MTI
A digitális kompetenciák fejlesztését sürgeti Lázár János
Magyarország végérvényesen lemaradhat a nemzetközi versenyképességi versenyben a digitális kompetenciák fejlesztése nélkül - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen.
Lázár János közölte, hogy a következő öt évben fejleszteni kell a gimnáziumi oktatás színvonalát, akár a felvételi visszaállítása árán is. A miniszter arra biztatta az oktatási intézményeket és a vállalatokat, hogy csatlakozzanak az államreform keretében történő informatikai fejlesztésekhez, amelyekre a következő években legalább egymilliárd eurós támogatást biztosít az Európai Unió. Hangsúlyozta: a 2020-ig szóló Európai Digitális Menetrendben foglaltakat mihamarabb meg kell valósítani Magyarországon, ezért azt célozták meg, hogy 2018-ra minden háztartásban legyen szélessávú internet. Erre a kormány 200 milliárd forintot fordít, amelyből 130 milliárdot uniós forrásból biztosítanak - tette hozzá.
Lázár János közölte: az elmúlt években a kormány átalakította az iskolarendszer szervezeti kereteit és a fenntartói viszonyokat, a feladat most az, hogy versenyképes tartalommal töltse meg a kereteket. Magyarországnak, amely szegény ásványi anyagokban és gazdasági erőforrásokban, a tudásversenyre kell összpontosítania - jelentette ki.
Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkára elmondta: a magyar gyerekek teljesítménye a digitális kompetenciák terén nem megfelelő, amit megerősítenek az OECD felmérései is. Hangsúlyozta: meg kell tanítani a gyerekeket a biztonságos internethasználatra, de előtte fel kell készíteni a pedagógusokat is a modern informatikai eszközök használatára, a biztonságos internetezési lehetőségek oktatására. Ezért fontos, hogy a Hipersuli programon keresztül a pedagógus alapképzésben és a továbbképzésben is megkezdődött ennek a tananyagnak a kidolgozása.
Az államtitkár szólt arról is, hogy tesztelés alatt áll a nemzeti köznevelési portál, amelyre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett tankönyvek és tananyagok digitális formában felkerülnek majd. Cristopher Laska vezérigazgató elmondta: a Telenor a társadalmi felelősségvállalás jegyében, az esélyegyenlőség megteremtése, a digitális szakadék csökkentése érdekében fogott bele a program kidolgozásába. Százötven önkéntesük foglalkozik a pedagógusok oktatásával a program keretein belül. A Telenor csak Csongrád megyében nyolcvanmillió forintot, Hódmezővásárhelyen tízmilliót költött a hipernethálózat fejlesztésére, a városban négy 4G állomást épített ki. A rendőrséggel együttműködve pedofilszűrűket fejlesztettek ki, az UNICEF-fel közösen pedig a digitális zaklatás elleni tudatosításért dolgoznak - sorolta.
A Hipersuli programhoz eddig az országban öt iskola csatlakozott, 350 diák számára tették elérhetővé az oktatásban a hipernetkapcsolattal rendelkező táblagépeket. A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskolában hét pedagógus irányításával nyolcvanhárom tanuló vesz részt a programban - mondta a sajtótájékoztatónak otthont adó intézmény igazgatója, Árva László.
Lázár János közölte, hogy a következő öt évben fejleszteni kell a gimnáziumi oktatás színvonalát, akár a felvételi visszaállítása árán is. A miniszter arra biztatta az oktatási intézményeket és a vállalatokat, hogy csatlakozzanak az államreform keretében történő informatikai fejlesztésekhez, amelyekre a következő években legalább egymilliárd eurós támogatást biztosít az Európai Unió. Hangsúlyozta: a 2020-ig szóló Európai Digitális Menetrendben foglaltakat mihamarabb meg kell valósítani Magyarországon, ezért azt célozták meg, hogy 2018-ra minden háztartásban legyen szélessávú internet. Erre a kormány 200 milliárd forintot fordít, amelyből 130 milliárdot uniós forrásból biztosítanak - tette hozzá.
Lázár János közölte: az elmúlt években a kormány átalakította az iskolarendszer szervezeti kereteit és a fenntartói viszonyokat, a feladat most az, hogy versenyképes tartalommal töltse meg a kereteket. Magyarországnak, amely szegény ásványi anyagokban és gazdasági erőforrásokban, a tudásversenyre kell összpontosítania - jelentette ki.
Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkára elmondta: a magyar gyerekek teljesítménye a digitális kompetenciák terén nem megfelelő, amit megerősítenek az OECD felmérései is. Hangsúlyozta: meg kell tanítani a gyerekeket a biztonságos internethasználatra, de előtte fel kell készíteni a pedagógusokat is a modern informatikai eszközök használatára, a biztonságos internetezési lehetőségek oktatására. Ezért fontos, hogy a Hipersuli programon keresztül a pedagógus alapképzésben és a továbbképzésben is megkezdődött ennek a tananyagnak a kidolgozása.
Az államtitkár szólt arról is, hogy tesztelés alatt áll a nemzeti köznevelési portál, amelyre az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által fejlesztett tankönyvek és tananyagok digitális formában felkerülnek majd. Cristopher Laska vezérigazgató elmondta: a Telenor a társadalmi felelősségvállalás jegyében, az esélyegyenlőség megteremtése, a digitális szakadék csökkentése érdekében fogott bele a program kidolgozásába. Százötven önkéntesük foglalkozik a pedagógusok oktatásával a program keretein belül. A Telenor csak Csongrád megyében nyolcvanmillió forintot, Hódmezővásárhelyen tízmilliót költött a hipernethálózat fejlesztésére, a városban négy 4G állomást épített ki. A rendőrséggel együttműködve pedofilszűrűket fejlesztettek ki, az UNICEF-fel közösen pedig a digitális zaklatás elleni tudatosításért dolgoznak - sorolta.
A Hipersuli programhoz eddig az országban öt iskola csatlakozott, 350 diák számára tették elérhetővé az oktatásban a hipernetkapcsolattal rendelkező táblagépeket. A hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskolában hét pedagógus irányításával nyolcvanhárom tanuló vesz részt a programban - mondta a sajtótájékoztatónak otthont adó intézmény igazgatója, Árva László.