MTI
Nem kell kitakarni a sajtófotókon a rendőröket
Nincs egyértelmű jogi helyzet az intézkedő rendőrök sajtófotózása ügyében - mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője a legfelsőbb bírói fórum hétfői jogegységi ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Kúria teljes ülése hétfőn meghozott jogegységi határozatában megsemmisítette azt a 2012-es jogegységi döntést, mely szerint csak a beleegyezésükkel lehetett felismerhető fotót, hangfelvételt közölni az intézkedő rendőrökről - tette hozzá a Kúria bírája. Így a korábbi jogegységi döntést a bíróságok már nem alkalmazhatják, ám új támpontokat egyelőre nem tudott adni a Kúria, a jelenlegi helyzet jogalkotással, vagy esetről esetre konkrét bírósági döntésekkel, jogértelmezésekkel tehető majd egyértelműbbé - mondta a szóvivő.
A 2012-es jogegységi döntést és az egységes ítélkezési gyakorlatot tavaly két esemény érintette: 2014. március 15-én életbe lépett az új polgári törvénykönyv (Ptk.), mely némileg változtatott az idevonatkozó korábbi szabályozáson, majd 2014 szeptemberében az Alkotmánybíróság (Ab) - eltérve a 2012-es jogegységi döntéstől, illetve a bírói gyakorlattól - egy konkrét ügyben kimondta, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú.
(Az adott ügyben az Index a rendvédelmi szakszervezetek 2011-es tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indult polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt. Az Index azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület pedig 2014. szeptemberi határozatával megsemmisítette a tábla ítéletét, mert az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot. Az adott ügyben hozott Ab-döntés azonban más ügyeket, illetve jogszabályt nem érint.)
A Kúria 2014. október elején közleményben tudatta, hogy nem alkalmazható a Ptk. hatálybalépése, 2014. március 15. utáni ügyekben a 2012-es kúriai jogegységi döntés, amíg annak felülvizsgálatát el nem végzik. Hétfőn a mintegy kétórás késéssel kezdődött sajtótájékoztatón Simonné Gombos Katalin elmondta, a Kúria mindhárom kollégiuma, a polgári, a büntető és a közigazgatási-munkaügyi kollégium együttes ülésén hosszas vita bontakozott ki.
A korábbi, 2012-es jogegységi döntés hatályon kívül helyezését az indokolta, hogy az annak alapján született egyik jogerős ítéletet az Ab megsemmisítette. Ugyanakkor a Kúria úgy véli, amikor arról születik döntés, hogy fotózható-e egy intézkedő rendőr, nemcsak arra kell tekintettel lenni, hogy közfeladatot lát el, hanem "magánérdekekre" is - fejtegette a Kúria bírája, aki hozzáfűzte: a rendőr, pusztán amiatt, hogy közterületen, nyilvános helyen intézkedik, még nem közszereplő, és ezután sem lesz az, de nem is magánszemély, hanem közfeladatot lát el, és az adott szituációtól függően, esetről esetre lehet majd mérlegelni, hogy közölhető-e róla felismerhető fotó, avagy sem.
Az Ab döntése eltért attól a bírói gyakorlattól, amely ilyen ügyekben a magánjogi megközelítésre helyezte a hangsúlyt. E szerint a közfeladatot ellátó személyek megítélése attól függ, milyen szituációban végzik munkájukat. Például az országos méretű, közérdeklődésre számot tartó tömegrendezvények olyan szituációnak minősülnek, ahol nem kell a rendőr beleegyezését kérni ahhoz, hogy képmását kitakarás nélkül közöljék. De általános kijelentéseket a jelenlegi helyzetben nem lehet tenni, minden egyes jogvita eldöntésekor újra és újra össze kell mérni az adott ügyben egymással konkuráló jogokat, mint például a sajtószabadság és az intézkedő rendőr személyiségi jogai.
Nem állítható, hogy a Kúria döntése alapján egyértelmű jogi helyzet jött létre, és az sem biztos, hogy végleges megoldás született. Az ország bírái azonban függetlenek és legjobb tudásuk, meggyőződésük szerint megalkothatják saját döntéseiket, jogértelmezéseiket, és ha azok nyomán esetleg jogbizonytalanság észlelhető, akkor a Kúria visszatérhet a kérdésre - jegyezte meg Simonné Gombos Katalin. Hozzátette: az egyes bírói jogértelmezések mellett segíthet a jogalkotás is, például a kivételek egyértelmű szabályozásával. Kérdésre válaszolva a szakember elmondta: a hétfői döntés konkrét következménye, hogy a korábbi jogegységi határozat nem alkalmazható folyamatban lévő perekben, ám ebből nem következik, hogy az arra hivatkozással már jogerősen lezárt ügyek a Kúrián felülvizsgálati eljárásban sikeresen támadhatók.
A jogegységi döntést a Kúriának 15 napon belül kell nyilvánosságra hoznia. A Kúria hétfői közleménye szerint "a közügyek szabad vitathatóságának kitüntetett célja érdekében a közhatalom birtokában fellépő, szolgálatot teljesítő személy személyiségi jogvédelme mércéjének kimunkálásakor a bírói gyakorlat nem hagyhatja figyelmen kívül az Ab határozatban rögzített alapjogi összefüggéseket". A tavaly szeptemberi Ab-határozat indoklása kimondja, hogy "rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül".
