SG.hu
Három napos munkahét helyett itt a mindig online munkakörnyezet
Az elmúlt két évtized alatt alapjaiban változtak meg a munkavégzési szokásaink. Bármerre is járunk, a munka mindenhol körülvesz bennünket.
Napjainkra az ötvenes évek víziója - miszerint három napos lesz a munkahét - végérvényesen eltűnni látszik. Egyre inkább elszakadunk a hagyományos irodai munkakörnyezettől, és helyette a "mindig online" életmód kerül a középpontba. Mi hozta ezt a változást? Milyen tényezők befolyásolják a munkavégzési szokások átalakulását és az irodapiac fejlődését? A Leitz irodaszergyártó a jövő munkahelyeit, valamint a dolgozók munkavégzési szokásait kutatja és próbálja meg előrejelezni. Most megjelent legújabb tanulmányuk szerint ma már minden ötödik alkalmazott munkájának legalább felét irodáján kívül végzi, és ez a trend folyamatosan erősödik, azaz a "mobil munkavállaló" kialakulásának lehetünk szemtanúi.
Az időzónákon átnyúló cégek és projektek miatt egyre jellemzőbbé válnak a munkaidőn kívüli konferenciahívások, és ma már az is elterjedt, hogy szabadság alatt is dolgozunk. A mobiltelefónia előtti korban (úgy 25 évvel ezelőtt) egy otthonról dolgozó irodai alkalmazott akár egy teljes napon át elérhetetlen volt, és ez mégsem okozott problémát a napi munkában. A szabadság pedig 1-2 héten át tartott, a munka világától teljesen elzárva.
Ma azonban egészen más a helyzet: internet vagy mobiltelefon nélkül már el sem tudjuk képzelni a napunkat, ez pedig azt jelenti, hogy a munka heti hét napon, napi 24 órán át karnyújtásnyira van tőlünk. A munkakultúra átalakulásának, az informatika és a mobiltechnológia fejlődésének, a hordozható, egymással összekapcsolható eszközök megjelenésének, valamint a Wi-Fi terjedésének köszönhetően munkavégzésünk egyre inkább függetlenedik az irodától.
A Leitz felmérése szerint a munkavállalók munkaidejük jelentős részét még mindig a központi irodában töltik, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a munkavégzés decentralizálódik, és a cégeknél a "bárhonnan, bármikor dolgozni" szemlélet kerül előtérbe. A kutatásban résztvevők 53%-a azt nyilatkozta, hogy munka közben leginkább az íróasztalához kötődik ("pillérek"), 27%-uk sokat mozog az iroda közvetlen közelében ("vándorok"), 11%-uk rendszeres utakat tesz az irodán kívül ("felfedezők"), 8%-uk pedig csak nagyon ritkán tartózkodik az irodában ("úttörők").
A munka világában ezek az arányok gazdasági szektoronként változnak és az adott szektoron belül munkafunkciók szerint is különböznek, de makroszinten már azt láthatjuk, hogy a munkaerő közel fele már "nomád" vagy "félnomád" jellegű (helyváltoztató) munkavégzést folytat. Ez a trend pedig magával hozza az irodapiac átalakulását is.
Az elmúlt időszakban egyre inkább csökkent a hagyományos irodák kihasználtsága. Sok tanulmány szerint egy átlagos irodában az íróasztal ma már csak a munkaidő 50%-ában foglalt. Valószínűleg ennek a trendnek is köszönhető, hogy a korábbi évekhez képest nemzetközi és hazai szinten is folyamatosan csökkent az egy munkavállalóra eső irodatér. Hamar elterjedtek a nyitott irodák, a fülkés elrendezésű, elkülönített, ún. "személyes iroda-boxok", amelyek a jelenlegi felmérések szerint éppen azt a célt nem tudják beteljesíteni, amire hivatottak lennének, azaz a hatékonyság növelését. Ezzel szemben számos felmérés szerint közvetlenül összefüggésbe hozhatók a nagyobb stresszel és a magas vérnyomással.
A modern irodatervezők is érzékelik a hagyományos iroda hiányosságait, így a belső terek kialakításakor a funkcionalitást ma már egyre inkább felváltja a moduláris gondolkodásmód. Egyre több cég szeretné úgy használni irodáját, hogy az minél inkább megfeleljen saját brandjének, identitásának. Az irodák multifunkciós helyekké válnak, terjed a zónarendszer használata olyan közösségi terekkel, ahol a különböző térrészletek elrendezése, felszerelése, hangulata és karaktere különféle céloknak (étkezés, játék, testedzés) felel meg. Ezzel párhuzamosan az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma is növekszik, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek adott esetben már sokkal hatékonyabb munkavégzési lehetőségeket kínálnak, mint a hagyományos irodák.
A jövő legtehetségesebb munkavállalói - akik feltehetőleg a legkeresettebbek is lesznek - saját feltételeik szerint akarnak majd dolgozni, és elsősorban olyan munkalehetőségeket keresnek , melyek figyelembe veszik az életstílusukat. Ez pedig magában foglalja a magasabb fokú rugalmasságot a munkaidő-beosztásban, a növekvő mértékű távmunkát, valamint a korlátlan szabadidő és munkaszünet lehetőségét. Számukra a munkahely által felkínált előnyök - az egészségügytől kezdve addig, hogy hol és milyen formában dolgozhatnak - legalább olyan fontosak lesznek, mint maga a jövedelem. Ennek megfelelően a jövőben csak azok a cégek maradhatnak élen az Y- és a Z-generáció legtehetségesebb munkavállalóiért folytatott versenyben, akik minél előbb megteremtik a fenti feltételeket, és lehetővé teszik az irodán kívüli munkavégzést.
