SG.hu
Túl keveset fizetnek az online platformok a szerzőknek
Méltányos feltételeket követelnek az online platformokkal szemben az európai alkotók.
Pedro Almadovar, Ennio Moricone, Andrea Bocelli és még 18 ezer, köztük 650 magyar szerző, így Presser Gábor, Jeney Zoltán, Zorán, Tariska Szabolcs, Spiró György, Likó Marcell és Király Viktor is aláírta az Európai Bizottság vezetőjének címzett nyílt levelet. A dokumentum a digitális piac kiegyensúlyozottá tételét és az alkotók méltányos javadalmazását sürgeti.
Az Európai Bizottságra a kulturális-kreatív iparág azért próbál meg nyomást gyakorolni, hogy az minél hamarabb megfelelő megoldást találjon az elsősorban alkotókat sújtó, ún. értéktranszfer kérdésére. A probléma lényege, hogy a fogyasztók által feltöltött, alapvetően ingyenesen elérhető tartalmakra alapuló online platformok jelentős bevételeikből alig juttatnak az alkotóknak. Eközben a jogszerűen működő tartalomszolgáltatások (iTunes, Deezer, Spotify, Netflix) törekednek a tisztességes megosztásra és elszámolásra.
Korábban elsősorban dalszerzők és zenészek szakmai szervezetei tiltakoztak a platformszolgáltatók piaci gyakorlata miatt, most azonban a kreatív iparág minden korábbinál nagyobb összefogásban emelte fel a szavát. Véleményük szerint ugyanis nemcsak a zenészvilág, de az egész kulturális-kreatív ökoszisztéma veszélyben van. Éppen ezért dalszerzők, írók, rendezők, forgatókönyvírók, fotósok, szobrászok, festők az EB elnökének, Jean-Claude Junckernek címzett levelükben közösen sürgetik a változást.
Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója elmondta: ”Az online platformszolgáltatások piaci összértéke 22 milliárd euró, és ennek komoly része, 23%-a közvetlenül kulturális termékek: zenék, filmek, irodalmi vagy vizuális művek felhasználásához kötődik. Ehhez képest a szolgáltatók semmit vagy csak jelentéktelen töredékösszegeket adnak az alkotóknak – ezen a helyzeten változtatni kell.” A nyílt levél szerint a megoldást az európai jogalkotás jelentheti: Azok a szereplők, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tartalom hozzáférésében, többé ne mentesülhessenek minden szerzői jogi felelősség alól.
A platformszolgáltatások, amelyek ingyen biztosítanak hozzáférést az online tartalmakhoz (ilyen például a Facebook, a SoundCloud vagy a YouTube) elsősorban a felhasználók által feltöltött tartalmakra vagy a már meglévő tartalmak összegyűjtésére épülnek. Sajnos nagyon gyakran egyáltalán nem, vagy csak alig juttatnak bevételt a művek készítőinek. Ez értéktranszfert (angolul: „transfer of value”-t) eredményez, hiszen az alkotótevékenység által teremtett érték – túlnyomó részben – így a platformszolgáltatóké lesz, ahelyett, hogy az alkotók jutnának hozzá. Az értéktranszfer egy rossz hatékonyságú és méltánytalan piacot hozott létre, emellett veszélyezteti az Unió kulturális és kreatív szektorainak hosszú távú egészséges működését és a digitális egységes piac sikerét.
Pedro Almadovar, Ennio Moricone, Andrea Bocelli és még 18 ezer, köztük 650 magyar szerző, így Presser Gábor, Jeney Zoltán, Zorán, Tariska Szabolcs, Spiró György, Likó Marcell és Király Viktor is aláírta az Európai Bizottság vezetőjének címzett nyílt levelet. A dokumentum a digitális piac kiegyensúlyozottá tételét és az alkotók méltányos javadalmazását sürgeti.
Az Európai Bizottságra a kulturális-kreatív iparág azért próbál meg nyomást gyakorolni, hogy az minél hamarabb megfelelő megoldást találjon az elsősorban alkotókat sújtó, ún. értéktranszfer kérdésére. A probléma lényege, hogy a fogyasztók által feltöltött, alapvetően ingyenesen elérhető tartalmakra alapuló online platformok jelentős bevételeikből alig juttatnak az alkotóknak. Eközben a jogszerűen működő tartalomszolgáltatások (iTunes, Deezer, Spotify, Netflix) törekednek a tisztességes megosztásra és elszámolásra.
Korábban elsősorban dalszerzők és zenészek szakmai szervezetei tiltakoztak a platformszolgáltatók piaci gyakorlata miatt, most azonban a kreatív iparág minden korábbinál nagyobb összefogásban emelte fel a szavát. Véleményük szerint ugyanis nemcsak a zenészvilág, de az egész kulturális-kreatív ökoszisztéma veszélyben van. Éppen ezért dalszerzők, írók, rendezők, forgatókönyvírók, fotósok, szobrászok, festők az EB elnökének, Jean-Claude Junckernek címzett levelükben közösen sürgetik a változást.
Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója elmondta: ”Az online platformszolgáltatások piaci összértéke 22 milliárd euró, és ennek komoly része, 23%-a közvetlenül kulturális termékek: zenék, filmek, irodalmi vagy vizuális művek felhasználásához kötődik. Ehhez képest a szolgáltatók semmit vagy csak jelentéktelen töredékösszegeket adnak az alkotóknak – ezen a helyzeten változtatni kell.” A nyílt levél szerint a megoldást az európai jogalkotás jelentheti: Azok a szereplők, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tartalom hozzáférésében, többé ne mentesülhessenek minden szerzői jogi felelősség alól.
A platformszolgáltatások, amelyek ingyen biztosítanak hozzáférést az online tartalmakhoz (ilyen például a Facebook, a SoundCloud vagy a YouTube) elsősorban a felhasználók által feltöltött tartalmakra vagy a már meglévő tartalmak összegyűjtésére épülnek. Sajnos nagyon gyakran egyáltalán nem, vagy csak alig juttatnak bevételt a művek készítőinek. Ez értéktranszfert (angolul: „transfer of value”-t) eredményez, hiszen az alkotótevékenység által teremtett érték – túlnyomó részben – így a platformszolgáltatóké lesz, ahelyett, hogy az alkotók jutnának hozzá. Az értéktranszfer egy rossz hatékonyságú és méltánytalan piacot hozott létre, emellett veszélyezteti az Unió kulturális és kreatív szektorainak hosszú távú egészséges működését és a digitális egységes piac sikerét.