SG.hu·
Élesedhet a harc a ritkaföldfémekért
Minél inkább nő a kereslet az új termékek iránt, annál nagyobb gondban van az ipar a szükséges nyersanyagok előteremtése miatt.
A Fraunhofer Társaság Rendszer- és Innovációkutató Intézete (ISI) a Német Nyersanyagügynökség (DERA) megbízásából készített tanulmányt a jövőbeli technológiákhoz szükséges alapanyagok helyzetéről. A dokumentum alapján a jövőben jelentős mértékben megnövekedhet a kereslet a stratégiai nyersanyagok, például a lítium iránt. Dr. Frank Marscheider-Weidemann, a tanulmány koordinátora kijelentette, hogy összesen több mint 160 jövőbeli technológiát vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy milyen szinten van jelenleg, mennyire kiforrott a piacon való megjelenésre, mik a nyersanyagigényei és milyenek az újrafeldolgozási lehetőségei. 42 technológiát tanulmányoztak tüzetesebben is és kidolgozták ezek 2035-ös várható nyersanyagigényét.
A lítium, a rénium, a terbium és a diszprózium esetében 2035-re a kereslet a mostani globális termelés kétszeresére emelkedhet. A germánium, a kobalt, a szkandium, a tantál, a neodímium és a prazeodímium esetében szintén többet kellene termelni, mint ma. Torsten Brandenburg, a DERA nyersanyag-gazdasági részlegvezetője közölte, hogy a növekvő kereslet elsősorban a légi közlekedés és az űrhajózás igényeire vezethető vissza.
Peter Buchholz, a DERA vezetője rámutatott, hogy a biztos nyersanyag-ellátás érdekében a különböző cégeknek időben foglalkozniuk kellene a nemzetközi nyersanyagpiac fejleményeivel és figyelembe kellene venniük a lehetséges alternatív stratégiákat. Többek között új szállítókat kellene keresniük, akik képesek hatékonyabbá tenni a gyártást és az eddiginél sokkal inkább előtérbe kellene helyezni a nyersanyag-újrahasznosítási technológiákat.
A Fraunhofer Társaság Rendszer- és Innovációkutató Intézete (ISI) a Német Nyersanyagügynökség (DERA) megbízásából készített tanulmányt a jövőbeli technológiákhoz szükséges alapanyagok helyzetéről. A dokumentum alapján a jövőben jelentős mértékben megnövekedhet a kereslet a stratégiai nyersanyagok, például a lítium iránt. Dr. Frank Marscheider-Weidemann, a tanulmány koordinátora kijelentette, hogy összesen több mint 160 jövőbeli technológiát vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy milyen szinten van jelenleg, mennyire kiforrott a piacon való megjelenésre, mik a nyersanyagigényei és milyenek az újrafeldolgozási lehetőségei. 42 technológiát tanulmányoztak tüzetesebben is és kidolgozták ezek 2035-ös várható nyersanyagigényét.
A lítium, a rénium, a terbium és a diszprózium esetében 2035-re a kereslet a mostani globális termelés kétszeresére emelkedhet. A germánium, a kobalt, a szkandium, a tantál, a neodímium és a prazeodímium esetében szintén többet kellene termelni, mint ma. Torsten Brandenburg, a DERA nyersanyag-gazdasági részlegvezetője közölte, hogy a növekvő kereslet elsősorban a légi közlekedés és az űrhajózás igényeire vezethető vissza.
Peter Buchholz, a DERA vezetője rámutatott, hogy a biztos nyersanyag-ellátás érdekében a különböző cégeknek időben foglalkozniuk kellene a nemzetközi nyersanyagpiac fejleményeivel és figyelembe kellene venniük a lehetséges alternatív stratégiákat. Többek között új szállítókat kellene keresniük, akik képesek hatékonyabbá tenni a gyártást és az eddiginél sokkal inkább előtérbe kellene helyezni a nyersanyag-újrahasznosítási technológiákat.