Berta Sándor
Kiváló a Facebook az álinformációk terjesztésére
Olasz és amerikai kutatók vizsgálták, hogy miként terjednek a közösségi platformokon az álhírek.
A Facebook, a Twitter és a többi közösségi szolgáltatás kiválóan alkalmas arra, hogy az összeesküvés-elméleteket és a kétes eredetű információkat terjessze. A La Sapienza Egyetem és a Bostoni Egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy ez miért van így. A szakemberek a Facebook-tagok 2010 és 2014 közötti viselkedését tanulmányozták. Összesen 67 Facebook-oldal bejegyzéseit vették górcső alá. Ezek közül 32 számolt be összeesküvés-elméletekről, 35 pedig tudományos hírekről. Emellett két trollportált is elemeztek, amelyek kifejezetten álhíreket terjesztettek. Ezután pedig megfigyelték, hogy a felhasználótól felhasználóig miként terjednek az információk.
Kiderült, hogy a felhasználók tudatosan olyan információkat keresnek, amelyek megerősítik a véleményüket és minden ellentétes tartalmat egyszerűen figyelmen kívül hagynak. A tanulmány készítői rámutattak, hogy az emberek hajlamosak a világképüknek megfelelő anyagokat kiválasztani és megosztani. Minden mást szándékosan semmibe vesznek.
Számos olyan csoportot sikerült felderíteni, amely álinformációkat terjeszt, valamint megalapozatlan hírekkel bizalmatlanságot gerjeszt. Ezek a csoportok gondoskodnak arról is, hogy a különböző információk erősítsék egymást. A kutatók ezt a hatást csoportpolarizációnak nevezték el. Amennyiben egy ismerős például megoszt egy olyan cikket, amely a csoport véleményével egyezik, akkor a többiek úgy érzik, hogy megerősítést nyert az álláspontjuk és öntudatosabbak lesznek. Mindez oda vezethet, hogy a csoport tagjai idővel egyre vehemensebben védelmezik a véleményüket a másként gondolkodókkal szemben.
A Facebook, a Twitter és a többi közösségi szolgáltatás kiválóan alkalmas arra, hogy az összeesküvés-elméleteket és a kétes eredetű információkat terjessze. A La Sapienza Egyetem és a Bostoni Egyetem munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy ez miért van így. A szakemberek a Facebook-tagok 2010 és 2014 közötti viselkedését tanulmányozták. Összesen 67 Facebook-oldal bejegyzéseit vették górcső alá. Ezek közül 32 számolt be összeesküvés-elméletekről, 35 pedig tudományos hírekről. Emellett két trollportált is elemeztek, amelyek kifejezetten álhíreket terjesztettek. Ezután pedig megfigyelték, hogy a felhasználótól felhasználóig miként terjednek az információk.
Kiderült, hogy a felhasználók tudatosan olyan információkat keresnek, amelyek megerősítik a véleményüket és minden ellentétes tartalmat egyszerűen figyelmen kívül hagynak. A tanulmány készítői rámutattak, hogy az emberek hajlamosak a világképüknek megfelelő anyagokat kiválasztani és megosztani. Minden mást szándékosan semmibe vesznek.
Számos olyan csoportot sikerült felderíteni, amely álinformációkat terjeszt, valamint megalapozatlan hírekkel bizalmatlanságot gerjeszt. Ezek a csoportok gondoskodnak arról is, hogy a különböző információk erősítsék egymást. A kutatók ezt a hatást csoportpolarizációnak nevezték el. Amennyiben egy ismerős például megoszt egy olyan cikket, amely a csoport véleményével egyezik, akkor a többiek úgy érzik, hogy megerősítést nyert az álláspontjuk és öntudatosabbak lesznek. Mindez oda vezethet, hogy a csoport tagjai idővel egyre vehemensebben védelmezik a véleményüket a másként gondolkodókkal szemben.