SG.hu
Meg fog ugrani a felhő alapú adatforgalom
A felhő alapú adatforgalom átlag feletti, ötszörös növekedése várható a kelet-közép-európai régióban.
A Cisco a globális felhőalapú és adatközponti forgalommal kapcsolatos trendeket vizsgálta. A kutatás adatai szerint 2019 végére a globális felhő alapú adatforgalom több mint négyszeresére, 2,1 zettabájtról 8,6 zettabájtra növekszik, amely négyötödét teszi ki a teljes adatközponti forgalomnak. Mindeközben a globális adatközponti forgalom a vizsgált időszakban háromszorosára, 3,4 zettabájtról 10,4 zettabájtra bővül, ami nagyjából megfelel annak, mintha a világ valamennyi lakosa (2019-ben 7,6 milliárd ember) 26 hónapig folyamatosan online zenét hallgatna, vagy két és fél napig HD felbontású filmeket streamelne.
A felhő alapú adatforgalom növekedését leginkább a mobileszközök felhőigénye, a vállalatok számára elérhető nyilvános felhőszolgáltatások népszerűségének gyors növekedése, valamint a privát felhőben egyre jobban terjedő virtualizáció generálják. A gép-gép közötti (M2M) kapcsolatok szintén komoly adatforgalom-növelő tényezővé válhatnak a jövőben.
A Cisco előrejelzése szerint az Internet of Everything (IoE), amely eszközök, adatok, folyamatok és emberek összekapcsolását jelenti, az adatközpontok és a felhő alapú megoldások adatforgalmára is komoly hatással van. Az IoE alkalmazások által generált adatforgalom 2019-re eléri az 507,5 zettabájtot évente, ami 49-szer több, mint az adatközponti forgalom mértéke (10,4 zettabájt). A tanulmány előrejelzése szerint egy 1 millió lakosú okosváros 2019-re 180 millió gigabájt adatot generálhat naponta.
Jelenleg a felhasználók eszközein tárolt adatok 73 százaléka a számítógépeken található, azonban 2019-re az adatok többségét más eszközökön (okostelefonok, táblagépek, M2M modulok) tárolják majd. A Cisco előrejelzése szerint, a tárolt adatok mennyiségének emelkedésével, a fogyasztók számára elérhető felhő alapú tároló megoldások iránt is megnövekszik a kereslet. 2019-re az otthoni internetfelhasználók 55 százaléka - több, mint 2 milliárd felhasználó - használ majd valamilyen felhőalapú tárolási szolgáltatást (ez a szám 2014-ben 42 százalék volt).
A Cisco a globális felhőalapú és adatközponti forgalommal kapcsolatos trendeket vizsgálta. A kutatás adatai szerint 2019 végére a globális felhő alapú adatforgalom több mint négyszeresére, 2,1 zettabájtról 8,6 zettabájtra növekszik, amely négyötödét teszi ki a teljes adatközponti forgalomnak. Mindeközben a globális adatközponti forgalom a vizsgált időszakban háromszorosára, 3,4 zettabájtról 10,4 zettabájtra bővül, ami nagyjából megfelel annak, mintha a világ valamennyi lakosa (2019-ben 7,6 milliárd ember) 26 hónapig folyamatosan online zenét hallgatna, vagy két és fél napig HD felbontású filmeket streamelne.
A felhő alapú adatforgalom növekedését leginkább a mobileszközök felhőigénye, a vállalatok számára elérhető nyilvános felhőszolgáltatások népszerűségének gyors növekedése, valamint a privát felhőben egyre jobban terjedő virtualizáció generálják. A gép-gép közötti (M2M) kapcsolatok szintén komoly adatforgalom-növelő tényezővé válhatnak a jövőben.
A Cisco előrejelzése szerint az Internet of Everything (IoE), amely eszközök, adatok, folyamatok és emberek összekapcsolását jelenti, az adatközpontok és a felhő alapú megoldások adatforgalmára is komoly hatással van. Az IoE alkalmazások által generált adatforgalom 2019-re eléri az 507,5 zettabájtot évente, ami 49-szer több, mint az adatközponti forgalom mértéke (10,4 zettabájt). A tanulmány előrejelzése szerint egy 1 millió lakosú okosváros 2019-re 180 millió gigabájt adatot generálhat naponta.
Jelenleg a felhasználók eszközein tárolt adatok 73 százaléka a számítógépeken található, azonban 2019-re az adatok többségét más eszközökön (okostelefonok, táblagépek, M2M modulok) tárolják majd. A Cisco előrejelzése szerint, a tárolt adatok mennyiségének emelkedésével, a fogyasztók számára elérhető felhő alapú tároló megoldások iránt is megnövekszik a kereslet. 2019-re az otthoni internetfelhasználók 55 százaléka - több, mint 2 milliárd felhasználó - használ majd valamilyen felhőalapú tárolási szolgáltatást (ez a szám 2014-ben 42 százalék volt).