Mortimer
7 Intel 440BX alaplap tesztje
Az Intel 440BX chipset 1998 májusa óta van folyamatosan a piacon. Ez nagyon szokatlan egy Slot-1 chipsettől, mivel a Pentium II első két chipsete nem húzta tovább pár hónapnál. Az első Pentium II chipset, a 440FX csak pár hónapig volt a porondon, a Pentium II bemutatásától 1997 augusztusáig, amikor a 440LX chipset debütált. Ez utóbbi képes volt 7 hónapig tartani magát, mielőtt felváltotta 440BX chipset. Vajon miért alkalmazzuk még mindig a BX chipsetet már több mint két éve és miért használják még most is az alaplapgyártók? Hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, azt az alapvető tényt kell figyelembe vennünk, hogy a fejlesztéseket a szükségletek határozzák meg.
Az Intelnek a Pentium II megjelenésekor kellett egy kompatíbilis chipset és azt igen gyorsan, a CPU májusi kiadásáig ki kellett adni. Azt találták ki, hogy fogták a 440FX chipsetet (melynek másik neve Natoma volt, és a belépő szintű Pentium Pro alaplapokhoz találták ki), és úgy mutatták be az alaplapgyártóknak, mint egy jó Pentium II-es megoldás (a Pentium II egyébként ugyanazt a buszt használja, mint a Pentium Pro).
A Pentium II térnyerése közben is folyamatosan dolgoztak egy új alaplapon, és a következő 440-es chipsetbe beépítettek egy “új” grafikai buszt is: ez lett a világ első AGP-t támogató chipsete, a 440KX.
A BX fejlesztése azért történt, mivel az Intel lassúnak érezte a Pentium II 333/300/266/233 66MHz-es FSB-jét és fel kívánta váltani a gyorsabb 100MHz-es FSB frekvenciával. Ez az FSB frekvencianövekedés nem csak a jövendő Pentium II szorzóját csökkentette volna, hanem elsődlegesen nagyobb sávszélességet biztosított a CPU és a chipset, valamint a memória között. A 66MHz-es 440LX chipset esetében maximálisan elérhető 533MB/másodperc memória sávszélesség korlátozó tényezővé vált. A rendszerbusz és a memória busz működési frekvenciájának 100MHz-re való növelésével a rendelkezésre álló memória sávszélesség 800MB/mp-re növekedett.
Az Intel chipsetek fejlődésének következő lépése a Camino chipset, ez a népszerű BX utódja. Eredetileg úgy gondolták, hogy a Camino chipset (más néven i820) mindent tud, amit a BX chipset kínálhat, ezen kivűl támogatja a 133MHz FSB-t és az UDMA 66 protokollt is. Ahogy egyre több információ szivárgott ki, gyorsan ismertté vált, hogy az i820-as támogatni fog egy vadonatúj memóriatípust, az RDRAM-ot is, de ugyanakkor fog az SDRAM-okkal együttműködni. Megjelenésekor kiderült, hogy az RDRAM-on kivűl az SDRAM-ot is támogatja (habár csak akkor, ha egy Memória Fordító Hub volt az alaplapon) – a lényeg az, hogy az i820-as platform köszönhetően az RDRAM magas árának - nem volt elfogadható, nem nyújtott elég teljesítménynövekedést a 440BX-hez képest. Ehhez még hozzájött, hogy SDRAM használata esetén még gyengébb volt a teljesítménye és nagyobb az instabilitása, így az MTH ezt a chipsetet még az alaplap gyártók számára is nem kívánatos megoldássá tette.
Ez az alaplap gyártókat érdekes helyzetbe hozta. Az Intel nyilvánvalóan arra kényszerítette őket, hogy reklámozzák, és adjanak el annyi i820-as alaplapot, amennyit csak lehet. A VIA is nyomta a saját megoldását, az Apollo Pro 133 chipsetet, ami 133MHz FSB támogatást nyújtott i820-ra való átállás nélkül. Sajnos az ilyenkor megszokott módon a VIA chipset összteljesítménye az összehasonlítások alapján nem volt a legjobb, és a 100MHz-es FSB-s Intel 440BX chipset kiszorította.
A VIA 133A egyetlen igazi előnye a 440BX ellen a 133MHz-es FSB frekvencia támogatása és az 1/2-es AGP osztó volt, amellyel az AGP busz FSB 133MHz esetén is képes volt a megadott értéken működni (133/2 = 66MHz = AGP működési sebesség). Ezzel szemben már az első BX-es alaplap is ugyan nem hivatalosan, de támogatta a 133MHz-es FSB-t, de nem volt olyan memória, amely futni tudott volna ezen a frekvencián (a memóriák akkor kezdtek PC100 kompatibilisek lenni). Továbbá hiány volt 89 MHz-en is működőképes videókártyákból, amely sebesség akkor adódott az AGP buszon, amikor az FSB 133MHz-re volt állítva (133 * 2/3 = 89MHz = 35%-al a 66MHz helyett).
A BX 133MHz-en
Ahogy már utaltunk rá az RDRAM teljesítmény cikkünkben, a BX chipset most már képes volt – bár nem hivatalosan –133MHz-es FSB frekvenciával is futni. Ez 1998 májusában történt, miben változtak azóta a BX-es alaplapok?
