MTI
Az LMP többletgaranciákat követel az állami arcképes adatbázishoz
Az LMP szerint nincs megfelelő garancia arra, hogy az állam nem él majd vissza a kormány által javasolt új, arcképes adatbázissal.
Csarnó Ákos, az ellenzéki párt közigazgatási szakszóvivője szombati sajtótájékoztatója utánazt mondta, a kabinet tervei aggályosak, mert megvalósulásuk esetén technikailag lehetővé válik például az is, hogy egy tüntetés résztvevőit beazonosítsák. Jelezte, a kabinet javaslatában vannak ugyan jogi biztosítékok, de az intézményi garanciák gyengék, hiszen kormányzati szervektől, állami hatóságoktól eddig is kerültek ki olyan adatok, amelyeknek nem lett volna szabad. Példaként említette erre, hogy az ellenzék lejáratására büntetőügyek adatai láttak napvilágot.
Csarnó Ákos szerint számolni kell azzal, hogy más országokhoz hasonlóan a magyar kormány sem tud majd a gyakorlatban ellenállni a kísértésnek, és visszaél a rendszerrel. Az LMP-s politikus szerint ezt támasztja alá, hogy a Fidesz elmúlt öt évében a magyar állampolgárok privát szférához való joga ellen kormányzott. Ebben a folyamatban az első támadás az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetése volt, ezért az LMP továbbra is azt szeretné, ha újra ombudsmani hatáskörbe kerülnének az információszabadsággal összefüggő ellenőrzési jogkörök - emelte ki.
Csarnó Ákos ezért felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az arcképnyilvántartásról szóló javaslatát, és bocsássa valódi társadalmi vitára. Az LMP szeretné elérni, hogy olyan szabályozás szülessen, amelyben az állampolgároknak joguk van megtudni, hogy az állam mikor kérdezte le a róluk szóló adatokat - tette hozzá.
Csarnó Ákos, az ellenzéki párt közigazgatási szakszóvivője szombati sajtótájékoztatója utánazt mondta, a kabinet tervei aggályosak, mert megvalósulásuk esetén technikailag lehetővé válik például az is, hogy egy tüntetés résztvevőit beazonosítsák. Jelezte, a kabinet javaslatában vannak ugyan jogi biztosítékok, de az intézményi garanciák gyengék, hiszen kormányzati szervektől, állami hatóságoktól eddig is kerültek ki olyan adatok, amelyeknek nem lett volna szabad. Példaként említette erre, hogy az ellenzék lejáratására büntetőügyek adatai láttak napvilágot.
Csarnó Ákos szerint számolni kell azzal, hogy más országokhoz hasonlóan a magyar kormány sem tud majd a gyakorlatban ellenállni a kísértésnek, és visszaél a rendszerrel. Az LMP-s politikus szerint ezt támasztja alá, hogy a Fidesz elmúlt öt évében a magyar állampolgárok privát szférához való joga ellen kormányzott. Ebben a folyamatban az első támadás az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetése volt, ezért az LMP továbbra is azt szeretné, ha újra ombudsmani hatáskörbe kerülnének az információszabadsággal összefüggő ellenőrzési jogkörök - emelte ki.
Csarnó Ákos ezért felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az arcképnyilvántartásról szóló javaslatát, és bocsássa valódi társadalmi vitára. Az LMP szeretné elérni, hogy olyan szabályozás szülessen, amelyben az állampolgároknak joguk van megtudni, hogy az állam mikor kérdezte le a róluk szóló adatokat - tette hozzá.