Az Ab-határozat tartalmazza azt is, hogy "rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül", ám ebben az esetben sem közölhető a kép, ha a rendőr emberi méltóságának sérelmét okozza, például, mert a sérülését, szenvedéseit mutatja.
A Kúria teljes ülése hétfőn meghozott jogegységi határozatában megsemmisítette azt a 2012-es jogegységi döntést, mely szerint csak a beleegyezésükkel lehetett felismerhető fotót, hangfelvételt közölni az intézkedő rendőrökről - tette hozzá a Kúria bírája. Így a korábbi jogegységi döntést a bíróságok már nem alkalmazhatják, ám új támpontokat egyelőre nem tudott adni a Kúria, a jelenlegi helyzet jogalkotással, vagy esetről esetre konkrét bírósági döntésekkel, jogértelmezésekkel tehető majd egyértelműbbé - mondta a szóvivő.
A 2012-es jogegységi döntést és az egységes ítélkezési gyakorlatot tavaly két esemény érintette: 2014. március 15-én életbe lépett az új polgári törvénykönyv (Ptk.), mely némileg változtatott az idevonatkozó korábbi szabályozáson, majd 2014 szeptemberében az Alkotmánybíróság (Ab) - eltérve a 2012-es jogegységi döntéstől, illetve a bírói gyakorlattól - egy konkrét ügyben kimondta, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú.
(Az adott ügyben az Index a rendvédelmi szakszervezetek 2011-es tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indult polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt. Az Index azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület pedig 2014. szeptemberi határozatával megsemmisítette a tábla ítéletét, mert az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot. Az adott ügyben hozott Ab-döntés azonban más ügyeket, illetve jogszabályt nem érint.)
A Kúria 2014. október elején közleményben tudatta, hogy nem alkalmazható a Ptk. hatálybalépése, 2014. március 15. utáni ügyekben a 2012-es kúriai jogegységi döntés, amíg annak felülvizsgálatát el nem végzik. Hétfőn a mintegy kétórás késéssel kezdődött sajtótájékoztatón Simonné Gombos Katalin elmondta, a Kúria mindhárom kollégiuma, a polgári, a büntető és a közigazgatási-munkaügyi kollégium együttes ülésén hosszas vita bontakozott ki.
A korábbi, 2012-es jogegységi döntés hatályon kívül helyezését az indokolta, hogy az annak alapján született egyik jogerős ítéletet az Ab megsemmisítette. Ugyanakkor a Kúria úgy véli, amikor arról születik döntés, hogy fotózható-e egy intézkedő rendőr, nemcsak arra kell tekintettel lenni, hogy közfeladatot lát el, hanem "magánérdekekre" is - fejtegette a Kúria bírája, aki hozzáfűzte: a rendőr, pusztán amiatt, hogy közterületen, nyilvános helyen intézkedik, még nem közszereplő, és ezután sem lesz az, de nem is magánszemély, hanem közfeladatot lát el, és az adott szituációtól függően, esetről esetre lehet majd mérlegelni, hogy közölhető-e róla felismerhető fotó, avagy sem.
Az Ab döntése eltért attól a bírói gyakorlattól, amely ilyen ügyekben a magánjogi megközelítésre helyezte a hangsúlyt. E szerint a közfeladatot ellátó személyek megítélése attól függ, milyen szituációban végzik munkájukat. Például az országos méretű, közérdeklődésre számot tartó tömegrendezvények olyan szituációnak minősülnek, ahol nem kell a rendőr beleegyezését kérni ahhoz, hogy képmását kitakarás nélkül közöljék. De általános kijelentéseket a jelenlegi helyzetben nem lehet tenni, minden egyes jogvita eldöntésekor újra és újra össze kell mérni az adott ügyben egymással konkuráló jogokat, mint például a sajtószabadság és az intézkedő rendőr személyiségi jogai.
Nem állítható, hogy a Kúria döntése alapján egyértelmű jogi helyzet jött létre, és az sem biztos, hogy végleges megoldás született. Az ország bírái azonban függetlenek és legjobb tudásuk, meggyőződésük szerint megalkothatják saját döntéseiket, jogértelmezéseiket, és ha azok nyomán esetleg jogbizonytalanság észlelhető, akkor a Kúria visszatérhet a kérdésre - jegyezte meg Simonné Gombos Katalin. Hozzátette: az egyes bírói jogértelmezések mellett segíthet a jogalkotás is, például a kivételek egyértelmű szabályozásával. Kérdésre válaszolva a szakember elmondta: a hétfői döntés konkrét következménye, hogy a korábbi jogegységi határozat nem alkalmazható folyamatban lévő perekben, ám ebből nem következik, hogy az arra hivatkozással már jogerősen lezárt ügyek a Kúrián felülvizsgálati eljárásban sikeresen támadhatók.
A jogegységi döntést a Kúriának 15 napon belül kell nyilvánosságra hoznia. A Kúria hétfői közleménye szerint "a közügyek szabad vitathatóságának kitüntetett célja érdekében a közhatalom birtokában fellépő, szolgálatot teljesítő személy személyiségi jogvédelme mércéjének kimunkálásakor a bírói gyakorlat nem hagyhatja figyelmen kívül az Ab határozatban rögzített alapjogi összefüggéseket". A tavaly szeptemberi Ab-határozat indoklása kimondja, hogy "rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül".
Az Ab-határozat tartalmazza azt is, hogy "rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül", ám ebben az esetben sem közölhető a kép, ha a rendőr emberi méltóságának sérelmét okozza, például, mert a sérülését, szenvedéseit mutatja.