Először is, az alaplapgyártók az elmúlt két évben némileg feltuningolták termékeiket. A BX alaplap platformnál lényeges, hogy nem kell az alaplapok cseréjekor a teljesítmény és a megbízhatóság miatt aggódni. Az alaplaptervezés tökéletesítése, főleg a csupán néhány BX-es alaplappal rendelkező gyártóknál (pl. ASUS, ABIT… ) olyan megbízhatóvá tették termékeiket, hogy a magasabb FSB frekvenciák elérése nem csak álom, hanem meg is valósítható.
Másodszor, véglegesítették a PC133 memória szabványt és a VIA és továbbfinomítva az Intel is beépítette termékeibe. A boltokban is elegendő kapható belőlük, és nemrég a Micron elkezdte szállítani a 7E szériát, mely hivatalosan a 133MHz CAS2- sorozatba tartozik – ez kb. 5 – 10%-os teljesítmény-növekedést biztosít a 133MHz CAS3-hoz képest.
Végezetül, a videókártya gyártók úgy tervezték kártyáikat, hogy szélesebb frekvenciasávban, a 66MHz-es AGP specifikáción kívűleső órajeleken is működjenek.
Ezen három tényező kombinálása képessé tette a BX alaplapokat 133MHz-es frekvencián való működésre még az 1/2-es AGP osztó hiányával is (talán lesz egy BX North Bridge javítás, amely támogatni fogja ezt az osztót).
Ultra DMA 66 a BX-en?
Nincs semmi értelme BX-es alaplapot vásárolni, reménykedve, hogy képes lesz a pár hónapon belül megjelenő új processzorokat futtatni (a Willamette-be egy teljesen eltérő buszt fog használni), de van egy dolog, amin egy csomó leendő BX alaplap vásárló aggódik: ez az Ultra DMA 66 támogatás hiánya. Ahogy már bizonyíottuk, az Ultra DMA 33 az Ultra DMA 66–al szembeni összehasonlításunkban, napjaink merevlemezeinél az Ultra DMA 66 specifikáció nem biztosít semmiféle érezhető teljesítménytöbbletet, de ez persze gyorsan megváltozhat. Az IBM Deskstar 75GXP várhatóan képes lesz olyan teljesítményt produkálni, amit már az Ultra DMA 33 korlátozna, és senki nem örülne annak, ha a BX alaplapja korlátozná merevlemezének sebességét.
Tavaly egyértelművé vált, hogy a BX chipset még jóideig velünk marad, legalább addig, amíg az Intel ki nem adja az i820-as chipsetet. Éppen ezért az alaplapgyártók elkezdtek külső Ultra DMA 66 vezérlőt termékeikre szerelni. Ez időben még igazán nincs igény Ultra DMA 66 támogatásra, mivel nincs olyan merevlemez, amely képes 33MB/mp fölött teljesíteni, de jópár felhasználó csak azért vesz új alaplapot, mivel van rajta Ultra DMA 66 támogatás.
Elég sok választási lehetősége van azoknak a felhasználóknak, akik Ultra DMA 66 támogatást szeretnének BX-es alaplapjukra. Ezen kivűl, ha az alaplap nem rendelkezik egy ilyen ráépített vezérlővel sem, még mindig vásárolható egy kiegészítő kártya, amely tartalmaz egy ilyen vezérlőt.
High Point HPT366
Használja: ABIT BE6-II & Soyo SY-6BA+IV
Promise PDC20262
Használja: Gigabyte GA-6BX7+ & Microstar BXMaster
CMD 648
Használja: ASUS CUBX
AGP 2x az AGP 4x ellen
Az i820-as és az Apollo Pro 133A chipsetek másik előnye a 440BX-el szemben az AGP 4x átviteli mód támogatása, amely elméletileg kétszer olyan gyors, mint a BX-es chipsetek AGP 2x átviteli értéke.
A 32 bit széles AGP busz 2x módban 533MB/mp adatátviteli sebességet tesz lehetővé. Ugyanezen AGP busz áteresztő képessége 4x módban már 1.06Gb/mp. Ha csak ezt a két számot nézzük, úgy tűnhet, hogy az AGP 4x teljesítménye kétszerakkora mint az AGP 2x-é, de vegyük figyelembe, hogy a grafikus kártyák jelenlegi memória-sávszélesség igénye 3-5GB/mp között van (2.7GB/s a GeForce-é és 5.3GB/s a GeForce 2-é) – ezt látva az AGP 4x által kínált 1.06 GB/mp egyből nem olyan fényes. Tehát ha előfordul olyan helyzet, hogy adatot kell átvinni a grafikus kártya helyi memóriájából a rendszermemóriába, az ilyenkor tapasztalható teljesítményesés akkora, hogy az AGP 4x és az AGP 2x adatátviteli sebességek között lényegében nagyon kis különbség van.