Napjainkra az ötvenes évek víziója - miszerint három napos lesz a munkahét - végérvényesen eltűnni látszik. Egyre inkább elszakadunk a hagyományos irodai munkakörnyezettől, és helyette a "mindig online" életmód kerül a középpontba. Mi hozta ezt a változást? Milyen tényezők befolyásolják a munkavégzési szokások átalakulását és az irodapiac fejlődését? A Leitz irodaszergyártó a jövő munkahelyeit, valamint a dolgozók munkavégzési szokásait kutatja és próbálja meg előrejelezni. Most megjelent legújabb tanulmányuk szerint ma már minden ötödik alkalmazott munkájának legalább felét irodáján kívül végzi, és ez a trend folyamatosan erősödik, azaz a "mobil munkavállaló" kialakulásának lehetünk szemtanúi.
Az időzónákon átnyúló cégek és projektek miatt egyre jellemzőbbé válnak a munkaidőn kívüli konferenciahívások, és ma már az is elterjedt, hogy szabadság alatt is dolgozunk. A mobiltelefónia előtti korban (úgy 25 évvel ezelőtt) egy otthonról dolgozó irodai alkalmazott akár egy teljes napon át elérhetetlen volt, és ez mégsem okozott problémát a napi munkában. A szabadság pedig 1-2 héten át tartott, a munka világától teljesen elzárva.
Ma azonban egészen más a helyzet: internet vagy mobiltelefon nélkül már el sem tudjuk képzelni a napunkat, ez pedig azt jelenti, hogy a munka heti hét napon, napi 24 órán át karnyújtásnyira van tőlünk. A munkakultúra átalakulásának, az informatika és a mobiltechnológia fejlődésének, a hordozható, egymással összekapcsolható eszközök megjelenésének, valamint a Wi-Fi terjedésének köszönhetően munkavégzésünk egyre inkább függetlenedik az irodától.
A Leitz felmérése szerint a munkavállalók munkaidejük jelentős részét még mindig a központi irodában töltik, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a munkavégzés decentralizálódik, és a cégeknél a "bárhonnan, bármikor dolgozni" szemlélet kerül előtérbe. A kutatásban résztvevők 53%-a azt nyilatkozta, hogy munka közben leginkább az íróasztalához kötődik ("pillérek"), 27%-uk sokat mozog az iroda közvetlen közelében ("vándorok"), 11%-uk rendszeres utakat tesz az irodán kívül ("felfedezők"), 8%-uk pedig csak nagyon ritkán tartózkodik az irodában ("úttörők").
A munka világában ezek az arányok gazdasági szektoronként változnak és az adott szektoron belül munkafunkciók szerint is különböznek, de makroszinten már azt láthatjuk, hogy a munkaerő közel fele már "nomád" vagy "félnomád" jellegű (helyváltoztató) munkavégzést folytat. Ez a trend pedig magával hozza az irodapiac átalakulását is.
Az elmúlt időszakban egyre inkább csökkent a hagyományos irodák kihasználtsága. Sok tanulmány szerint egy átlagos irodában az íróasztal ma már csak a munkaidő 50%-ában foglalt. Valószínűleg ennek a trendnek is köszönhető, hogy a korábbi évekhez képest nemzetközi és hazai szinten is folyamatosan csökkent az egy munkavállalóra eső irodatér. Hamar elterjedtek a nyitott irodák, a fülkés elrendezésű, elkülönített, ún. "személyes iroda-boxok", amelyek a jelenlegi felmérések szerint éppen azt a célt nem tudják beteljesíteni, amire hivatottak lennének, azaz a hatékonyság növelését. Ezzel szemben számos felmérés szerint közvetlenül összefüggésbe hozhatók a nagyobb stresszel és a magas vérnyomással.
A modern irodatervezők is érzékelik a hagyományos iroda hiányosságait, így a belső terek kialakításakor a funkcionalitást ma már egyre inkább felváltja a moduláris gondolkodásmód. Egyre több cég szeretné úgy használni irodáját, hogy az minél inkább megfeleljen saját brandjének, identitásának. Az irodák multifunkciós helyekké válnak, terjed a zónarendszer használata olyan közösségi terekkel, ahol a különböző térrészletek elrendezése, felszerelése, hangulata és karaktere különféle céloknak (étkezés, játék, testedzés) felel meg. Ezzel párhuzamosan az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma is növekszik, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek adott esetben már sokkal hatékonyabb munkavégzési lehetőségeket kínálnak, mint a hagyományos irodák.
A jövő legtehetségesebb munkavállalói - akik feltehetőleg a legkeresettebbek is lesznek - saját feltételeik szerint akarnak majd dolgozni, és elsősorban olyan munkalehetőségeket keresnek , melyek figyelembe veszik az életstílusukat. Ez pedig magában foglalja a magasabb fokú rugalmasságot a munkaidő-beosztásban, a növekvő mértékű távmunkát, valamint a korlátlan szabadidő és munkaszünet lehetőségét. Számukra a munkahely által felkínált előnyök - az egészségügytől kezdve addig, hogy hol és milyen formában dolgozhatnak - legalább olyan fontosak lesznek, mint maga a jövedelem. Ennek megfelelően a jövőben csak azok a cégek maradhatnak élen az Y- és a Z-generáció legtehetségesebb munkavállalóiért folytatott versenyben, akik minél előbb megteremtik a fenti feltételeket, és lehetővé teszik az irodán kívüli munkavégzést.