockázatokat, betegségre való hajlamokat.
Dr. Prodán Zsolt gyermekszívsebész Okostelefon Akadémián tartott előadása szerint bár a technológia feltételek egyre inkább adottak, a mérnököknek el kell rugaszkodniuk az emberszabású robotok víziójától. Ma már létezik sebészeti beavatkozásra használható robot, amelyet az amerikai hadsereg kutatás-fejlesztési részlege, a DARPA kezdeményezésére fejlesztettek ki. Az eredetileg harctéren sérült katonák ellátására kifejlesztett da Vinci sebészrobot lehetőséget ad távsebészetre, vagyis arra, hogy egy távolban tartózkodó emberen végezzen operációt egy orvos.
A távsebészet megvalósításához elengedhetetlen a megbízható internethálózat és a megfelelő adatátviteli sebesség, hiszen a sebésznek valós időben, tökéletes minőségben kell látnia maga előtt a távolban lévő páciens testét, és a robot karjainak küldött utasítások sem késhetnek vagy akadhatnak el mondjuk a hálózati forgalom zsúfoltsága miatt. A távsebészetben a da Vinci robotot használó sebész egy háromdimenziós megjelenítőn látja maga előtt a testet, kézmozdulatait pedig egy robotkar-rendszer követi le. Bár a robot nehezen hozzáférhető, de sebésztechnikailag egyszerűbb beavatkozásokhoz – például prosztata-, és nőgyógyászati műtéteknél jól használható, tömeges felhasználásra nem alkalmas.
Elterjedését nem is feltétlenül az eszköz 350-400 millió forintos ára és a havi szinten 80 millió forintos fenntartási költsége gátolja, hanem hogy ezek mellett a paraméterek mellett sem egyszerűsíti kellő mértékben az orvosok munkáját – derült ki Prodán Zsolt előadásából. Úgy véli, az orvoslás jövőjét valószínűleg a „gammakés”-hez hasonló precíziós megoldások jelentik: a gamma sugársebészeti beavatkozással rendkívül nagy pontossággal lehet kiégetni a daganatos sejteket anélkül, hogy a beavatkozás a szervezet egyéb, ép részeit feleslegesen károsítaná.
A szívsebész úgy véli, hogy a jövő sebészrobotja valószínűleg még a gépkarokkal felszerelt da Vincinél is kevésbé fog hasonlítani az emberre, mivel az orvosi célfeladatok elvégzésére nem ez az optimális forma. A jövőben olyan robotokat kell tervezni, amelyek minimális roncsolással, akár az emberek meglévő testnyílásain keresztül képesek elvégezni a beavatkozásokat. Rengeteg potenciál mutatkozik a 3D-nyomtatott protézisekben, illetve rengeteget fognak segíteni a diagnosztizálásban a testbe juttatható, 4K-s felbontású apró kamerák, amelyek elődeiknél több részletet mutatnak meg az orvosoknak. A robotok mellett a mesterséges intelligencia is segíteni fogja a jövő orvosait például a betegekről évek során gyűjtött adatok elemzésével, amelyek költséges vizsgálatok nélkül is felfedhetnek egyes egészségügyi kockázatokat, betegségre való hajlamokat.