A másik dolog amelyet figyelembe kell venni, hogy mivel a BX chipset csak az AGP - FSB sebesség 2/3-át vagy 1/2-ét támogatja, 133MHz-es FSB-nél az AGP busz 89MHz-en fog futni, amely 33%-al több, mint a 66 MHz-es specifikáció. Ez nagyobb adatátviteli sebességet eredményez az AGP buszon, mivel a működési frekvencia is nagyobb. Még konkrétabban, 89MHz-nél valami olyasmit kapnál, ami AGP 3x-nek felelne meg, bár kicsit lassabb, mint ami ilyen módban lehetne (mivel a 100MHz-es AGP sebesség lenne elméletileg az AGP 3x). Az AGP így kapott adatátviteli sebessége 712MB/mp körül van, amely 34%-os emelkedés az 533MB/mp-es AGP 2x-hez képest.
Az AGP 4x és AGP 2x elhanyagolható különbségének bizonyítása végett természetesen sok tesztet végeztünk a kettőt összehasonlítva. Hogy kiküszöböljük az összes lehetséges szűk keresztmetszetet, és hogy igazán összehasonlítsuk az AGP 4x-et az AGP 2x-el, a teszteket egy i820-as platformon, GeForce2 GTS videókártyával futtattuk. Az összehasonlítás végett megadtuk az AGP 1x eredményeit is.
Ahogy látható, normális játékhelyzetekben nagyon kis különbség van az AGP 4x és az AGP 2x között.
A különbség nem jelentős még az olyan memóriaigényes tesztnél sem, mint a Quaver. Habár ebben az esetben a GeForce S3TC támogatása, és az 5.22-es Detonator drivern fejlett textúrakezelési rutinjai növelték a helyi grafikus memória hatékonyságát, minimalizálták az AGP textúrázás igényét.
A csúcskategória tesztjét reprezentáló SPECviewperf-nél látható, hogy az AGP 2x és az AGP 4x közötti különbség jelentéktelen, de itt az AGP 1x jelentősen elmarad az utána következő két szabványtól.
A résztvevők
A teszthez hét BX-es alaplapot állítottunk csatasorba: ABIT BF6, ABIT BE6-II, AOpen AX6BXC Pro Gold, ASUS CUBX, Gigabyte GA-6BX7+, Microstar BXMaster, és a Soyo SY-6BA+IV. Az összes teszt lefuttatása után látható volt, hogy stabilitás tekintetében mind a hét alaplap nagyjából egyformán teljesített. Egyik alaplap sem fagyott háromnál többször a 24 órás folyamatos Content Creation Winstone 2000 futása közben, ezzel szemben átlagos Apollo Pro 133A és VIA KX133 alaplapok esetében szintén 24 óra alatt 6-nál több eset fordult elő. A BX platform valóban nagyon kidolgozott - még túlhajtott állapotban is – feltéve, ha helyesen összeválogatott részegységeid vannak (a PCI kártyák nem igazán számítanak, mivel a PCI buszt használhatod 133MHz/4-en, amely a megadott 33MHz-et adja), a BX133-as platform olyan stabil lehet, mint bármely más 133 MHz-es platform.
A legmagasabb érték, amelynél bármely alaplap megbízhatóan működött, 155MHz FSB-nél volt. A Soyo SY-6BA+ volt az egyetlen, amely képes volt a 733-as tesztchipet még 3D játékok alatt is 155MHz x 5.5-ön stabilan futtatni. De itt persze összehasonlítva a SY-6BA+IV-t 133MHz-es beállítással azért észrevehető stabilitásesés volt. Talán még ennél is magasabbra lett volna emelhető, de nem volt ennél magasabb FSB érték. Az ABIT BF6 képes volt 150MHz-en futni úgy, hogy a tesztjeink még stabilak voltak, de 1 MHz-es FSB emelés 150 MHz fölé már használhatatlannak bizonyult. A teszteket Micron –7E SDRAM-okkal végeztük, amelyek 133MHz-es CAS2 módban voltak, és ez az egyetlen PC133-as SDRAM, amely képes 133 MHz-en CAS2-vel futni.
A másik említésre méltó eset az ASUS CUBX-el volt, azzal a CMD vezérlővel, amely Ultra DMA 66 működés biztosítását manuálisan kellett beállítanunk, azon körülmény ellenére, hogy Ultra DMA 66 merevlemezeket és kábeleket használtunk. Az összes alaplap rendelkezett külső UDMA 66 vezérlővel, de ha a vezérlők driverei nem voltak tökéletesen telepítve, akkor vagy egyáltalán el sem indultak, vagy nagyon kiszámíthatatlan volt a viselkedésük: a Windows gyakran véletlenszerűen megállt vagy a gép nem tudta tökéletesen elindítani a Windowst, tehát mindenképpen fontos ellenörí ezen meghajtók feltelepítését.
Az ABIT-ok és a Soyo alaplapok HighPoint vezérlője volt az egyetlen olyan Ultra DMA 66 vezérlő, amely két SCSI eszközként tűnt fel a Windows Device Manager-ben. Ugyanakkor a CMD vezérlő az ASUS CUBX-ben volt az egyetlen, amely helyesen IDE vezérlőként jelent meg. Ezek csak alkalmi különcködéseknek tekinthetők.
ABIT BF6
|
Alaplap specifikációk |
|
|
CPU csatlakozás |
Slot-1 |
|
Chipset |
Intel 440BX |
|
L2 Cache |
Nincs (a chipen van) |
|
Kialakítás |
ATX |
|
Buszsebességek |
66 / 75 / 83 – 200 1MHz-es lépésekben |
|
Támogatott feszültségek |
Automata Detektálás |
|
Memória helyek |
3 168-tűs DIMM hely |
|
Bővítő helyek |
0 AMR hely |
|
BIOS |
Award 6.00PG ABIT SoftMenu III –al |
Az ABIT BF6 egy meglehetősen átlagos BX alaplap. Nincs rajta UDMA 66 vezérlő vagy plusz USB csatlakozó, azon a kettőn kívűl, amelyet Intel PIIX4e South Bridge tartalmaz. Az alaplapon 6 PCI csatlakozó van, de mivel nincs külső PCI elosztó chipje, közülük csak öt támogat bus master eszközöket, a hatodik PCI sín csak slave módban képes működni – persze használható ez is, azon kártyák számára, amelyek nem igényelnek master sínt. Sajnos az ilyen eszközök száma eléggé kicsi, ilyen például pár PCI grafikus gyorsító, mint a Voodoo2 és néhány Ethernet csatoló. Így a legtöbb esetben a BF6 igazából egy 5 PCI sínnel rendelkező alaplap. A 6 PCI sínből 5-ben helyezhető el teljes hosszúságú kártya, amit jó tudni akkor, ha mondjuk Voodoo5 PCI-t tervezel vásárolni. Egy ISA csatlakozó sín van az alaplapon, amelybe nem rakhatunk teljes hosszúságú kártyát, de ha nem tervezel rendkívűl régi ISA kártyát újra hasznosítani, akkor nem lesz vele gond.
A BF6 AGP csatlakozója meg tudja osztani az IRQ-t az első vagy a második PCI sínnel, attól függően, hogy melyikben van kártya (elfogad csak egy kártyát is), a harmadik és hatodik PCI sín is közös IRQ-n van és a negyedik és ötödik is megoszt egy IRQ-t az USB vezérlővel. Ez egy teljesen átlagos IRQ elosztási standard egy 6 PCI sínes BX alaplap számára.
Amivel a BF6 kitűnik a tömegből, az az ABIT által szabadalmaztatott SoftMenu III jumper nélküli CPU beállító és konfiguráló program, amely bele van építve az alaplap Award 6.00PG BIOS-ába. A SoftMenu III 120 FSB érték beállítását biztosítja, konkrétan a standard 66/75/83 értékeket, plusz a sebességeket 84-200 között 1 MHz-es lépésekben. Beállítható a PCI osztó is (1/2, 1/3, vagy ¼-e az FSB sebességének), az AGP osztó (2/3 vagy 1/1-e az FSB sebességének) és a CPU magfeszültsége (alapérték +/- 0.3V). A SoftMenu III felkínálja az I/O feszültség állítását PCI/AGP busz és az SDRAM számára is 3.2-3.9 között 0.1V-os lépésekben (az alapérték 3.3V), mint ahogy van opció az L2 cache késleltetésre is az overclocking képességek maximalizálása érdekében. Ezeknek az alapértéke világosan látszik, így komolyabb hiba előidézése nem egyszerű feladat.
A SoftMenu III jumper nélküli beállításán kivűl a BF6-on található 10 dip kapcsoló, amely segítségével a jumper nélküli jellemzőket állíthatjuk be az alaplapon. Ez inkább OEM és rendszer integrátoroknak van, és nem igazán használható a lelkes hardveresek számára. A BF6-hoz elég sok BIOS frissítés tölthető le az ABIT-tól, amely feltételezhetőleg növeli a stabilitását 133MHz-es FSB használata esetén. Kipróbáltuk a BF6-ot egy régebbi BIOS-al és a legújabb RV-vel is. Míg a BF6 a régi BIOS-al lefagyott 3D játékok és más programok futása közben, az RV alatt a rendszer észrevehetően stabilabb volt és nem fagyott 3D játékok alatt sem. Ez a BIOS letölthető az ABIT honlapjáról.
ABIT BE6-II
|
Alaplap specifikációk |
|
|
CPU csatlakozás |
Slot-1 |
|
Chipset |
Intel 440BX |
|
L2 Cache |
Nincs (a chipen van) |
|
Kialakítás |
ATX |
|
Buszsebességek |
66 / 75 / 83 – 200 1MHz-es lépésekben |
|
Támogatott feszültségek |
Automata Detektálás |
|
Memória helyek |
3 168-tűs DIMM hely |
|
Bővítő helyek |
0 AMR hely |
|
BIOS |
Award 6.00PG ABIT SoftMenu III –al |
A BE-II alapvetően ugyanaz, mint a BF6 egy észrevehető kivétellel – a BE6-II-ben van beépített HighPoint HPT366 Ultra DMA 66 vezérlő, így UDMA 66-ot is támogat az alaplap.
A HTP366 jelenléte miatt az BE6-II PCI sínjeinek száma eggyel csökkent, mivel a HTP366 PCI eszközként szerepel. A HPT366 és az első négy PCI sín bus masterként használható, az ötödik csak slave sínként megy, mint ahogy a BF6 hatodik PCI sínje. Mint ahogy a BF6 is, a BE6-II is 5 teljes hosszúságú PCI kártyát képes fogadni, míg az ISA sínbe nem rakható teljes hosszúságú kártya.
A beépített HTP366 nem változtatja meg a BE6-II IRQ megosztási rendszerét. Az AGP csatlakozó képes az első két PCI sínnel megosztani az IRQ-t, a negyedik és ötödik az USB vezérlővel osztja meg az IRQ-t, a harmadik PCI pedig a hatodik PCI sínnel való megosztás helyett (mivel nincs is hatodik PCI sín) a beépített HPT366 vezérlővel osztja meg az IRQ-t.
A HPT366 ismeretes volt arról, hogy kompatibilitási problémái voltak bizonyos eszközökkel, mint CD-ROM-ok és néhány merevlemez. Az alaplapi vezérlő egyik előnye, hogy megmarad a két csatorna az Intel PIIX4e South Bridge segítségével, amely az összes nem UDMA 66 eszközzel használható.
Mint ahogy a BF6-ot is, a BE6-II-t is az ABIT SoftMenu III jumper nélküli CPU beállító és konfiguráló eszköz teszi kivételessé, amely bele van építve az alaplap Award 6.00PG BIOS-ába. A SoftMenu III jumper nélküli beállításán kívűl a BF6-on található 10 dip kapcsoló is, amely segítségével a jumper nélküli jellemzőket állíthatjuk be az alaplapon.
Mint a BF6-hoz, a BE6-II-höz számos BIOS frissítés jelent meg az ABIT-tól (ezek jelenleg ugyanazt a BIOS-t használják), amely feltételezhetőeg növeli a stabilitását 133MHz-es FSB használata esetén. Erre a fent leírtak érvényesek.
AOpen AX6BC Pro Gold
|
Alaplap specifikációk |
|
|
CPU csatlakozás |
Slot-1 |
|
Chipset |
Intel 440BX |
|
L2 Cache |
Nincs (a chipen van) |
|
Kialakítás |
ATX |
|
Buszsebességek |
66 / 68 / 75 / 83 |
|
Támogatott feszültségek |
Automata Detektálás |
|
Memória helyek |
3 168-tűs DIMM hely |
|
Bővítő helyek |
0 AMR hely |
|
BIOS |
Award 6.00PG |
Az alaplap változatlan az 1999 kiadása óta. Az egyik legjobb Slot-1-es BX alaplap, és most, 133MHz-es FSB-vel továbbra is nagyszerűnek számít. Nincs rajta UDMA 66 vezérlő és extra USB csatlakozó. A “Gold” név abból adódik, hogy egy aranyozott hűtőborda van a 443BX North Bridge-en, amely semmire nem jó, csak felhívja az alaplapra a figyelmet.
Az AX6BC Pro Gold 5 PCI sínnel rendelkezik, amelyek mindegyike bus master PCI sín. Ebből négy képes teljes hosszúságú kártyákat használni, míg az ötödiknél egy három tűs ventilátor csatlakozó miatt ez nem lehetséges.
Az alaplap IRQ megosztása olyan, mint bármelyik más alaplapé, az első és a második PCI sín megosztja IRQ-ját az AGP sínnel. A negyedik és ötödik PCI sín a beépített USB csatlakozóval osztja az IRQ-t, és végül a harmadik PCI sín az ideális választás arra, hogy PCI kártyát rakjunk bele, mivel nem oszt meg IRQ-t egyetlen más sínnel sem.
Az AX6BC Pro Gold jellemzője a teljesen jumper nélküli CPU beállítás a BIOS-ben. Míg határozottan nem olyan rugalmas, mint az ABIT alaplapok a beállítható opciók számában, tisztességesen biztosítja mindazokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek az elindításhoz és futáshoz, így az FSB és a magfeszültség állítását.
ASUS CUBX
|
Alaplap specifikációk |
|
|
CPU csatlakozás |
Socket-370 |
|
Chipset |
Intel 440BX |
|
L2 Cache |
Nincs (a chipen van) |
|
Kialakítás |
ATX |
|
Buszsebességek |
66 / 75 / 83 |
|
Támogatott feszültségek |
Automata Detektálás |
|
Memória helyek |
4 168-tűs DIMM hely |
|
Bővítő helyek |
0 AMR hely |
|
BIOS |
Award 6.00 Medallion |
A CUBX az ASUS legújabb BX-es alaplapja és valóban megérte várni rá. Az alaplap az egyik abból a két szereplő alaplap közül, amely Socket370-es felülettel rendelkezik a megszokott Slot-1 helyett. Nincs híján bármely előnynek, amelyek rendelkezésre állnak a Slot-1 alaplapokon, azon tény kivételével, hogy a CUBX-ban Socket-370 - Slot-1 átalakító nélkül használhatsz Celeron vagy Pentium III processzort. Az egyetlen igazi hátulütője a Socket-370-nek, hogy nem használhatsz régebbi Pentium II/III-at benne, és mivel a CPU csatlakozók közül a terület eléggé zsúfolt, és ez ahhoz vezethet, hogy valamely nagyobb hűtőborda és ventilátor együttes nehezen vagy egyáltalán nem installálható.
A CUBX integrált CMD 684 UDMA 66 vezérlővel rendelkezik, amely két UDMA 66 csatornát biztosít a két UDMA 33 csatorna mellett. Az UDMA 66 vezérlés mellett a CUBX jellemzője két extra USB kapu az Alcor Micro vezérlő segítségével, amely az alaplap bal alsó részén található. Ez a chip USB hub-ként szerepel, így nem igényel semmiféle drivert, egyszerűen USB hub-ként ismeri fel a Windows. A legtöbb végfelhasználónak a plusz 2 USB kapu nem különösebben hasznos azon kivűl, hogy nem kell elmennie és egy USB hub-ot vásárolnia, ha kettőnél több eszköze van. De az olyen OEM-eknek, mint a Hewlett Packard ez azt jelenti, hogy az alaplapon az extra USB-ket ki tudják helyezni a számítógépház elejére. A CUBX erre tökéletes, mivel nem csak 2 extra USB csatlakozóval rendelkezik, hanem egy harmadik fejrésszel is, amely megosztott az egyik hátsó USB csatlakozóval, így ezt vezethetjük a ház elejére. Nem túl nehéz a házat úgy módosítani, hogy az ASUS által adott USB csatlakozó helye a számítógépház elején legyen.
A CUBX-ban hat PCI sín van, de mivel a PIIX4e South Bridge csak 5 PCI master bus sínt támogat, a hatodik slave sín. Ugyanakkor az ötödik is slave sín, mivel a CMD vezérlő master PCI eszközként szerepel, alapvetően négy PCI sínes alaplappá téve a CUBX-et. Azon eszközök, amelyek képesek slave sínben működni, pár PCI grafikus gyorsító, mint a Voodoo2 és néhány hálózati csatoló, így a legtöbb helyzetben az utolsó két PCI sín használhatatlan. A CUBX IRQ megosztási sémája kicsit eltér az alaplapok többségétől, mivel 6 PCI sín van rajta és egy beépített CMD vezérlő. Még egyszer, az AGP sín képes megosztani az első vagy a második PCI sínnel az IRQ-t, a harmadik és hatodik PCI sín is IRQ-t oszt meg, és a negyedik és ötödik is megosztja az IRQ-t a beépített USB vezérlővel. Az CMD vezérlő a második sínnel osztja meg az IRQ-t.
Az alaplappal kapcsolatban tapasztalható egyetlen nehézség az első két PCI sín között lévő floppy csatlakozó elhelyezése, de ezen kivűl az elrendezés viszonylag hibamentesnek bizonyult. Mivel a csatlakozó a két sín között kapott helyett, nem akadályoz meg abban, hogy teljes hosszúságú PCI kártyát helyezzünk bele, így összesen 4 sín a hatból képes teljes hosszúságú kártyákat befogadni.
A CUBX az ASUS saját JumperFree beállításával van felszerelve, amely a CPU FSB és a feszültség beállítását teszi lehetővé. A JumperFree egyik leghasznosabb tulajdonsága, hogy hibamentes 66MHz x 4.0-et állít be a Pentium III Coppermine processzorokhoz és 66MHz x 2.0-t a többi más processzorhoz. Indulásnál automatikusan a BIOS Advanced settings menüjébe visz, lehetőséget ad a CPU frekvencia kiválasztására, és így biztosítja, hogy az alaplap egy rosszul beállított CPU-val nem indul el (vagy ha az overclock túl nagy). Mint a BF6/BE6-II esetében, a CUBX-on is van 10 dip kapcsoló, amely felülbírálhatja a JumperFree beállításokat. Ezt főleg OEM és rendszer integrátoroknak szánják, akik nem akarnak a beállításokkal játszani.
Az alaplapnak az a tulajdonsága is megvan, hogy képes a chipset I/O feszültségét emelni, amely alapból 3.45 (ez már több, mint a standard 3.3 V feszültség). Választható 3.45V vagy 3.60V, ez a két lehetséges beállítás az I/O feszültség számára.
Gigabyte GA-6BX7+
|
Alaplap specifikációk |
|
|
CPU csatlakozás |
Socket-370 |
|
Chipset |
Intel 440BX |
|
L2 Cache |
Nincs (a chipen van) |
|
Kialakítás |
ATX |
|
Buszsebességek |
66 / 100 / 112 / 124 / 133 / 142 / 152 |
|
Támogatott feszültségek |
Automata Detektálás |
|
Memória helyek |
4 168-tűs DIMM hely |
|
Bővítő helyek |
0 AMR hely |
|
BIOS |
Award 4.51PG |
A GA-6BX7+ valóban egyedi alaplap, nem a tulajdonságai, hanem a kék nyáklapja miatt. Az alaplap a második és így az utolsó tesztelt Socket-370-es, és ez az első abból a két alaplapból, amely a Promise 20262 UDMA 66 vezérlőt használja.
A Promise vezérlője biztosítja az alaplap két UDMA 66 csatlakozóját és látszólag kevésbé problematikus, mint az ABIT és Soyo alaplapokon jelenlévő HTP366 vezérlő. A vezérlőn kivűl van egy külső Winbond chip is, amely 2 plussz USB kapu támogatását biztosítja.
A 6BX7+ 6 PCI sínnel bír, de mivel a PIIX4e South Bridge csak öt PCI bus master eszközt támogat. Az alaplapon van egy PAL (programmable array logic) chip, ez biztosítja hogy a 6BX7+-en minden PCI slot master legyen.
A 6BX7+ IRQ megosztási sémája olyan, mint a CUBX-é. Az AGP sín képes megosztani az első vagy a második PCI sínnel az IRQ-t, a harmadik és hatodik PCI sín is IRQ-t oszt meg, és a negyedik és ötödik is megosztja az IRQ-t a beépített USB vezérlővel. A beépített Promise vezérlő az IRQ-t a harmadik sínnel osztja meg.
Az alaplap legnagyobb hátránya az, hogy nincs jumper nélküli CPU beállítása. Minden 8 dip kapcsoló beállításával állítható, amely remek OEM és rendszerintegrátorok részére, de nem a legjobb választás a végfelhasználók számára. A Gigabyte által biztosított feszültség-beállítások, szintén nem kínálnak sok variációt. A Gigabyte a feszültség beállítását "Magic Booster"-nek hívja és lehetővé teszi az alapértékhez képest a feszültség 10%, 20%, 30%, 40% vagy 50%-al magasabb beállításának lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy egy 1.65V CPU legalacsonyabb feszültség emelése 1.81V, ami egy kicsit túlzó, ha csak egy kicsit szeretnénk megnövelni a magfeszültséget. Az alaplap határozottan nem megfelelő választás az overclock mániások számára.
A 6BX7+ igazi különlegessége a Gigabyte Dual BIOS támogatása, amely segítségével visszaállítható a BIOS, ha a frissítés közben hiba történik.
Microstar BXMaster
|
Alaplap specifikációk |
|
|
CPU csatlakozás |
Slot-1 |
|
Chipset |
Intel 440BX |
|
L2 Cache |
Nincs (a chipen van) |
|
Kialakítás |
ATX |
|
Buszsebességek |
66 / 75 / 78 / 81 / 83 / 90 / 95 |
|
Támogatott feszültségek |
Automata Detektálás |
|
Memória helyek |
4 168-tűs DIMM hely |
|
Bővítő helyek |
0 AMR hely |
|
BIOS |
Award 4.51PG |
A Microstar BXMaster is kiváló alaplap, képességei és teljesítménye dicséretre méltók.
Az alaplapon van egy PCI vezérlő chip, amely lehetővé teszi mind a 6 sín bus master eszközként való használatát, tehát mind a hat sín használható bármilyen PCI eszközzel.
A BXMaster-en is ugyanaz a Promise 20262 vezérlő található, amely jelen van a Gigabyte GA-6BX7+ -on is. Ez két UDMA 66 csatornát biztosít a két UDMA 33 csatorna mellett, melyeket az Intel PIIX4e South Bridge nyújt. Amint már említettük, a Promise vezérlőnek kevesebb kompatibilitási problémája volt mint annak a HighPoint vezérlőnek, amelyet az ABIT és Soyo lapokon találunk. Érdemes megjegyezni, hogy a Gigabyte alaplap jóval gyorsabban detektálja a lemezeket, mint a Microstar BXMaster, azon tény ellenére, hogy mindkettő ugyanazt a Promise vezérlőt tartalmazza.
A BXMasternek IRQ megosztása azonos a GA-6BX7+ -al. Az AGP sín képes megosztani az első vagy a második PCI sínnel az IRQ-t, a harmadik és hatodik PCI sín is IRQ-t oszt meg, és a negyedik és ötödik is megosztja az IRQ-t a beépített USB vezérlővel. A beépített Promise vezérlő az IRQ-t a negyedik sínnel osztja meg. A BXMaster még mindig az Award 4.5PG BIOS-át tartalmazza, de benne van a MSI CPU Plug & Play III Jumperless CPU Configuration Utility-je. Az FSB opciók lehetnek 66 / 75 / 78 / 81 / 83 / 90 / 95 / 100 / 105 / 110 / 112 / 115 / 117 / 120 / 122 / 124 / 126 / 133 / 135 / 138 / 140 / 142 / 144 / 150 / 155, amely gyakorlatilag mindennél előbbre van a piacon, felülmúlva az ABIT BF6-ot és BE6-II-ot is. A PCI sebesség az FSB beállítás mellett van, amely lehetővé teszi a PCI 33MHz-es sebességen tartását olyannyira, amennyire csak lehetséges. Az 1:4, 1:3, és 1:2 PCI értékek automatikusan beállítódnak az FSB sebesség alapján. A Vcore beállítás 1.30 - 2.10V között lehetséges 0.05V-os lépésekben, és aztán 2.1V-tól 3.5V-ig 0.1V-os lépésekben. A használt CPU-tól függően csak korlátozott feszültség-beállítások jelennek meg – például a tesztelt Pentium III 550E-nek az alapértéke 1.6V volt, és csak 1.30V és 2.00V között volt állítható. Az MSI támogatja a chipset feszültség állítását is, amely 0.1V-os lépésekben 3.3V-tól 3.6V-ig terjedhet.
SY-6BA+IV
|
Alaplap specifikációk |
|
|
CPU csatlakozás |
Slot-1 |
|
Chipset |
Intel 440BX |
|
L2 Cache |
Nincs (a chipen van) |
|
Kialakítás |
ATX |
|
Buszsebességek |
66 / 75 / 81 / 83 / 90 / 95 |
|
Támogatott feszültségek |
Automata Detektálás |
|
Memória helyek |
4 168-tűs DIMM hely |
|
Bővítő helyek |
0 AMR hely |
|
BIOS |
Award 4.51PG |
A Soyo 6BA+IV igencsak hasonlít az ABIT BE6-II-re, mivel 5 PCI sínnel rendelkezik, és beépített HighPoint Ultra DMA 66 vezérlője van (HPT366). A HTP366 és az első négy PCI sín bus master képes, míg az ötödik PCI sín slave.
A 6BA+IV IRQ megosztása hasonló a többi leírt alaplaphoz. A SY-6BA+IV-ben “Soyo Combo Setup” található, amelyben minden fontosabb beállítás benne van. Az FSB, CPU érték, AGP érték, magfeszültség és hardver monitorozás mind itt lelhető fel. A Soyo lehetőséget ad a cache késleltetés beállítására is. Az alapérték látszik, de 1-től 15-ig bármely érték kiválasztható. Az FSB beállítás lehet 66 / 75 / 81 / 83 / 90 / 95 / 100 / 105 / 110 / 112 / 113 / 115 / 117 / 118 / 120 / 122 / 124 / 126 / 133 / 135 / 137 / 138 / 140 / 142 / 144 / 150 / 155MHz is. Hogy segítse a legnagyobb mértékű overclockolást, a magfeszültség emelhető 2.5%, 5%, 7.5%, és 10%-al.
A teszt
|
Tesztkonfiguráció |
|
|
Processzorok: |
Intel Pentium III 733 |
|
RAM: |
1 x 128MB Corsair PC133 SDRAM (Micron -7E chipek) |
|
Merevlemez: |
Western Digital 153BA Ultra ATA 66 7200 RPM |
|
Bus Master driverek: |
Windows 98SE gyári |
|
Videókártya: |
NVIDIA GeForce 256 SDR |
|
Videó driver: |
NVIDIA Detonator 5.22 |
|
Operációs rendszer: |
Windows 98 SE |
|
Alaplap revíziók: |
ABIT BF6 Revision 1.0 |
Az alaplapok többsége 1% eltérésen belül teljesített, határozott eltérés csak a Soyo SY-6BA+IV, az ABIT BF6 és az AX6BC Pro Gold között volt.
Ismét a BF6 volt a sereghajtó, míg a Microstar BXMaster és a ASUS CUBX némileg elhúzta a csíkot a többi versenyzőtől.
A Quake III Arena alatt az alaplapok 2 fps-en belül teljesítettek, ez is csak azt a tényt bizonyítja, hogy a BX platform felnőtt addig a pontig, ahol viszonylag nincs teljesítmény különbség két ilyen chipsettel rendelkező alaplap között.
Összegzés
Egészében két alaplap volt amely határozottan kiemelkedett a hét alaplap közül, mégpedig az ASUS CUBX és a Microstar BXMaster. A CUBX határozottan egy nagyon jól elkészített Socket-370-es alaplap. A beépített UDMA 66 vezérlő és a hozzáadott USB hub a JumperFree beállítás mellett a CUBX-et nagyon sokrétű alaplappá teszi. Ha Socket-370-es CPU-d van, és olyan BX-es alaplapot keresel hozzá, amely képes 133MHz-en futni, a CUBX határozottan jó választás.
A dolgok Slot-1-es oldalát nézve, a Microstar BXMaster megmarad kedvencnek, mivel saját PCI vezérlő chipjükkel legyőzték az Intel PIIX4e South Bridge 5 PCI bus master sín korlátozását. Az alaplap hat használható PCI sínje, a Promise Ultra DMA66 vezérlője és a nagyszerű átlagos teljesítménye a BXMaster-t a teszt második legjobb BX alaplappá tette. Főképp akkor ajánlható, ha számít a Slot-1 csatlakozás rugalmassága.
Irónikusnak tűnhet, hogy hét hónappal az i820-as hivatalos kiadása után nem a legjobb 820-as alaplapok vannak tesztelés alatt, hanem a 820-as kiadását másfél évvel megelőző 7 csúcs alaplap. Úgy néz ki, sokáig tart egy igazán jó terméket lecserélni, még ha az utódot is azonos gyártótól származik.
Forrás: Anandtech
Kapcsolódó cikkek:
ABIT BF6
ABIT BE6-II
Az i820-as chipset
Alaplap Kézikönyv